Új és régi szankciók az EU asztalán

Két miniszterhelyettest és több Duma-képviselőt is érinthet az oroszellenes szankciók újabb köre, amire hétfői ülésükön bólintanak rá az EU-tagállamok külügyminiszterei. Az aktuális elgondolás szerint az Európai Tanács már márciusi ülésén dönteni fog az egyes szektorokat sújtó gazdasági szankciók meghosszabbításáról és további gazdasági büntetőintézkedéseket is mérlegelni fog. Ebbe még beleszólhat, ha a a Merkel-Hollande tervvel áttörést sikerül elérni.

Tizedszerre bővíti hétfőn az Európai Unió azoknak a magán- és jogi személyeknek a feketelistáját, akiket megítélése szerint felelősség terhel Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megsértéséért. A 28 EU-tagállam külügyminiszterei a tervek szerint további vita nélkül bólintanak rá hétfői ülésükön a lista újabb bővítésére, amelyen ezt követően már 151 magán- és 37 jogi személy (szervezet, intézmény és cég) neve szerepel majd.

A feketelista eddigi utolsó módosítása 19 újabb személyt és 9 szervezetet érint majd, akik, illetve amelyek Európai Unió területére való beutazását megtiltják, az EU-ban tulajdonolt bankszámláit és vagyontárgyait befagyasztják. A BruxInfo úgy értesült, hogy a legújabb kör az orosz hatalmi struktúrákat is érinti, közülük két miniszter-helyettest (egyikük vélhetően a védelmi miniszter helyettese) és három Duma-képviselőt. Mindannyiuk bűne az, hogy aktívan részt vettek az Ukrajna területi épségének és szuverenitásának aláásására irányuló döntésekben és lépésekben.

A feketelista legújabb bővítésének közvetlen előzménye a Mariupol ukrán város elleni, legalább 30 halálos áldozatot követelő tüzérségi támadás volt. A kibővített lista nem lép át új kategóriába, miután a korábbiakban már korlátozó intézkedésekkel sújtották például az orosz parlament alsó- és felső házának elnökeit, de Putyin elnök egy-két közvetlen munkatársait és hozzá közel álló üzletembereket is.

Az EU-külügyminiszterek tanácsa január végi legutóbbi ülésén egyúttal a magán- és jogi személyek ellen bevezetett szankciók 2015 szeptemberéig történő meghosszabbításáról is határozott. Diplomaták szerint március 8-án is lesz egy újabb felülvizsgálat, amikor a legelső, még a Janukovics-féle kormányzat korrupcióban és hatalmi visszaélésekben felelősnek tartott prominens tagjait tették feketelistára. Utóbb, a listázottak egyike, másika által európai bíróságokon indított perek miatt napirendre került néhány név, például Viktor Janukovics volt ukrán elnök fiának a törlése a listáról.

Bár az Oroszország ellen tavaly július legvégén elhatározott, majd szeptemberben szigorított és kibővített gazdasági (a pénzügyi, az energia és a védelmi szektort sújtó) szankciók csak nyáron járnak le, a BruxInfo úgy értesült, hogy Donald Tusk európai tanácsi elnök és más európai illetékesek tervei szerint az állam- és kormányfők már a március második felében sorra kerülő hivatalos EU-csúcson döntést hozhatnak a gazdasági szankciók meghosszabbításáról, valamint – az aktuális helyzettől függően – újabb szektorális korlátozó intézkedések elfogadásáról.

„Jobb még az eső előtt elővenni az esernyőt. Ha a döntést előrehozzuk, azzal Oroszországnak is jelzést küldhetünk” – közölte egy névtelenségbe burkolózó magas rangú EU-forrás a BruxInfóval.

A külügyminiszterek január végén kérték fel az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a Bizottságot a további gazdasági szankciók (az elfogadott szöveg szerint „bármilyen megfelelő lépés” előkészítésére, „a tavaly szeptemberi minszki megállapodások zökkenőmentes és átfogó végrehajtásának biztosítása érdekében”. A Nyugat azzal vádolja Moszkvát, hogy szisztematikusan megsértette az egyezményt, illetve annak egyetlen pontját sem teljesítette.

A gazdasági szankciókról szóló döntéseket az állam- és kormányfők tartják fenn maguknak.

Ha az EU tartani fogja magát ehhez a menetrendhez, akkor már a márciusi csúcs előtt fellángolhatnak a viták a szankciók meghosszabbításának és kiterjesztésének értelméről. Kivéve, ha Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök péntek este Moszkvában Putyin elnökkel ismertetett béketerve (amiről eddig nagyon kevés részlet vált ismertté) új helyzetet teremt.

A BruxInfónak nyilatkozó EU-források nem tartanak attól, hogy a márciusi döntés előtt (ha ilyen lesz) felborulna az Európai Unió egysége. Az érvelés szerint egyrészt a tagállamok egy része azt vallja, hogy az orosz agresszióval szembeni kemény és határozott fellépés egzisztenciális kérdéssé vált. De a konfliktusban tanúsított orosz magatartás még azokat is felháborítja, akiket egyébként kevésbé érdekelnek a geopolitikai megfontolások és hajlamosak csupán ukrán kérdésre leszűkíteni Putyin politikáját. Az egység megőrzése ráadásul rendkívül kifizetődő is volt, így értelmetlen és kontraproduktív lenne éppen most megbontani a sorokat, amikor a gazdasági szankciók a rubel- és az olajválsággal együtthatva rendkívül nagy károkat okoznak az orosz gazdaságnak.

Bár sokan attól tartanak, hogy a szélsőbaloldali görög kormány kerékkötővé válik majd (ennek egyébként a legfrissebb lista összeállításakor diplomaták határozott jeleit is látták), a BruxInfo egy jól tájékozott forrásból úgy értesült, hogy néhány nappal ezelőtti négyszemközti megbeszélésük során Alekszisz Ciprász görög kormányfő arról biztosította Donald Tuskot, hogy Athén nem fogja megbontani az Unió egységét.

Azzal Brüsszelben is tisztában vannak, hogy a gazdasági szankciók – a vártnál gyorsabb és nagyobb hatásuk dacára – eddig nem voltak képesek változást előidézni Vlagyimir Putyin ukrajnai politikájában. „Én abszolút nem értek egyet azzal az érveléssel, hogy ezért nem lenne értelme fenntartani a korlátozó intézkedéseket. Valójában a szankciók még eléggé újkeletűek és csak most kezdik más tényezőkkel együtt igazán kifejteni a hatásukat. Várjunk csak türelemmel” – fogalmazott egy magas rangú uniós forrás. Emlékeztetett rá, hogy az egész szankciórezsimnek nem Moszkva megbüntetése, vagy az orosz rendszerváltás kikényszerítése a célja, hanem az, hogy változást idézzenek elő az orosz elnök ukrajnai politikájában. A szankció mellett a másik eszköz a politikai párbeszéd, ahogy azt a Merkel-Hollande duó moszkvai látogatása is mutatja.

E megközelítés szerint, amennyiben Putyin nem enged, a helyzet fokozatosan kezd majd elviselhetetlenné válni az orosz gazdaság számára. „A szankciók európai gazdaságra gyakorolt hatása ehhez képest elenyésző” – állította a már idézett forrás.

Egy másik illetékes arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszországnak összesen 125 milliárd dollár idén lejáró adósságot kellene törlesztenie. Moszkva egyik mentsvára a mintegy 500 milliárd dolláros devizatartalék lehet.

A 2015-ös orosz költségvetés kettő kivételével minden létező kiadásból vág. A két érintetlenül hagyott tétel a nyugdíjakra fordított kiadás és a hadikiadások. Utóbbiak még 33 százalékkal növekedni is fognak az előző évhez képest, elérve az orosz GDP 4,2 százalékát. Ez több, mint amennyit az Egyesült Államok költ GDP-jéből (3,7%) védelmi célokra, az USA katonai költségvetése összegszerűen mégis hétszerese az oroszénak.