Hosszú évek munkája lesz Ukrajna talpra állítása

A háború és az orosz korlátozások miatt Oroszország részesedése mára a korábbi egyharmadról 25 százalékra csökkent az ukrán kereskedelemben. Az IMF igazgatótanácsa a napokban négy évre szóló 17,5 milliárd dolláros összegű pénzügyi támogatási programot hagyott jóvá Kijevnek. A kelet-ukrajnai konfliktus elhúzódása jelenti a legnagyobb veszélyt az ország törékeny stabilitására – ismerte el a BruxInfónak Balás Péter, az EU ukrán támogató csoportjának vezetője.

Ideiglenesen könnyíthet Ukrajna pénzügyi helyzetén az a négy évre szóló pénzügyi támogató csomag, amit csütörtökön hagyott jóvá a háború által sújtott országnak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa. A 17 és fél milliárd dolláros kölcsön első öt milliárd dolláros részletét azonnal folyósítják Kijevnek, amely ennek az összegnek valamivel több mint a felét költségvetési kiadásokra fordíthatja.

A pénzügyi támogatás a kijevi kormány által elfogadott gazdasági program végrehajtását hivatott elősegíteni, és az ukrán kormány kérésére a tavaly áprilisi készenléti hitelmegállapodást váltja fel. „A program célja a gazdaság talpra állítása, külső fenntarthatóságának helyreállítása, a közpénzügyek megszilárdítása és a gazdasági növekedés szerkezeti és közigazgatási reformok útján történő támogatása, miközben védelmet nyújtanak a leginkább elesetteknek” – húzza alá az IMF közleménye.

Ukrajna az IMF-kölcsön mellett a nemrég az Európai Unió által jóváhagyott 1,8 milliárd eurós közvetlen makro-finanszírozási támogatásra is számíthat, és hírek szerint a 2015-ös támogatási terv is elfogadásra vár, ami becslések szerint további 250-300 millió euró térítésmentes segélyt juttathat a rendkívül nehéz gazdasági helyzetben lévő országnak.

Hivatalos forrásból nem megerősített hírek szerint április végén ülhet össze Kijevben az a nemzetközi konferencia, aminek fő témája az ukrajnai reformfolyamat előrehaladása és az ehhez szükséges további külső támogatás áttekintése lenne.

„A 2014-es markáns kiigazítási erőfeszítés dacára az ukrán gazdaságot folytatólagosan sújtja a Keleten kialakult konfliktus és ezzel összefüggésben a bizalomvesztés. A mély recesszió és a jelentős árfolyam-leértékelődés súlyosbította a meglévő problémákat, meggyengítette a bankok mérlegét és növelte az államadósságot” – mutatott rá az IMF igazgatótanácsának döntését követően David Lipton, az alap vezérigazgatójának első helyettese.

Az ország GDP-je mindenekelőtt a háborús helyzet miatt 2014-ben 7-8 százalékkal esett vissza, és az IMF 2015-re is körülbelül 5,5 százalékos recessziót jósol. Az infláció az árfolyam leértékelődéssel, továbbá a gáz és a fűtésszámlák emelkedésével párhuzamosan ugrásszerűen megnőhet, mielőtt az év végére várhatóan 27 százalékos (!) szinten stabilizálódhat. Az állami szektor adóssága 2015-ben a GDP 94 százalékára, míg a külső adósságállomány a GDP 158 százalékára nőhet.

Az IMF ugyanakkor már középtávon a gazdasági kilátások javulására számít. 2016-ban például már a reál GDP 2 százalék körüli növekedését jelzik előre, és az államadósság szintje a fiskális kiigazítás hatására 2020-ra a GDP 71 százalékára mérséklődhet.

Az EU-ban azonban nem mindenki ilyen optimista. Tagállami diplomaták időről-időre kifogásolják, hogy az EU és általában a Nyugat úgy önti vödörszámra a pénzt az ukrán gazdaságba, hogy tulajdonképpen nem is tudja, mibe fog mindez kerülni és egyáltalán sikerül-e megmenteni az összeomlástól az országot. „Egyszerűen nem lehet kiszámolni, hogy mennyibe kerül Ukrajna megmentése, mert ez nem csak tőlünk, hanem jelentős mértékben Oroszországtól függ. Attól, hogy meddig lesz kész emelni a téteket” – válaszolt erre a felvetésre a BruxInfónak egy nevének mellőzését kérő uniós forrás.

„Egy dolog biztos, Ukrajnának hosszú távon is szüksége lesz pénzügyi támogatásra” – ismerte el egy uniós illetékes.

Az Ukrajna támogatására létrehozott EU szakértői csoport vezetője a tartós háborút, az ukrán gazdaság Moszkva által történő kivéreztetését és gyors átalakulás hiányában a belső elégedetlenség növekedését tartja a folyamatban lévő ukrán politikai és gazdasági stabilizációs program sikerét fenyegető fő kockázatoknak. Az ország a kelet-ukrajnai konfliktus miatt gazdasági potenciáljának 15, exportjának pedig 20 százalékát elveszítette – mutatott rá Balás Péter a BruxInfónak nyilatkozva.

A kereskedelmi főigazgatóság korábbi helyettes vezetője által irányított szakértői csoport első számú feladata, hogy szakmai támogatást nyújtson az ukrán reformfolyamatokhoz. Hasonló missziót ellátó támogató csoportot eddig csak Görögország megsegítésére hozott létre az Európai Bizottság. „Mi a szakmai tartalomért felelünk, nem vesszük át a feladatokat” – húzta alá a magyar EU-főtisztviselő, aki körülbelül 30 fős szakértői gárdát irányít. A támogató csoport tagjait az intézményektől és a tagállamoktól ideiglenesen irányították át a területre, és az a feladatuk, hogy közvetlen szakmai iránymutatással segítsék az ukrán kormány gazdasági és politikai reformjait, továbbá koordinálják az Európai Unió különböző területeken folyó erőfeszítéseit.

A brüsszeli központtal működő, de idejének számottevő részét a terepen töltő szakértői csapatot több nyugdíjas is erősíti, akik jól ismerik Ukrajnát, vagy képesek megosztani a kelet-európai gazdasági és társadalmi átalakulások tapasztalatait. A két helyzet között elég sok párhuzam vonható, kivéve azt a nem csekély különbséget, hogy Ukrajnának a korábbi új európai demokráciákkal ellentétben háborús állapotok közepette kellene talpra állnia. Amit rendkívül megnehezít a nagyon terhes örökség, az egész politikai, gazdasági és társadalmi életet behálózó korrupció, a pazarló struktúrák és a hozzá nem értés.

Miként Balás Péter hangsúlyozza, az ilyen típusú átalakulások közös jellemzője, hogy azonnal jelentős áldozatokkal jár a lakosság számára. Ukrajnában a fogyasztói körtől függően 3-6-szorosára emelkedtek az energiaárak, de még így sem érték el a tényleges bekerülési költségeket. A szociális és kommunális kiadásokat is visszavágták. A kormány ugyanakkor külön alapot hozott létre az áremelkedéseknek a kis jövedelműekre gyakorolt hatásainak enyhítésére. Az ország életében továbbra is meghatározó szerepet játszó oligarchákat is megpróbálják jobban bevonni a közterhek viselésébe.

Az új ukrán vezetőknek is össze kell húzniuk a nadrágszíjat: miközben a havi átlagbér 200 euró körül van, a miniszterek sem visznek haza többet havonta 350 eurónál.

Ezek az intézkedések a régi gárda ellenállásába ütköznek, ami szakértők szerint részben megmagyarázza, hogy miért bízta az új kormány külföldiekre – és nem helyiekre – több tárca és kulcsfontosságú poszt irányítását.

Az ukrán hatóságok az állami energiamonopólium, a Naftogaz gazdaságilag fenntarthatatlan működését is megpróbálják 2017-ig fenntarthatóvá tenni, többek között az energia tarifák növelésével, a díjak eddiginél jobb beszedésével és a cég EU-s irányelvek szerinti átalakításával és feldarabolásával.

Közben viszonylag rövid idő alatt az ukrán gazdaságban és az exportban megkezdődött az irányváltás. Részben a háború és a sorozatos orosz kereskedelmi korlátozó intézkedések, részben pedig az EU-val kötött mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás folyományaként az egyoldalú európai piacnyitás eredményeként Oroszország részesedése az ukrán kereskedelemben a korábbi egyharmadról 25 százalékra csökkent. Ukrajna ma már sokkal többet exportál az EU-ba, mint a vele szemben háborúzó Oroszországba.