Brüsszel: eljárás indul a magyar menedékjogi szabályok miatt

Hivatalos felszólító levelet küldött csütörtökön az Európai Bizottság Magyarországnak a szeptember közepén hatályba lépett magyar menekültügyi jogszabályok ügyében. A testület szerint a magyar törvények egyes pontjai nincsenek összhangban az uniós joggal, konkrétan a menekültügyi eljárásokról szóló 2013/32/EU átdolgozott irányelvvel és a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló 2010/64/EU irányelvvel.

A Bizottság mindenekelőtt aggodalmának ad hangot amiatt, hogy nem lehet fellebbezés keretében újabb tényekre és jogi szempontokra hivatkozni, továbbá Magyarország fellebbezés esetén nem függeszti fel automatikusan az adott ügyben hozott határozatokat, és ezáltal valójában még a fellebbezési határidő lejárta vagy a fellebbezés elbírálása előtt az ország területének elhagyására kényszeríti a kérelmezőket.

A testület közleményében rámutat, hogy a menekültügyi eljárásokról szóló átdolgozott irányelv közös eljárásokat határoz meg a nemzetközi védelem megadása és visszavonása terén, és egyértelműen előírja a menedékjog kérelmezésének módját. Hatálya a tagállamok teljes területén – beleértve azok határait, felségvizeit és tranzitzónáit – benyújtott összes nemzetközi védelem iránti kérelemre kiterjed.

Másrészt a Bizottság szerint aggodalomra ad okot, hogy az illegális határátlépéssel kapcsolatos gyorsított büntetőeljárásokra vonatkozó magyar törvény nem tartja tiszteletben a büntetőeljárás során igénybe vehető fordításhoz és tolmácsoláshoz való jogról szóló irányelv rendelkezéseit, amelyek biztosítják, hogy a büntetőeljárás nyelvét nem értő gyanúsítottak vagy vádlottak megkapják minden szükséges dokumentum – köztük a bírósági határozatok – írásbeli fordítását.

Végezetül a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében foglalt alapvető jog alapján aggályosnak tartják azt a tényt, hogy a menedékjog iránti kérelmeket elutasító határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó új magyar törvény értelmében nem kötelező a kérelmezők meghallgatása. „A bírósági titkárok által (az igazságügyi szint alatt), a bírói függetlenség biztosítása nélkül hozott bírósági határozatok feltehetően szintén a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv és az Alapjogi Charta 47. cikkének megszegésével születnek” – véli a Bizottság.

A fent említett okok miatt a testület kötelezettségszegési eljárást indított a hivatalos felszólító levél kiküldésével, aminek megválaszolására két hónap áll a kormány rendelkezésére. A Bizottság egyúttal azt is nyilvánvalóvá tette, hogy ezzel még nem tekinti lezártnak az ügyet és folytatja a vizsgálatot és a kormánnyal a párbeszédet az októberi 12 oldalas közigazgatási levélben szóvá tett egyéb aggályokkal és kifogásokkal összefüggésben.

Magyarország mellett még Görögország, Horvátország, Olaszország és Málta ellen indult kötelezettségszegési eljárás (összesen 8 ügyben) a közös európai menekültügyi rendszer átültetésének és teljes végrehajtásának elmulasztása miatt. Mint a Bizottság emlékeztet rá, ezzel az év eleje óta már 80 fölé emelkedett (82-re) a menekültügyi szabályok miatt a tagállamok ellen indított kötelezettségszegési eljárások száma.