Szerb-görög feszültség Koszovó ügyében

Habár az utóbbi egy hónapban Európa és a világ közvéleménye is az athéni kabinet saját hitelezőivel való kötélhúzását, végül meghátrálását figyelte lélegzetvisszafojtva, a Sziriza a gazdasági, a számukra sikeres, végső soron mégis haszontalan népszavazásban kicsúcsosodó kudarc mellett könnyedén külpolitikai téren is súlyosan eltaktikázhatja magát, elveszítve akár egyik legrégebbi és baráti szövetségesét a térségben. A belgrádi kormány nevében Ivica Dačić külügyminiszter vár magyarázatot a koszovói fővárosban történtekre.

A BalkanInsight.com hírportál szerb és görög kormányzati forrásoktól szerzett értesülései szerint a Pristinába látogató Nikolaos Kotzias görög külügyi tárcavezető sajtónak tett nyilatkozatában támogatásáról biztosította Koszovót a jövőben nemzetközi szervezetekbe történő integrációs törekvéseiben. A „Blic” belgrádi napilapnak csütörtökön adott interjújában Dačić értetlenségének adott hangot az athéni lépés miatt, remélve a helyzet mielőbbi tisztázását, valamint a Ciprasz-kormány álláspontjának változatlanságát Koszovó kérdésében. Még a kétségtelenül fokozódó nemzetközi nyomás ellenére is, mivel szerinte ez nemcsak a nemzetközi joggal, de a két ország közötti tradicionálisan jó viszonnyal is ellentétes lenne.

Görög kollégájának keddi vizitjén ugyanakkor arra is fény derült, hogy Athén mindig is támogatta az Európai Unió és Koszovó közötti kapcsolatok minél szélesebb körű elmélyítését, amely a bizonyos nemzetközi együttműködésekben való részvételt (pl.: Interpol, UNESCO) sem zárja ki természetesen. A kétoldalú megbeszéléseken a görög diplomácia első embere egy koszovói iroda megnyitását is elképzelhetőnek tartotta az elkövetkezendő hónapokban, vagy a fővárosban, vagy Szalonikiben.

A Belgrádban székelő képviselet persze igyekezett azonnal valamelyest tompítani a Kotzias által elmondottak súlyát, a szintén belgrádi „Politika” hasábjain csütörtökön közzétett nyilatkozatukban leszögezik: az elhangzottak nem jelentenek semmilyen irányváltást a görög-koszovói viszonyban, mivel az egyoldalúan kikiáltott függetlenséggel kapcsolatban mi sem változott eddig Athén szemében. Az egykori szerb tartományt 2008 februárja óta már 108 ország ismerte el önálló államként, az Európai Unió 28 tagállamából azonban Görögország, Románia, Spanyolország, Ciprus és Szlovákia erre mind a mai napig nem volt hajlandó, globális szinten pedig például az úgynevezett „BRICS-országok” (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) közül szintén egyikőjük sem.

Nenad Đurđević, a szintén a szerb fővárosban található „Forum for Ethnic Relations” elnevezésű nem-kormányközi szervezet (NGO) első emberének meglátása szerint ugyanakkor kár lenne ezen affér miatt lerombolni az évszázadok alatt kiépített kiváló kapcsolatokat, ráadásul Pristina tagsága egyes szervezetekben kimondottan hasznos is lehetne a Balkán fejlődése szempontjából. Ennek érdekében a Szerbia és Koszovó között 2013 áprilisában, Brüsszelben kötött egyezmény mielőbbi revíziója és kiegészítése lenne kívánatos saját tapasztalatai alapján.

Egy mielőbbi újabb megegyezés tető alá hozására tett erőfeszítések azonban mindeddig nem jártak sikerrel, a belgrádi és pristinai küldöttek részvételével létrejövő tárgyalások ugyanis június 29-én megszakadtak, holott még számos területen lenne szükség mihamarabbi konszenzusra, különösen a telekommunikációs hálózatokat, az energiaügyeket, a szerb kisebbségi önkormányzatok szövetségének megalakulását, továbbá a kettéosztott Mitrovica különböző részei közötti szabad mozgás megteremtését illetően.