Juncker: ez egy tipikus európai megoldás

Angela Merkel szerint félremagyarázták az ideiglenes Grexitre vonatkozó német B-tervet, ami egyébként sincs már napirenden. Francois Hollande pedig úgy véli, hogy Görögország nem veszítette el a szuverenitását.

Angela Merkel a találkozó után közölte, hogy miután az „A”-terv megvalósult, ezért nincs tovább szükség arra a „B”-tervre, amelynek értelmében Görögország öt éves átmeneti időre kilépett volna az eurózónából, és ez idő alatt a hitelezők elengedhették volna adósságának egy részét. A bombasztikus elképzeléssel, ami az Eurócsoport pénzügyminisztereinek szombati első nyilatkozat-tervezetében is szerepelt Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter rukkolt elő arra az esetre, ha Athén a Grexit elkerülése érdekében nem akarna, vagy nem lenne képes az általa csütörtökön tett ajánlatnál messzemenőbb erőfeszítések felvállalására.

Merkel hétfőn reggel újságírók előtt úgy vélte, hogy a sokat bírált német ötletet félreértelmezték, mert csak akkor kerítettek volna sort az átmeneti kilépésre, ha Görögország is ezt kívánta volna. „Senki sem akarta a kilépést Görögországra oktrojálni, csak a görögökkel együtt lehetett volna ilyet elképzelni. De, Görögország a maradást választotta” – közölte a német kancellár.

Francia kollégája szerint ugyanakkor egy ponton tartani lehetett attól, hogy „elveszítünk egy országot”. Francois Hollande közölte, hogy ő elutasította az átmeneti kilépés lehetőségére vonatkozó javaslatot, ami még az Eurócsoport nem végleges szövegtervezetében is szerepelt.

A francia államfő sajtótájékoztatóján igyekezett kisebbíteni a vasárnapi-hétfői drámát, hangsúlyozva, hogy ő vitákat látott, de szakítást nem, és a migrációról két hete az EU-csúcson tartott vita szerinte „sokkal keményebb” volt, mint a görög.

„Ha Görögország kilépett volna az euróból, az egy amputációval ért volna fel és elveszítettük volna azokat a pénzeket, amelyeket a görögöknek adtunk kölcsön. Franciaországnak ezért érdeke volt a kompromisszum” – közölte az államfő.

Hollande azt ugyanakkor cáfolta, hogy a német prioritásokat tükröző megállapodás Görögország szuverenitásának az elvesztésével járna. „Soha egyetlen európai ország nem kapott még ennyi pénzt. Néhány ország garanciákat akart cserébe azért, hogy a parlamentjeik megszavazzák a csomagot” – mondta békítően a francia elnök, aki szerint a bizalomvesztés problémája mindkét oldalon végigkísérte a tárgyalásokat.

Jean-Claude Juncker sem értett egyet azzal a véleménnyel, hogy az eurózóna német vezetéssel egyfajta puccsot kísérelt meg végrehajtani a szélsőbaloldali görög kormánnyal szemben. „Én megmondtam előre, hogy a népszavazás után rosszabb lesz a görög kormány tárgyalási pozíciója. Nincsenek győztesek vagy vesztesek. Nem hiszem, hogy a görög népet megalázták volna. Ez egy tipikus európai megoldás” – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.

Ami néhány más résztvevőt illet, Matteo Renzi olasz miniszterelnök úgy vélte, hogy egyáltalán nem volt garantálva a siker a tárgyalásokon, amelyeken szerinte valódi vita folyt.

Szlovák kollégája, Robert Fico sajtójelentések szerint azt mondta, kisebb csodának tartaná, ha Görögország teljesíteni tudná a Ciprasz által vállalt összes kötelezettséget.

Mark Rütte holland miniszterelnök pedig elismerte, hogy egy harmadik görög mentőcsomag annak a választási ígéretének a megszegését jelentené, hogy nem ad több pénzt Görögországnak.