Moszkva: Európa megosztott marad

Az Európai Unió keleti partnerségi csúcstalálkozójának résztvevői elmulasztották az újabb lehetőséget Európa mélyülő megosztottságának megakadályozására – állapította meg a rigai rendezvényt értékelve pénteken az orosz külügyminisztérium.

A tárca állásfoglalása szerint a rigai uniós keleti partnerségi csúcstalálkozó zárónyilatkozata semmi újat nem tartalmaz, gyakorlatilag megerősítette az előző évi, vilniusi rendezvényen elfogadottakat.

A tárca szerint a megosztottság egyre mélyül a kontinensen, amely ellen az „egyes országok által erőltetett átmeneti feladatok” miatt nem tettek újabb lépést az uniós államok. A keleti-partnerségi program pedig „átideologizált geopolitikai projekt” maradt, amelynek megvalósítására „egyes uniós tagállamok kedvezőtlen befolyást gyakorolnak oroszellenes beidegződéseik miatt” – írták Moszkvában.

Az Európai Unió és a programban részt vevő hat kelet-európai állam vezetői pénteken Rigában rendezett csúcstalálkozójukon a keleti partnerség folytatásáról szóló zárónyilatkozatot fogadtak el, jóllehet kulcsfontosságú témákban nem értettek egyet a találkozón.

Amíg Ukrajna, Grúzia és Moldova szorosabbra fűzné együttműködését Brüsszellel, az emberi jogok megsértése miatt Brüsszelben sokat bírált Azerbajdzsán semleges álláspontot, Örményország és Fehéroroszország pedig inkább oroszbarát politikai irányvonalat képviselt Rigában.

Moszkvában kifogásolták, miszerint az Európai Unió megismételte Krímmel kapcsolatos „helytelen állásfoglalását”. Azt is észlelték, hogy a keleti partnerségben részt vevő országoknak a programhoz való hozzáállásában létező különbségek mögött Oroszországot, annak cselszövését vélték a rigai csúcs résztvevői. 

Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy Oroszország kész „az építő együttműködésre az EU-val, az Eurázsiai Gazdasági Szövetséggel és a Független Államok Közösségével az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig elterülő, közös és oszthatatlan biztonságon alapuló egységes gazdasági és humanitárius térség létrehozatalában.”