Vasárnap elnökválasztást tartanak Lengyelországban

Elnökválasztást tartanak vasárnap Lengyelországban, amelynek két fő esélyese a hivatalban lévő államfő, Bronislaw Komorowski és Andrzej Duda, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje.

Lengyelországban közvetlenül választják az államfőt, ennélfogva jogosítványai is valamivel erősebbek a magyarországinál. A választás kétfordulós. Második fordulót akkor tartanak, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét. Felmérések szerint szinte biztos, hogy a végeredemény csak a második fordulóban születik meg, amelyet május 24-én rendeznének meg.

Az elnökválasztás eredményei hatással lesznek az őszi parlamenti választásokra is.

A választási kampány folyamán fokozatosan csökkent a kormányzó Polgári Platform (PO) támogatásával második mandátumért induló Bronislaw Komorowski eleinte mintegy 60 százalékos támogatottsága, a legutóbbi felmérések szerint 39 százalék körüli eredményre számíthat. Andrzej Duda növekvő támogatottságnak örvend, a februári 20 százalék körüli népszerűsége csütörtökig 27-31 százalékra emelkedett.

A két esélyes jelölt támogatottságán sokat faragott az áprilisi felmérésekben váratlanul előretörő független Pawel Kukiz. A közkedvelt punk énekes a kezdeti 3 százalékról mára 12-13 százalékra bővítette táborát. Kukiz csütörtökön bejelentette: apja betegségére való tekintettel felfüggeszti kampányát, de nem mond le jelöltségéről.

A független politikus megelőzte a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) jelöltjét, Magdalena Ogóreket, aki a kampány elején nagy figyelmet keltett. A csinos, fiatal korábbi televíziós műsorvezető az első hetekben folyamatosan 7 százalékos támogatottságot élvezett, harmadik legesélyesebb jelöltként tartották számon. Szerény kampánya miatt azonban támogatottsága 4 százalék körülire süllyedt, a 11 jelölt közül jelenleg a 6. helyet foglalja el. A legutóbbi felmérések szerint a többi jelölt közül csak az ellentmondásos nyilatkozatairól ismert jobboldali Janusz Korwin-Mikke lépi át az 5 százalékos küszöböt, míg alatta marad Adam Jarubas, a kisebbik kormánykoalíciós erő, a Lengyel Parasztpárt (PSL) jelöltje is.

Andrzej Duda nagyszabású, amerikai stílusú kampányának elején arról próbálta meggyőzni a választókat, hogy személye változást hoz a közvélemény szemében inkább passzív Komorowskihoz képest. Komorowski viszont az ukrán válsággal kapcsolatos biztonságpolitikai témákra helyezte a hangsúlyt, amelyek a felmérések szerint az aktuálpolitikai témák közül a leginkább érdeklik a lengyel közvéleményt. A két esélyes jelölt stábja több belpolitikai botrány ügyében is éles vitát folytatott, ami a politikában újonc Pawel Kukiz malmára hajtotta a vizet: ő az egyéni választókörzetek bevezetésével szeretné elérni a „megkövesedett” pártpolitikai színtér átrendeződését, a PO és a PiS választóit egyaránt megszólítva.

Komorowski és Duda nem találkoztak közvetlen televíziós vitában. Az egyetlen ilyen vitaműsorban, melyet a közszolgálati televízió rendezett kedden, Duda a többi kilenc jelölttel együtt vett részt. Komorowski – aki közvetlenül a vita előtt a Polsat kereskedelmi televízióban válaszolt három újságíró kérdéseire – közölte, hogy csak második forduló esetén folytatna ilyen eszmecserét riválisával. A közös vitában való részvételt azzal utasította el, hogy az összes többi jelölt őt támadná mint hivatalban lévő elnököt.

Komorowski a véghajrában sűrűn megjelent a képernyőn, amire többek között a május eleji lengyelországi alkotmány napi ünnep, valamint a második világháború befejezésének 70. évfordulóján tartott gdanski nemzetközi megemlékezések adtak alkalmat.

Duda viszont azzal keltette fel a sajtó figyelmét, hogy választási programmegállapodást kötött a legnagyobb lengyel szakszervezettel, a Szolidaritással. Ennek értelmében több, a munkakörülmények javítására irányuló intézkedésre vállalt kötelezettséget, a Szolidaritás elnöke pedig a PiS jelötjének támogatására szólította fel a szakszervezeti tagokat.

A kampány végén a mesterséges megtermékenyítés körüli vita került a középpontba. Komorowski stábja egy kampányfilmmel rukkolt elő, mely a katolikus egyháznak az ügyben képviselt álláspontját következetesen képviselő Dudát bírálja. Duda egy interjúban  aljasnak” minősítette a film sugallta üzenetet, miszerint börtönbüntetésre ítélné a méhen kívüli megtermékenyítéssel szülő anyákat. A film az utóbbi hetek heves vitáihoz kapcsolódott, melyek során Komorowski kilátásba helyezte: jóváhagyja a készülő in-vitro törvényt, amely lehetővé teszik magzatok lefagyasztását és a mesterséges megtermékenyítést a nem házas partnerkapcsolatokban élők számára is. Az államfő jóváhagyta a gender ideológia elemeit tartalmazó európa tanácsi, úgynevezett isztambuli egyezmény ratifikálását is, ami a lengyel püspöki kar tiltakozását váltotta ki. A jobbközép jelöltként induló Komorowski ezzel a kommentátorok szerint baloldali választók szavazatait célozta meg.

Az idei elnökválasztáson első ízben levélben is lehet szavazni. A szavazatokat az országos választási bizottság döntése nyomán kézzel számlálják, a számítógépes számlálást csak kisegítő módszerként alkalmazzák. A lengyel számvevőszék ugyanis márciusban megállapította: a tavaly őszi önkormányzati választás során akadozó informatikai rendszer továbbra sem kielégítő.

A PiS, mely megkérdőjelezi a helyhatósági választások hitelességét, az elnökválasztás előtt országos mozgalmat kezdeményezett. Ennek résztvevői külön tanfolyamokon sajátították el, hogy hogyan kell ellenőrizni a választási bizottságok munkáját.