Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
- A tavaly elbukott parlamenti választások után immár saját pártjában is megrendült Zoran Milanović pozíciója.
- 2011-es kormányra kerülésük óta a szociáldemokraták által vezetett balközép koalíció sorozatos választási pofonokat kénytelen elszenvedni.
- Milanović belpolitikai-gazdasági kudarcai mellett a tavalyi év során tengelyt akasztott Horvátország több szomszédjával (különösen Magyarországgal) is, ami fokozatosan elhidegülő viszonyt eredményezett.
A 2015. november 8-án a zágrábi törvényhozásért (Hrvatski sabor), ha csak minimális különbséggel is, de elvesztett küzdelem után saját pártjában, a Horvát Szociáldemokrata Pártban is nagyfokú bizalomvesztés jelei látszódnak az új kabinet hivatalba lépéséig még ügyvivő teendőket ellátó Zoran Milanović iránt – számol be a BalkanInsight.com hírportál. A baloldali alakulat közelmúltbeli teljes sikertelenségén felbátorodva belső ellenzéke akár már a következő pártkongresszuson lemondásra kényszerítheti az országot négy éven át kormányzó politikust.
Az első repedések a mindeddig stabilnak látszó falon már az óévben kezdtek szembetűnőek lenni, december 28-án ugyanis Ivo Baldasar, a második legnagyobb város, Split baloldali polgármestere egy vele készített interjúban rendkívül sürgetőnek és üdvösnek nevezte nemcsak a pártelnök, exkormányfő, de a teljes elnökség mielőbbi távozását is. Meglátása szerint ugyanakkor nem csupán Milanović tehető felelőssé a futószalagon érkező kudarcokért, így a jelenleg is regnáló elnöki testületnek is le kell vonnia a megfelelő konzekvenciákat.
A felcsapó elégedetlenség azonban a 2016-os év beköszöntével sem csillapodott le. A hétfői napon Gvozden Flego, a tudományos-, oktatási- és sportminiszteri tárcát 2002 és 2003 között, az előző balközép kabinet idején irányító, 2007 és 2015 között pedig parlamenti mandátummal rendelkező veterán politikus a sajtó számára is közzétett nyílt levelében minden pártbeli tisztségéről való lemondásra szólította fel Milanovićot. Véleménye szerint ez a lépés elvi kérdés a kormányzás lehetőségének elvesztése után, amelyet a volt kormányfő által igencsak magasra tett politikai erkölcsi mérce csak még inkább indokol.
Habár távozása még korántsem eldöntött kérdés, a tények kétségtelenül nem éppen Milanović mellett szólnak, a 2011 decemberében megnyert törvényhozási voksolás óta ugyanis sorrendben két EP- (2013; 2014), egy helyhatósági- (2013), egy elnök-, valamint egy parlamenti választás (mindkettő 2015) után is pártja volt kénytelen gratulálni a győzteseknek. Az idén 50 éves Zoran Milanović 2007 júniusa óta tölti be a szociáldemokraták elnöki tisztét, amelyet előző karizmatikus vezetője, Ivica Račan (szintén kormányfő 2000 és 2003 között) halála után vett át.
A tavaly novemberben lezajlott választásokon a HDZ (Horvát Demokratikus Közösség) által vezetett jobbközép tömörülés 59 helyet szerzett meg a lehetséges 151-ből a baloldali blokk 56 székével szemben, így gyakorlatilag szinte patthelyzet alakult ki. Az állóvizet végül mintegy másfél hónapnyi egyezkedés után az újonnan alakult MOST (Híd) párt kavarta fel, koalíciós partnerként elígérkezve a minimálisan győztes oldalhoz. Általános meglepetésre ugyanakkor a friss erő Tihomir Oreškovićot, egy pártonkívüli, a gyógyszeriparból érkező pénzügyi szakembert kíván a miniszterelnöki székbe ültetni, aki december 23-án meg is kapta kormányalakításra vonatkozó felkérését Kolinda Grabar-Kitarović államfőtől, amelyre 60 nap áll rendelkezésére.
Kaszás Gábor
