Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
- Sikerült rendeznie Iránnak és az Egyesült Államoknak a múlt kedden kialakult rövid diplomáciai incidenst, miután Ali Khamenei ajatollah személyesen hagyta jóvá az iráni vizeken az Iráni Forradalmi Gárda alakulatai által letartóztatott tíz amerikai katona elengedését.
- Minden előzetes spekuláció ellenére úgy tűnik, műszaki hiba okozta a feszültséget, a rendezésben nagy szerep jutott a két külügyminiszter között kiépült bizalomnak.
- A tíz amerikai katona vasárnapig épségben elhagyta Iránt.
Az esetre Farsz szigeténél, a Perzsa-öböl Iránhoz tartozó részének határa közelében, ugyanakkor már egyértelműen teheráni ellenőrzés alatt álló térségben került sor. Mint azt csütörtökre mind az amerikai, mind pedig az iráni illetékesek megerősítették, a járőrhajó feltehetően műszaki, navigációs hiba folytán lépett be engedély nélkül az iráni felségvizekre.
Az eset kapcsán élénk találgatások indultak meg az ügy vélt hátterével kapcsolatban a nemzetközi sajtóban, a kellemetlen diplomáciai esetre ugyanis napokkal azt megelőzően került sor, hogy az ENSZ jelentésében a várakozásoknak megfelelően megnyitotta az utat az Irán elleni szankciók egy részének feloldása – így például az olajipari exportot tilalma, illetve a külföldi iráni bankbetétek és számlák – előtt. Az iráni állami média olyan képet mutatott be, amelyeken az egyik fogoly bocsánatot kért a határsértésért, igaz, a korábbi, 2007-es hasonló brit-iráni incidenshez képest megfigyelők szerint lényegesen mérsékeltebb retorikával tudósított.
A tíz katona letartóztatása továbbá éppen Barack Obama elnök „State of the Union”- beszéde előtt vált ismertté, ami a nukleáris megállapodás egyik legnagyobb Iránon belüli kritikusának számító Forradalmi Gárda szabotáló szándékát felfedezni vélő spekulációkat indított meg a világsajtóban. Bár az iráni politikai szférában katonai erejének és gazdasági érdekeltségeinek köszönhetően a Gárda egyesek szerint még a legfőbb vezető döntéseire is hatással bír, végül annak admirálisa is vélhető műszaki hiba mellett foglalt állást. Ash Carter amerikai védelmi miniszter egy televíziós interjú során tagadta, hogy bármilyen fedett tevékenységet végeztek volna, ugyanakkor jelezte, a pontos okok feltárása nem maradhat el a szabadon bocsátás után.
Összességében tehát a nukleáris megállapodás implementációján dolgozó mindkét kormányzatot nehéz helyzetbe hozta az incidens: Obamát az atomalkuval szemben kritikus republikánus politikusok bírálhatták gyengesége, erélytelensége miatt, épp hivatalának egyik utolsó fontos beszéde miatt. Hasszán Róhani iráni elnök pedig a keményvonalas konzervatívok térnyerésétől tarthatott – nem beszélve az USA-val kötött megállapodás másik kritikusairól, a katonákat elfogó Gárda egyes prominens vezetőinek esetleges „figyelmeztető” jelzésétől.
Mint egy iráni illetékes a Reutersnek elmondta, „voltak feszült pillanatok és különböző nézetek a megoldásra”, John Kerry és Dzsavad Zarif külügyminiszterek között pedig több telefonbeszélgetés is lezajlott egy nap alatt. Ezen felül teheráni források szerint Iránban ez idő alatt legalább három nemzetbiztonsági ülést tartottak, – a hasonló washingtoni lépések mellett – amelyeken az elnök is részt vett. Az ajatollah pedig személyesen kezdeményezte az ügy haladéktalan kivizsgálását, utasítva az addig fogvatartottakkal szembeni jó bánásmódra.
Noha a zöld jelzés egyértelműen Khameneitől érkezett, a két külügyminiszter kapcsolatát ismerők szerint döntően hozzájárult a viszony rendezéséhez a Kerry és Zarif között az elmúlt időszak intenzív tárgyalásai közepette kiépült bizalom: a Denverben doktorált, angolul folyékonyan beszélő iráni politikussal például állítólag keresztnevükön szólítják egymást Kerryvel. Szerdán végül az iráni vizsgálatok lezárulását követően Teherán hozzájárult a tíz katona elengedéséhez. Amerikai közlések szerint mindegyik katona sértetlenül szabadulhatott a perzsa államból, a legénység utolsó tagja vasárnap hagyta el az országot.
Schlett Bálint Gergő
