Tíz személyből csak kettő gazdasági bevándorló

Tíz Európába érkező migráns közül durván minden nyolcadik potenciális menekültnek számít, és körülbelül csak kettő a gazdasági bevándorló, aki tisztán a jobb élet és a munkavállalás reményében kel útra – véli az uniós külső határőrizeti ügynökség, a Frontex második embere. Gil Arias-Fernández szerint február óta drasztikusan csökkent a magyar határokon illegálisan belépő koszovóiak száma, és nagyjából azonos szinten van az afgánokkal és a szírekkel.

A Frontex helyettes igazgatójának becslése szerint tíz Európába érkező migráns közül jelenleg nagyjából minden nyolcadik potenciális menekültnek számít, és csak 20 százalékukra lehet ráfogni, hogy gazdasági bevándorlók lennének. Gil Arias-Fernández a BruxInfónak nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy 10 évvel ezelőtt még éppen fordított volt a helyzet: akkoriban a harmadik országból érkezők 80 százaléka a jobb élet reményében útrakelő gazdasági bevándorló volt, és csak az elenyésző részük számított menekültnek.

Az EU külső határainak ellenőrzésében a tagállamoknak támogatást nyújtó ügynökség második embere arra hívja fel a figyelmet, hogy jelenleg a jövevények túlnyomó része háborús övezetekből vagy instabil országokból érkezik, ezért elvileg menedékhogi státusz járhat nekik. Hozzátette, hogy ez persze a jelenlegi körülmények között nem jelenti azt, hogy valamennyien meg is kapják a menedékjogot. A menedékjog megadásának kritériumai ugyanis néhány szabály kivételével tagállamról-tagállamra változnak, és minden kormány szuverén hatásköre annak eldöntése, hogy kit ismer el menekültnek.

A spanyol nemzetiségű Frontex vezető ugyanakkor elismerte, hogy a potenciálisan menekültnek számító 80 százalék esetében sem lehet kizárni a gazdasági motívumot.

A magyar bevándorlási statisztikákat a tavalyi évben rekordmagasságba röpítő koszovói albánok esetében a szíriaiaktól és az afgánoktól eltérően azért nem lehet klasszikus menekültekről beszélni, mert Koszovó biztonságos országnak számít.

Az igazgató-helyettes szerint a 2014-es év igazi “annus horribilis” volt a bevándorlás terén Európában. 2015 első negyedévében azonban még tovább romlott a helyzet. Az EU külső határain március végéig több mint 60 ezer illegális belépést regisztráltak, ami az előző év hasonló időszakának több mint a háromszorosa. A legnagyobb nyomásnak a nyugat-balkáni útvonal volt kitéve, amelynek legfontosabb belépő pontja Magyarország. Az első negyedévben ezen az útvonalon 32 400 migráns lépte át illegálisan a határt, tízszer annyi, mint 2014 hasonló időszakában. A belépők túlnyomó része koszovói albán volt, és – miként Arias-Fernández fogalmazott – a magyar hatóságok nem rendelkeztek a befogadásukhoz szükséges kapacitásokkal.

Február óta azonban drasztikus csökkenést figyeltek meg a Frontex szakértői a koszovóiak exódusában. “Még nem szűnt meg ugyan a probléma, de a határon átkelő koszovóiak létszáma nagyjából megegyezik az afgánokéval és a szírekével” – közölte a külső határőrizeti ügynökség magas rangú tisztviselője.

A másik három migrációs útvonal közül a Földközi-tenger középső medencéjében zajló népvándorlás okozza jelenleg a legnagyobb fejfájást Európának. A frontex adatai szerint 2015. január 1. óta 25 400 olasz partook felé tartó személyt mentettek ki a tengerből. Érdekes módon ez a létszám valamivel kevesebb az egy évvel ezelőttinél. A halálos esetek nagy száma és az embercsempészet utóbbi hetekben rendkívüli intenzitása arra indította az Európai Uniót, hogy egy többdimenziós migrációs csomagot fogadjon el a helyzet kezelésére.

A tagországok vezetői ennek jegyében rendkívüli csúcstalálkozójukon úgy döntöttek, hogy megháromszorozzák a Frontex (vagyis az EU) égisze alatt a Földközi-tengeren zajló Triton (olasz vizek) és Poszeidón (görög fenségvizek) műveletet.

“Várjuk, hogy Brüsszel átutalja az ígért összeget” – közölte a Frontex igazgató-helyettese, aki hozzátette, hogy a döntés következtében idén plusz 28 millió euró, jövőre pedig 45 millió euróval több pénz áll rendelkezésre a tengeri járőrözésre, és az ezzel összefüggő kutató és életmentő műveletre. Amíg az ígért pénz megérkezik, az ügynökség hozzányúlhat a 10 millió eurós költségvetési tartalékához. A Frontex 2015-ös teljes eves büdzséje egyébként 142 millió euro lesz a kiegészítésekkel együtt.

A pótlólagos eszközök Gil Arias-Fernández szerint lehetővé teszik majd a Triton fedőnevű akcióban a reagálóképesség javítását. A műveletben jelenleg 3 repülőgép és 14 hajó vesz részt, a csúcson tett tagállami felajánlásokkal azonban bővülni fog az arzenál. “Még nem tudjuk, hogy pontosan milyen eszközöket kapunk, jelenleg várjuk a megerősítést a tagállamoktól” – szögezte le az ügynökség második embere.

A Frontex ezzel párhuzamosan tárgyalásokat folytat az olasz hatóságokkal a járőrözés kiterjesztéséről. Arias-Fernández ugyanakkor rámutat, hogy a megfigyelés és járőrözps alá vont terület kiterjesztése nem fog érdemben változtatni a jelenlegi helyzeten. A Frontex által irányított műveletben résztvevő hajók ugyanis már most is rendszeresen átlépik az akció számára kijelölt területet, ha segélykérést kapnak.

“Tudomásunk van arról, hogy sokan azt vetik a Frontex szemére, hogy távol akarja tartani a menekülteket Európától. Ez nem igaz. Az ügynökség mandátuma az, hogy támogatást nyújtson a tagállamoknak a külső határok ellenőrzéséhez. Annak megakadályozása a feladatunk, hogy az emberek ne léphessenek be az EU területére úgy, hogy nem tudunk róluk. De, semmi sem lehet fontosabb, mint az emberéletek megmentése” – hangsúlyozta Gil Arias-Fernández.