Ukrajna lehet az új Vietnám

A Minszki megállapodásnál stabilabb, azon túlmenő új egyezséget kell kötni Kelet-Ukrajnáról, amely Ukrajna része kell, hogy maradjon, de nemzetközi biztonsági garanciák mellett – közölte hétfőn Strasbourgban az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma külügyi bizottságának elnöke. Alekszej Puskov EP-képviselők előtt azt bizonygatta, hogy Moszkva nem tekinti ellenségének az EU-t, és a szomszédoknak nem kell orosz fenyegetéstől tartaniuk.

Megoldást kell találni Kelet-Ukrajna jogállására, ez a tartós béke alapja – jelentette ki hétfőn az Európai Parlamentben a Duma külügyi bizottságának elnöke.

Alekszej Puskov – aki az EP külügyi bizottságának meghívására válaszolt a képviselők az esetek többségében Moszkvát az ukrajnai válságban játszott szerepéért élesen bíráló megjegyzéseire és kérdéseire – úgy vélekedett, hogy „mindkét fél megsértette a tavaly szeptemberben Minszkben aláírt megállapodást, „ezért az már nem elég, egy stabilabb egyezségre van szükség”. Reményének adott hangot, hogy a német, a francia, az orosz és az ukrán vezető szerdai minszki találkozóján ilyen kompromisszumot tudnak majd kötni.

Puskov több olyan megjegyzésével is figyelmet keltett, amelyek eltértek a hivatalos orosz propagandától. Elismerte például, hogy Kelet-Ukrajnában „nem angyalok és ördögök állnak szemben egymással”, és nemzetközi beavatkozás nélkül eltarthat a harc, aminek mielőbbi leállítását sürgette. Azt is elmondta, hogy a Donbassz (a Donyecki-medence) Ukrajna része kell, hogy maradjon, de az ott lakóknak nyújtandó nemzetközi biztonsági garanciák mellett. Mint mondta, nem ragaszkodna minden áron Ukrajna szövetségi állammá válásához, de jogosnak nevezte, hogy a szakadárok által megszállt terület speciális státuszra tarthasson igényt.

Leszögezte, hogy a kelet-ukrajnai fronton patthelyzet alakult ki, és egyik fél sem képes döntő csapást mérni a másikra. Jó ötletnek tartaná, ha a tűzszünetet ukrán oldalon az európai országok, míg a kormányellenes lázadók oldalán Oroszország garantálná.

A Duma külügyi bizottságának elnöke ugyanakkor tagadta, hogy Moszkva agressziót követett volna el Ukrajnával szemben. A képviselőknek azokra a kérdéseire pedig nem válaszolt, amelyek az orosz nehézfegyverek és reguláris erők ukrán területen való jelenlétét firtatták. „Láttak már olyan agresszort, amelyik több százezer menekültet fogadott be?” – próbált felhozni egy, a hallgatóságot láthatóan nem túl meggyőző érvet a Putyin elnök pártjához tartozó politikus. Puskov az ukrán hadseregre hárította a felelősséget Donyeck és a lázadók ellenőrzése alatt lévő más városok bombázásáért, és a Human Right Watch nevű szervezetre hivatkozva azzal vádolta meg az ukrán erőket, hogy a nemzetközi szerződések által tiltott kazettás bombákkal lövik a városokat.

Az orosz képviselő óva intett az Ukrajnának történő nyugati fegyverszállításoktól, egyetértve azzal a véleménnyel, hogy az – szerinte – totális háborúhoz vezethet. „Előbb fegyverek, majd katonai tanácsadók, aztán az őket védő katonák érkeznek. Ugyanígy kezdődött Vietnám is, hogy aztán nyíltsisakos háború törjön ki” – vont párhuzamot.

Alekszej Puskov arról is biztosítani igyekezett hallgatóságát, hogy Oroszország – szemben azzal, amit gyakran hallani lehet – nem tekinti ellenségének az Európai Uniót. Leszögezte, hogy Oroszország szomszédjainak sem kell semmiféle fenyegetéstől tartaniuk. A veszély szerinte máshol, az Iszlám Állam oldaláról leselkedik a Nyugatra, amely „egymás után fejez le nyugati újságírókat”.

A Duma külügyi bizottságának elnöke a nemzetközi jog jelenleginél részletesebb kodifikálását is fontosnak nevezte, hogy ne lehessen az alól kivételekre hivatkozva kibújni. Hozzátette, hogy ha igaz, hogy Koszovó sui generis (egyedi eset) volt, ahogy a Nyugat mondja, akkor ez a Krímre is igaz. „Ha van egy kivétel, akkor nagyon gyorsan lesz másik is” – mondta.

Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke azonban cáfolta Koszovó és a Krím párba állítását. Rámutatott, hogy a koszovói beavatkozásra nem a határok megváltoztatása, hanem egy népirtás megakadályozása céljából került sor, miközben a Krím lakosságát ilyen veszély egy pillanatra sem fenyegette. Szerinte semmi olyan nem történt, ami indokolttá tette volna Ukrajna esetében az országok területi sérthetetlenségére vonatkozó nemzetközi jog felfüggesztését. A német kereszténydemokrata azt is lényegesnek nevezte, hogy Oroszország ne viselkedjen úgy, mintha nem lenne érintett fél a kelet-ukrajnai konfliktusban.

A több mint másfél órás meghallgatáson felszólaló EP-képviselők többsége igen kritikus hangot ütött meg Oroszország politikájával szemben, és többen közülük kérdőre vonták Moszkvát és az orosz politikust a kelet-ukrajnai események miatt. Számos alkalommal elhangzott az 1994-es budapesti nagyhatalmi megállapodás Oroszország által történt felrúgása. E szerződés értelmében a nagyhatalmak vállalták, hogy cserébe az ukrán atomfegyverek átadásáért megvédik Ukrajna területi épségét.

Charles Tannock, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsoportból „Putyin irredenta és revansiszta agressziójáról” beszélt, és azt mondta, hogy ha Moszkva így folytatja, akkor frakciója Oroszországnak a SWIFT nemzetközi pénzügyi átutalási rendszerből való kizárását fogja kérni és támogatni fogja Ukrajna felfegyverzését is. „A stratégiai partnerségnek mára befellegzett” – fogalmazott a brit konzervatív képviselő.

Moszkva álláspontjával szemben megértő álláspontot csak néhány szélsőbaloldali és szélsőjobboldali képviselő fejtett ki. Jean-Luc Mélenchon, a francia baloldali front vezére például azt mondta, hogy az európai közvélemény nem osztja az EP-ben uralkodó hangulatot, és köszönetet mondott az oroszoknak Franciaország felszabadításáért(!), amire az ülésen elnöklő Elmar Brok arra emlékeztette, hogy elsősorban amerikai és brit katonák hullatták a vérüket Normandia és Franciaország felszabadításáért a második világháborúban.