Munkahelyteremtésbe kezdene a francia kormány

  • Francois Hollande francia elnök hétfőn bejelentette, hogy a következő másfél évben több mint kétmilliárd eurót szán a munkahelyteremtésre, amelyből egymilliárd eurót a képzésre fordít a kormány, hogy megállítsa a munkanélküliség növekedését.
  • Megválasztásakor 2012-ben Francois Hollande azt ígérte, hogy 2013 végére elindul a munkanélküliség csökkenése.
  • Az utóbbi három évben azonban 650 ezerrel nőtt az álláskeresők száma, novemberben a hivatalos adatok szerint már közel 3,6 millió francia, az aktív lakosság több mint 10 százaléka volt munka nélkül.

Francois Hollande francia elnök hétfőn bejelentette, hogy a következő másfél évben több mint kétmilliárd eurót szán a munkahelyteremtésre, amelyből egymilliárd eurót a képzésre fordít a kormány, hogy megállítsa a munkanélküliség növekedését. A program elfogadását szabta feltételül az államfő ahhoz, hogy 2017-ben jelöltesse magát az elnökválasztáson.

Megválasztásakor 2012-ben Francois Hollande azt ígérte, hogy 2013 végére elindul a munkanélküliség csökkenése. Az utóbbi három évben azonban 650 ezerrel nőtt az álláskeresők száma, novemberben a hivatalos adatok szerint már közel 3,6 millió francia, az aktív lakosság több mint 10 százaléka volt munka nélkül.

“Az egyetlen kérdés, amely a közbiztonság fölé helyezhető, a munkahelyteremtés” – mondta hétfőn Hollande a munka világa képviselőinek mondott újévi köszöntőjében. Tájékoztatása szerint a több mint kétmilliárd eurót megtakarításokból, újabb járulékok megállapítása nélkül finanszírozzák.

A legnagyobb összeget a képzésre szánja a kormány, félmillióra duplázva az átképzési programban résztvevő munkanélküliek számát.

Miután az ellenzék azzal vádolta meg a kormányzatot, hogy az elnökválasztás évére mesterségesen kívánja csökkenteni a munkanélküliségi adatokat, az államfő jelezte, hogy az átképzési program nem a számok kozmetikázását fogja szolgálni. A jobboldali Köztársaságiak párt ennek ellenére hazugságnak minősíti a programot. “Félmillió munkahelyet is létre kell ehhez hozni, különben a munkaügyi hivatalba térnek vissza (az emberek) a képzést követő napon” – hangsúlyozta Eric Woerth, a legnagyobb ellenzéki párt főtitkára.

A munkahelyteremtést úgy segíti a kormány, hogy a legalább 250 munkavállalót foglalkoztató vállalatok 2 ezer eurós bónuszt kapnak évente minden, legalább fél évre szóló olyan új munkaszerződést követően, amely a nettó 1140 eurós (360 ezer forintos) minimálbér legalább 130 százalékát kínálja. A kis- és középvállalatok 2015 tavasza óta már számos juttatásban részesülnek fiatalok első munkahelyének létrehozása, illetve kiskorú gyakornokok foglalkoztatása esetén. 

Az államfő azt is bejelentette, hogy tovább lazítanak a munkaidő szabályozásán, de a 35 órás munkahetet nem törlik el, maximalizálják az elbocsátás esetén járó végkielégítéseket és készek törvénymódosításra annak érdekében, hogy a régiók nagyobb szerephez jussanak a fiatalok képzésében.

A november 13-i 130 áldozatot követelő párizsi merényleteket követő biztonságpolitikai intézkedéseknek köszönhetően hirtelen népszerűvé vált Hollande tetszési mutatója ismét folyamatosan zuhan, s a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a franciák nem választanák meg újra elnöknek. Ennek oka pedig elsősorban az, hogy a választási ígérete ellenére nem tudta csökkenteni a munkanélküliséget.

Az ellenzék “a munkanélküliekkel szembeni sértésnek” nevezte az államfő munkahelyteremtési programját. “Hol él Francois Hollande, hogy azt képzeli, 1-2 ezer eurós csekk elég lesz a vállalatoknak ahhoz, hogy végre munkahelyeket hozzanak létre?” – mondta Guillaume Larrivé, a Köztársaságiak szóvivője.

A gazdasági fellendülés beindulásáról szóló sokadik ígéret után a franciák jelentős része már nem igazán bízik a kormány újabb programjában: egy felmérés szerint a megkérdezettek 77 százaléka úgy gondolja, hogy egy újabb munkahelyteremtési program sem fogja csökkenteni a munkanélküliséget.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Elérte a 200%-ot a görög államadósság

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos költségvetési lazítások következményeként jelentősen emelkedett az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a harmadik negyedév végére az előző negyedévvel és az egy évvel korábbival összevetve az Európai Unióban, és az euróövezetben egyaránt.

Read More »

Autópiac 2020: a nyertesek is veszítettek

Furcsa év volt 2020. Az éves értékelések általában arról szólnak, hogy mely márkák tudták növelni eladásaikat és melyek hoztak gyengébb eladási számokat, mint az előző évben. Tavaly viszont közel negyedével csökkent az európai, és közel ötödével a magyarországi autópiac, így azok a márkák, amelyek ennél kisebb csökkenéssel megúszták, már elégedettek lehetnek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás