Áttörés jöhet júliusban a gázellátás frontján

Szócséplés helyett érdemi előrelépést sürgettek a délkelet-európai térség gázellátásának diverzifikálásában egy keddi brüsszeli szimpóziumon a regiós országok meghatározó energiacégeinek képviselői. A siker kulcsa, hogy az egyes országok ne mások érdekeinek rovására, hanem közösen próbáljanak választ adni a kihívásra – szögezte le az Európai Bizottság képviselője.

Papíron már régóta léteznek azok a megoldások, amelyek révén nagyságrendekkel javítani lehetne a gázválságok által leginkább fenyegetett közép- és délkelet-európai térség országainak gázellátásán. Véget kellene vetni a szócséplésnek és a tagállami infrastruktúrák egymással való összekapcsolásával létrehozni egy olyan likvid gázpiacot, ahol északról déli, illetve keletről nyugati irányba áramolhat a földgáz – hangzott el egy, az Európai Parlamentben a térség gázellátásának diverzifikálásáról tartott szakmai vitán.

Reinhard Mitschek, az osztrák gáz- és olajipari cég, az OMV első elnökhelyettese rámutatott, hogy Európa délkeleti része érdemben nem sokat tett energiabiztonságának javításáért az első, 2006-os gázválság óta. Tíz évvel a kijózanító gázellátási krízist követően a térség országai még mindig adósak a gázrendszereik közötti összeköttetést megteremteni hivatott beruházások végrehajtásával – mutatott rá a job sorsra érdemes Nabucco gázvezeték megépítésére összeállt konzorcium egykori első embere, aki ugyanakkor most jó lehetőséget lát arra, hogy a baumgarteni (osztrák) gázelosztó központot Szlovákián át összekössék a török határral.

“Túl sok éven keresztül járattuk eredmény nélkül a szánkat. Itt az ideje, hogy világos prioritások alapján megelőzzünk egy harmadik gázválságot” – fogalmazott Alexandru Maximescu, a Petrom, román gáz- és olajtársaság igazgatója. A román cég szabályozási ügyekért felelős igazgatója hangsúlyozta, hogy a térség gázellátási problémáinak megoldásában kiemelt szerepet játszhatnak a Fekete-tenger partjai mentén 2012-ben feltárt gázkészletek.

A Romániában talált gázkészleteknek a román-magyar-osztrák gázfolyosón keresztül Magyarország lehet az egyik haszonélvezője. A Fekete-tenger és Ausztria gázvezetékkel történő összekapcsolása egyike lehet azoknak a projekteknek, amelyek a nemrég létrehozott magas szintű csoport következő, július 10-i dubrovniki találkozóján zöld utat kapnak és részben uniós források bevonásával legkésőbb 2020-ig megvalósulhatnak.

A fekete-tengeri gázmezők jelentőségét emeli, hogy belső uniós és nem külső új forrásból érkezhet földgáz Közép-Európába, illetve déli irányba Bulgáriába. “Gondoskodni kellene a gáz kitermeléséről és a piacokra való eljuttatásáról, főleg a határösszekötő kapacitások megépítése révén. A projekt megvalósítása jó úton halad” – jelentette ki Pálmai Márton, a Földgázszállító Zrt. és a MOL brüsszeli képviselője. Pálmai szerint a meglévő hálózatokra építő kisebb projektekre célszerű összpontosítani. “Ezek hozzájárulnak a meglévő hálózatok nagyobb hatásfokkal történő kihasználásához és a fajlagos költségek csökkentéséhez is” – tette hozzá a magyar szakértő.

Antóniosz Natszikasz, a görög gázszállítási infrastruktúra fölött rendelkező DESFA első embere emlékeztetett rá, hogy a magas szintű csoport első, szófiai találkozóján Görögország megállapodott Bulgáriával és Romániával a vertikális (dél-északi irányú) gázfolyosó létrehozásáról. Ha ez megépül, a földgáz Romániából Magyarország és Ausztria felé mehet tovább. Ő is hangsúlyozta, hogy a feleknek túl kell lépniük a közös szándéknyilatkozatokon és mielőbb megállapodásban kellene rögzíteni a köztös projekt fő paramétereit.

Natszikasz szavaiból kiderült, hogy Athén számára egyformán fontos a görög-bolgár-román projekt, mint a görög-macedón-szerb-magyar (esetleg osztrák) útvonalon tervezett Tesla gázvezeték, amelyen keresztül – szerinte – orosz földgázt szállíthatnának új útvonalon Közép-Európába. A két projekt nem konkurense egymásnak, hanem inkább kiegészítik egymást – tette hozzá.

Rastislav Nukovic, a szlovák gázrendszert működtető EUSTREAM vezérigazgatója ugyanakkor az Eastring nevű, nagyobb lélegzetű projektet javasolta kollégái figyelmébe. Ennek fő előnyét abban látja, hogy Románia érintésével gyakorlatilag összekapcsolná a török gázpiacot a jól ellátott nyugat-európai gázelosztó központokkal.

Az Európai Bizottság képviselője ugyanakkor megjegyezte, hogy nem elég a hiányzó infrastruktúrák pótlásáról gondoskodni, hanem számos olyan tagállami szabályt is módosítani kell, amelyek jelenleg útját állják egy likvid és versenyző gázpiac kialakulásának.

Kovács Kristóf hozzátette, hogy a térség országainak meg kell tanulniuk jobban együttműködni egymással, és saját önös érdekeiket alárendelni a közös regionális érdekeknek. Az előző tíz év eredménytelenségének ugyanis éppen az a fő tanulsága, hogy szűkkörű nemzeti megközelítések helyett a térség számára optimális megoldásokban kellene gondolkodni. Megjegyezte, hogy ebből a szempontból a júliusi dubrovniki találkozó – ahol a délkelet-európai országok miniszterei várhatóan egyetértési memorandumot írnak alá – fontos vízválasztó lehet.