Nem örülnek Szász Jenő tervének

„A szórványközösségek alappillérét, az oktatási rendszert kezdi ki az a kezdeményezés, amely szerint a tömbvidékeken kell szórványközpontokat létesíteni” – nyilatkozta kedden Molnár Zsolt.

Az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője arra reagált, hogy Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője a tömbvidékeken történő továbbtanulást elősegítő szórványösztöndíjakon keresztül néptelenítené el a szórványközösségek iskoláit.

„Nem elég statisztikákból és felmérésekből tájékozódni a szórványközösségek problémáiról és az sem elégséges, ha elméleti modellek mentén szabjuk meg egy közösség irányát. A szórványban az iskola több mint oktatási intézmény, a magyar anyanyelvű kisközösségek mindennapjainak mozgatórúgója, a magyar identitás megőrzésének alapja” – fogalmazott Molnár.

Emlékeztetett arra, hogy szórványban a hagyományőrzés, a civil szféra, a szakmai fejlesztés és a szabadidős programok nagy része az iskolákhoz kapcsolódik, így az oktatási rendszer gyengítése nem csak az iskolákra hat ki, hanem az egész közösség meggyengülését vonja maga után. Hozzátette: tájékozatlanságát bizonyítja az, aki a fiatalok szocializációs folyamatának kritikus pillanatában, a középiskolai évek alatt a szórványközösségtől való eltávolodást szorgalmazza.

Molnár hangsúlyozta,  a szülőföldön való boldogulás alapvető eleme a szülőföldhöz való kapcsolódás. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elvonatkoztassunk a regionális identitásoktól, hogy homogén egészként kezeljük Románia magyarok lakta részét. Ezért dolgozta ki az RMDSZ pedagógusok segítségével a megyei szintű oktatási stratégiákat, melyeknek lényege, hogy helyi megoldásokat javasoljon a specifikusan helyi problémákra” – jelentette ki.

A képviselő szerint Szász Jenő burkoltan visszatér a „gyöngyhalászat” gondolatához és félő, hogy terveivel visszafordíthatatlan kárt okoznak a szórványközösségek számára. „A fiatalok elszívása a szórványközösségek létét veszélyezteti” – szögezte le Molnár.

Szász Jenő két évvel ezelőtt, a Kárpát-medencei Képviselők Fórumán is megütközést keltett, amikor az úgynevezett gyöngyhalászmódszert is emlegette, melynek lényege a magyarságához jobban ragaszkodó, tehát „nemzetratégiailag értékes” emberek kitelepítése. Utóbb lapunknak kifejtette: a szórványkollégiumokat nem a szórványban kellene létrehozni, hanem a Székelyföldön kell működtetni. Érvei szerint ha Székelyföldön szocializálódnak a szórványban született fiatalok, akkor nem Magyarországra vagy nyugatabbra vándorolnak ki, esetleg asszimilálódnak, hanem a Székelyföldet erősítenék, ez a régió pedig a kivándorlás miatt amúgy is demográfiai utánpótlásra szorul.