Véghajrában az olasz közigazgatási reform

Az olasz politikai elit továbbra sem tétlen, és sorra dolgozza ki a Renzi-kormány lassan már védjegyének számító reformokat. A közigazgatás hatékonyabbá tételét célzó reformot a közelmúltban fogadta el a szenátus, jelenleg a képviselőháznál van a labda.

A közigazgatás átalakítását célzó törvényjavaslat más reformok mellett már lassan egy éve napirenden van. A reform számos intézkedést tartalmaz, amelyek célja elsősorban a közigazgatás szakmai színvonalának emelése és a közigazgatás költségeinek racionalizálása.

A közigazgatás egyszerűsítésének, racionalizálásának jelentőségét mutatja Olaszországban, hogy 2011 óta külön „közigazgatási és közigazgatás-egyszerűsítési miniszteri” poszt létezik a kormányon belül, jelenleg a 35 éves Marianna Madia tölti be.

Modernizálás és a szakmai színvonal növelése

A törvényjavaslat egyik fontos vívmánya a közigazgatás digitalizálása lenne, amelynek keretében a kormány meghatározná a közigazgatási szervek által kínált online szolgáltatások minimális szintjét. A digitalizálás fontosságát mutatja, hogy külön megbízott foglalkozna az átállással.

A szakmai színvonal javítása érdekében emelni akarják a köztisztviselők képzési színvonalát. Ennek jegyében a jelenleg már működő nemzeti közigazgatási iskola független szervként, szakmailag elismert hazai és nemzetközi intézmények bevonásával működne tovább. Felmerült, hogy az intézmény vezető testületében részt vehetne az olasz nemzeti bank elnöke és az üzleti világ elismert képviselői is.

Szigorúbb szabályok a közalkalmazottakra

A jogszabály elfogadása esetén szigorúbban kezelnék a közigazgatási alkalmazottak ellen indított fegyelmi eljárásokat, amelyek akár elbocsátással is végződhetnek szemben a korábbi hosszadalmas és gyakran eredmény nélküli gyakorlattal. A közigazgatásban vezetői pozíció betöltése pályázat útján, három éves megbízatással lenne lehetséges, amelyet egyszer – pályázat nélkül – lehetne két évvel meghosszabbítani. Ha azonban egy vezető beosztású dolgozó egy meghatározott ideig nem kap újabb vezetői megbízatást, elbocsáthatják, így folyamatosan komoly szakmai követelményeknek kell megfelelni ahhoz, hogy vezető beosztást töltsön be valaki a közigazgatásban.

Szükséges lesz szabályozni a generációs váltást is, ugyanis előreláthatóan 128 ezren mennek nyugdíjba az elkövetkezendő négy évben, míg jelenleg 70 ezer új belépővel számolnak, vagyis a közigazgatásban dolgozók száma csökkenne. A zökkenőmentes generációs váltás érdekében felmerült annak a lehetősége, hogy a nyugdíj előtt állók részmunkaidőben dolgozhassanak.

Költséghatékonyság

A közigazgatással kapcsolatos költségek csökkentése érdekében több kitételt tartalmazna a jogszabály-tervezet, amely bizonyos közigazgatási szervek számának csökkentését, összevonását vagy racionalizálását vonja maga után. Ennek értelmében 105-ről 60-ra csökkenne például a kereskedelmi kamarák száma. A törvényjavaslattal racionalizálnák a helyi közszolgáltatásokat, szigorítanák az ezeket ellátó vállalatok alapítását és fenntartási feltételeit, valamint cél lenne a közszolgáltatások ellátásánál a verseny erősítése. A veszteségesen működő vagy feleslegesnek ítélt közszolgáltató vállalatokat a jogszabály-tervezet értelmében újraszerveznék vagy megszüntetnék.

A költségek racionalizálása jegyében csökkentenék a fegyveres testületek számát, ezért az erdőrendészetet beolvasztanák a rendőrségbe (így összesen négy fegyveres testület maradna).

A reformmal kapcsolatos kilátások

A közigazgatási reformot jelenleg a képviselőház tárgyalja. A közigazgatásért felelős miniszter, Marianna Madia reményét fejezte ki, hogy a törvényjavaslatot június végéig jóváhagyja a képviselőház, amelynek ezt követően már csak a szenátustól kell újból zöld utat kapnia. A tervek szerint 2015 végéig megvalósul a közigazgatási reform, ugyanis elhúzódása esetén nem adna hatékony választ a közigazgatással kapcsolatos jelenlegi problémákra.