Ciprasz kezdőrúgására várnak Brüsszelben

Az európai partnerek meg szeretnék ismerni az új görög kormány elképzeléseit és programját, mielőtt Athénba menesztenék a trojkát és a február végén lejáró görög támogatási program újabb meghosszabbításáról döntenének – hangsúlyozta az Eurócsoport elnöke és az EU gazdasági és pénzügyi biztosa, akik azt is világossá tették, hogy Alekszisz Ciprásznak is teljesítenie kell az elődei által tett kötelezettségvállalásokat.

Az Európai Unió illetékesei üdvözölték a gyors görög kormányalakítást, amire nem egészen két nappal került sor a szélsőbaloldali Sziríza párt vasárnapi rendkívüli választásokon aratott nagyarányú győzelmét követően. Alekszisz Ciprász, az abszolút többségről alig lemaradó és ezért a jobboldali populista Független Görögökkel (Anel) koalícióra lépő Sziríza párt elnöke kedden már le is tette a kormányfői esküt.

Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke pedig még hétfőn körülbelül negyedórás telefonbeszélgetést folytatott akkor még a pénzügyminiszteri szék várományosával, aki az új kormány együttműködési készségéről és a görög eurózóna-tagság melletti elkötelezettségéről biztosította őt. A holland pénzügyminiszter elismerte, hogy ennél konkrétabb kérdéseket egyelőre nem vitattak meg.

Dijsselbloem az Eurócsoport hétfői ülését követően világossá tette, hogy mostantól az új görög kormányon van a sor, hogy Brüsszellel ismertesse az elképzeléseit, így azokat is, amelyekben esetlegesen el kíván térni az előde által követett irányoktól. „Tudomást veszünk az új kabinet politikai ambícióiról, miként arról a tervéről is, hogy Görögország jövője az euróövezetben legyen” – jelentette ki sajtótájékoztatóján kérdésekre válaszolva az Eurócsoport elnöke. Dijsselbloem hozzátette, lehet, hogy nehéz tárgyalások előtt állnak, de abbéli reményének adott hangot, hogy Athén nem a médián keresztül üzengetve kíván tárgyalni a további lépésekről.

Az Eurócsoport hivatalos álláspontja, hogy most időt kell hagyni a helyét éppen csak elfoglaló görög kormánynak arra, hogy kialakítsa álláspontját és a további lépésekre vonatkozó elképzeléseit mind a görög program függőben lévő negyedik felülvizsgálatának befejezéséről, mind pedig bármilyen további támogatásra vonatkozó igényéről. „Amíg erre várunk, addig még van egy kis időnk az Eurócsoport következő, februári üléséig” – hangsúlyozta az eurózóna pénzügyminisztereinek ülésein elnöklő politikus.

Mint ismert, a decemberben két hónappal meghosszabbított görög támogatási program február 28-án jár le, és az akkor még ellenzékben lévő Sziríza párt prominenseinek kampány alatt elhangzott nyilatkozataiból sokan arra következtetnek, hogy az új kormány a program hat hónappal való meghosszabbítását fogja kérni. Ez idő alatt a trojkának a kormánnyal még le kellene zárnia a függőben lévő negyedik felülvizsgálatot, ami nélkül az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) nem folyósíthatja a több mint 245 milliárd eurós csomagból még megmaradt összeget.

A felülvizsgálat azért akadt meg még tavaly, mert a hitelezőket képviselő trojka 2 milliárd euróval nagyobb megtakarítást tartott volna indokoltnak, mint az athéni kormány. A Szíriza választási kampányában ugyanakkor már előre több milliárd eurót elköltött a költségvetésből főleg a rosszabb helyzetű szociális rétegek és a nyugdíjasok támogatására. Ha kormányra kerülve állja a szavát, kérdéses, hogy honnan lesz pénze ígéreteinek teljesítésére, illetve hogyan fogadnának egy ilyen lépést a Görögországot kölcsönökkel a felszínen fenntartó európai partnerek.

„Nagyon is tisztában vagyunk az eurózóna politikáját (a görög válságkezelés kapcsán) ért bírálatokkal. De, a görög gazdaság legsúlyosabb problémái még mindig nem szűntek meg, még mindig rengeteg a tennivaló” – figyelmeztetett az Eurócsoport elnöke, arra figyelmeztetve az athéni vezetést, hogy a kiindulópont a szabályoknak és a vállalt kötelezettségeknek való megfelelés.

Valamivel árnyaltabban és kétértelműbben fogalmazott viszont Pierre Moscovici, a Bizottság gazdaságért és pénzügyekért felelős tagja, aki egyfelől egyetértett azzal, hogy a vállalásokat teljesíteni kell, másfelől viszont arra is rámutatott, hogy egy nép demokratikus akaratnyilvánítását nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Dijsselbloem arra is emlékeztetett, hogy a pénzügyminiszterek még decemberben kilátásba helyezték, hogy a felülvizsgálat eredményes lezárását követően kedvezően viszonyulhatnak egy esetleges „megerősített hitelkeret” elfogadásához, de – tette hozzá – most ez a kérdés is függőben van.

A szélsőbaloldali, populista párt – amely választási győzelmével 40 év után kisöpörte a hatalomból az eddigi politikai elitet – eléggé radikális követelésekkel futott neki a választásoknak: többek között a megszorítások végét és a görög államadósság csökkentését (adósságleírást) ígértek a választóknak. A hatalmas adósság egy részének elengedésére azonban általános várakozás szerint aligha lesz készség a hitelező országok körében, annál is inkább, mert a görögök tartozásának 20 százaléka az olaszok, 10 százaléka pedig a spanyolok, vagyis két ugyancsak nehéz anyagi helyzetben lévő tagállam felé áll fenn.

A legtöbb megfigyelő szerint ugyanakkor az adósság futamidejének meghosszabbításának és a már egyébként is alacsony kamatterhek további csökkentésének valószínűleg nem lesz akadálya, és a Bizottság is elnézőbben viszonyulhat egy esetleges egyszeri költéshez.

Klaus Regling, az ESM igazgatója hétfőn emlékeztetett rá, hogy az államadósság lejáratának 2012-es kiterjesztése és a kamatok csökkentése 8,7 milliárd euró megtakarítást jelentett a görög költségvetésnek. Ha ehhez a magánhitelezőkkel kitárgyalt részleges adósságleírást is hozzávesszük, akkor Regling szerint már eddig is 40 százalékkal csökkent a görög adósság. Más kérdés, hogy a GDP közben jelentősen (25 százalékkal) zsugorodott, és jelenleg a GDP 175 százalékánál tart.

A görög adósság átlagos visszafizetési ideje jelenleg 32 év körül van, ami egyes szakértők szerint akár 40 évre is meghosszabbítható.

Wolfgang Schauble szerint nem elég a szolidaritás

Az EU szolidaritása nem helyettesítheti azokat a döntéseket, amelyeket a nehéz gazdasági helyzetben lévő országoknak meg kell hozniuk – hangsúlyozta kedd reggeli EP-meghallgatásán Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter.

„A kockázatok megosztása és a szolidaritás megosztása egymással összefüggenek” – idézte a német pénzügyminiszter Valdis Dombrovskis euróért felelős bizottsági alelnököt az EP gazdasági és pénzügyi bizottsága előtt. Schauble szerint a kockázatok megosztásához a szerződést és az elsődleges uniós jogot kellene módosítani.

„Azt látom, hogy a tagállamok növekvő száma a jelenlegi jogi keret megtartása mellett van. A szabálykönyv megváltoztatása megfeszített erőfeszítéseket igényelne a polgárok megnyerése érdekében Németországban, de más tagállamokban is” – mutatott rá a német pénzügyminiszter, aki nem tekinti önmagában rossz dolognak a rugalmasságot, feltéve, hogy nem ássa alá a bizalmat és a közösen megállapított szabályok betartásával jár.

Schauble szerint nem Brüsszel vagy az EKB követelései miatt szenvednek a görögök, hanem azok miatt a hibák miatt, amelyeket a görög politikai elit követett el az elmúlt évtizedek során.