Franciaország egyenlőbbnek tűnik másoknál

Az EU pénzügyminiszteri tanácsa kedden két év haladékot adott Franciaországnak a túlzott mértékű államháztartási hiány felszámolására. Az Európai Központi Bank a Párizzsal szembeni túl elnéző hozzáállás miatt a költségvetési szabályok hitelességét félti, több kisebb uniós tagállam pedig kettős mércét emleget.

A pénzügyminiszter tanács az Európai Bizottság javaslatára kedden 2015-ről 2017-re módosította azt a határidőt, amit Franciaországnak adtak a GDP arányosan 3 százalékosnál magasabb, túlzott mértékű államháztartási hiány kiigazítására. Ez már sorozatban a harmadik alkalom, hogy Párizs haladékot kap a stabilitási és növekedési paktum által előírt kötelezettségeinek teljesítésére.

A Bizottság francia kormány számára kedvező javaslatának felülbírálásához a 2011-ben módosított szabályok értelmében a tagállamok minősített többségének szavazatára lett volna szükség. Párizs valójában még soha nem volt ilyen közel a pénzügyi szankciókhoz, miután egyértelműen nem volt képes megfelelni a pénzügyminiszteri tanácsnak a deficiteljárás keretében vele szemben támasztott elvárásainak.

A biztosi testület két hete hosszas vita után végül egyhangúan mégsem mondta ki a varázsszót, miszerint Franciaország „nem hozott hathatós intézkedéseket” a túlzott mértékű hiány megszüntetésére. Valdis Dombrovskis, az euróért felelős alelnök a kérdés kapcsán szembekerült Pierre Moscovicivel, a francia gazdasági és pénzügyi biztossal, aki hírek szerint nem is kettő, hanem három év haladékot szeretett volna adni hazájának és hallani sem akart Párizs „bűnösségének a kimondásáról”. A vitát végül jól értesült források szerint maga Jean-Claude Juncker bizottsági elnök döntötte el, aki Moscovici és Párizs mögé állt.

A Tanács a Bizottság érvelését átvéve indokoltnak találta a határidő két évvel történő meghosszabbítását, mégpedig a Franciaország által 2013 óta tett költségvetési erőfeszítésekre, a jelenlegi lanyha növekedési környezetre és más tényezőkre (például a szerkezeti reformokra) hivatkozva. A Bizottság téli előrejelzésének értelmében a francia államháztartás hiánya 2014-ben GDP arányosan 4,3, 2015-ben pedig 4,1 százalék lesz, azaz az ország nem lesz képes a túlzott mértékű deficit előírt – 2015 végi – határidőre történő megszüntetésére.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és – egy lapinterjúban – Benoit Coeuré, az EKB igazgatótanácsának francia tagja is kifogásolta, hogy az Európai Bizottság a megengedettnél nagyobb rugalmasságot tanúsított a francia deficit iránt és ezzel a költségvetési szabályok (a stabilitási és növekedési paktum) hitelességét kockáztatják. A keddi pénzügyminiszteri ülésen hírek szerint több kisebb tagállam is nehezményezte, hogy a gyakorlatban nem ugyanazt a mércét alkalmazzák a nagy és a kis tagállamokkal szemben.

„Tudomásunk van a bírálatokról. Franciaországnak fel kell gyorsítania a reformokat. Nagyon szoros határidőket szabtunk meg a számára” – jelentette ki a tanácsülést követő sajtóértekezleten Valdis Dombrovskis. A korábbi lett kormányfő védekezésképpen azt mondta, hogy a biztosi testület a gazdasági és pénzügyi főigazgatóság technikai munkájára és elemzésére hagyatkozott. A Bizottság alelnöke hozzátette, hogy a Bizottság nagy hangsúlyt fektet a szabályok egyforma alkalmazására nagy és kis tagállamok esetében egyaránt. Azon fognak tevékenykedni, hogy ne alakulhasson ki ilyen megítélés.

Ami a franciákról szóló döntés indoklását illeti, a Tanács szerint a 2013 és 2014-es strukturális kiigazítás mindent egybevéve a GDP 1,9 százalékára becsülhető. Ez kevesebb mint a pénzügyminiszteri tanács által Franciaországnak 2013 júniusában javasolt 2,1 százalékos strukturális egyenlegjavítás. Ugyanakkor a Bizottság becslése szerint a francia kormány költségvetési erőfeszítése 2013-ban GDP -0,1 százaléka, 2014-ben pedig 1,1 százaléka volt. Vagyis a kumulatív fiskális erőfeszítés összhangban volt a Tanácsnak azzal az elvárásával, hogy „a GDP 1 százaléka feletti költségvetési kiigazítás legyen”. „A tények alapján a Tanács nem jutott arra a megállapításra, hogy nem történt hathatós lépés (a túlzott mértékű hiány felszámolására)” – fogalmaz meglehetősen kacifántosan kedden elfogadott új ajánlásaiban a Tanács.

A Tanács mindenesetre a határidő módosításánál a gazdasági körülmények mellett „más releváns tényezőket”, így a strukturális reformok végrehajtását is figyelembe vette. Párizzsal szemben most az az elvárás, hogy idén a GDP 0,5 százalékának megfelelő strukturális egyenlegjavítást érjen el a paktum rendelkezéseivel összhangban.

Ez azt jelenti, hogy a francia kormánynak április végéig a GDP 0,2 százalékának megfelelő pótlólagos strukturális hiánycsökkentő intézkedéseket kell bejelentenie ahhoz, hogy idén hozni tudja a 0,5 százalékos szintet.

Kedden elfogadott új ajánlásában a Tanács 2015-re 4 százalékos nominális költségvetési hiánycélt, 2016-ra 3,4 százalékos, 2017-re pedig 2,8 százalékos deficitet írt elő Párizsnak. Ez konzisztens a strukturális egyenlegjavítással, ami tehát 2015-ben 0,5, 2016-ban 0,8, 2017-ben pedig további 0,9 százalékos strukturális kiigazításról szól. Ezeknek a céloknak az eléréséhez 2015-ben 0,2 százalékos, 2016-ban 1,2 százalékos, 2017-ben pedig a GDP 1,3 százalékával egyenértékű pótlólagos intézkedések lesznek szükségesek.

A Tanács június 10-ig szabott határidőt Franciaországnak arra, hogy hathatós, érdemi lépéseket tegyen ezen célok elérése érdekében.

Párizs ellen még 2009 áprilisában indult eljárás a túlzott mértékű államháztartási hiány miatt. A franciák 2012-ig kaptak haladékot a deficit leszorítására. 2009 decemberében azonban már 2012-ről 2013-ra hosszabbították meg a határidőt, miután a Bizottság előző prognózisánál majdnem 3 százalékkal nagyobb, 8,3 százalékos hiányt jelzett előre 2009-ben a Hexagonban. 2013 júniusában másodszor is haladékot kapott, ezúttal 2015-ig a francia kormány a gazdaság vártnál nagyobb mértékű visszaesése miatt. A Tanács most 2017-re tolta ki a korrekcióra adott határidőt. Ez egyúttal azt jelenti, hogy amennyiben 2017-re sikerül a kiigazítás, Franciaország nyolc évet tölt majd a deficiteljárás alatt (a paktum korrekciós ágában), csak egy évvel kevesebbet, mint annak idején Magyarország (2004-2013).

A Tanács a Bizottság javaslatára párhuzamosan úgy döntött, hogy nem tartja elérkezettnek az időt a deficiteljárás megindítására Olaszországgal és Belgiummal szemben. Miként Valdis Dombrovskis fogalmazott, a Bizottságnak a paktum előírásai alapján kötelessége figyelembe venni „releváns tényezőket” az adósságszabály betartásának elbírálásánál. És ez alapján arra a következtetésre jutott, hogy jelenleg nem indokolt az adósságszabály áthágása miatt eljárás alá vonni a két tagállamot.