Történelmi fordulóponthoz érkezik Görögország

Mindössze öt nap múlva, január 25-én arról kell dönteniük a görögöknek, merre haladjon tovább Görögország: adjanak-e még egy esélyt a kemény megszorító politika bevezetéséért felelős Antonisz Szamarasz kormányfő kabinetjének vagy vegye át a stafétát Alekszisz Ciprasz pártja, a Radikális Baloldal Koalíciója (görög rövidítéssel: Sziriza)?

A görög belpolitika meghatározó eseményét a nemzetközi pénzpiacok is fokozottan figyelemmel kísérik, mivel Ciprasz esetleges hatalomra jutása azt is jelentheti számukra, hogy Athén az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által Görögországnak nyújtott pénzügyi segély feltételeinek újratárgyalásáért és a görög adósság egy részének elengedéséért száll síkra.

A csőd szélére sodródott Görögország 2010 óta összesen 240 milliárd euró hitelt kapott az EU-tól, az Európai Központi Banktól és a Valutaalaptól. Noha a balkáni ország már túljutott a válság leküzdésének a nehezén, még mindig szüksége van a pénzügyi partnerei által nyújtandó hitelekre.

A pénzügyi segítség feltétele pedig a görög lakosságot súlyosan érintő megszorítások bevezetése volt. Mára azonban még az újraválasztásáért küzdő kormányfő is tisztában van azzal: elfogyott a görögök türelme. A felmérések szerint minden második fiatal munkanélküli, és az egész lakosság körében mért munkanélküliségi ráta is eléri a 25 százalékot. A dpa német hírügynökség megjegyezte, néhány család mára kizárólag a nagymama nyugdíjából él. Az Athéntól nyugatra fekvő, szegényebb régiókban pattanásig feszült a helyzet, és az ott lakók már attól sem tartanak különösebben, hogy a dél-európai ország esetleg feladja tagságát az eurózónában.

Az utóbbi évek gazdasági megszorításait súlyosan elszenvedő görög lakosok szavazataiért összesen huszonkét párt verseng, közülük a felmérések szerint a legfőbb esélyesnek tartott Szirizán kívül a konzervatív miniszterelnök pártja, az Új Demokrácia (Nia Demokratia), a tavaly alakult To Potami (A Folyó) balközép párt, a szociáldemokrata PASZOK, az Arany Hajnal (Hriszi Avgi) szélsőjobboldali tömörülés, valamint a görög kommunista párt juthat be a parlamentbe.

Sokak számára a kérdés nem is az, hogy megnyeri-e a Sziriza a választásokat, hanem az, hogy Ciprasz pártja abszolút többséget szerez-e a voksoláson. Amennyiben a baloldali tömörülés ugyanis koalíciós egyezségre kényszerülne, valószínűleg politikai álláspontján is valamelyest finomítania kellene.

Egy hétfői közvélemény-kutatás alapján Ciprasz pártja 6,5 százalékponttal előzi meg a népszerűségi listán az Új Demokráciát, és a szavazatok 33,5 százalékára számíthat. Mindenesetre az abszolút többséghez a görög választási rendszer sajátosságai miatt 36 és 40 százalékos támogatottságot kellene elérnie egy adott politikai pártnak. Ugyanis a dél-európai országban a választásokon győzelmet arató párt automatikusan 50 mandátumos „bónuszt” kap a 300 fős parlamentben, hogy egyszerűbbé váljon a kabinet megalakítása. A fennmaradó 250 mandátumot és a parlamentbe jutáshoz szükséges három százalékot el nem érő pártokra leadott szavazatokat a leadott voksok arányában osztják el a pártok között.

A különféle közvélemény-kutató intézetek és egyetemek által január 7. és 15. között készített felmérések eredményeinek átlagát közlő egyik jelentés azt mutatja: a harmadik helyen várhatóan a To Potami (a Sziriza esetleges koalíciós partnere) végez majd mintegy 7 százalékos eredménnyel, mögötte szorosan következhet az Arany Hajnal a voksok 6,2 százalékával.

A választási kampányban a politikai csatározások legfőbb témája, hogyan vezessék ki a dél-európai országot a súlyos gazdasági válságból anélkül, hogy a megszorító politika további sebeket ejthessen a sok esetben kilátástalan nyomorba taszított lakosságon. Mindenesetre a Görögország előtt álló „fényes jövőről” szóló elképzelések jelenleg inkább elnagyoltak, s a politikai pártok szózatai inkább egymás ostorozására szorítkoznak.

Ciprasz nemrég „árulással” vádolta meg Szamaraszt, mert szerinte gondolkodás nélkül vette át a Berlin és Brüsszel diktálta megszorító politikát, és ezzel „humanitárius válságba” taszította Görögországot. Ehhez képest a görög kormányfő úgy vélte, a Sziriza politikusai „huligánok”, akik teljesen le akarják építeni a középosztályt.

A baloldali tömörülés ugyanakkor „mentőövet” ígér a görögöknek: megválasztásuk esetén 171 euróval 751 euróra (mintegy 237 ezer forint) emelik fel a minimálbért, növelik a nyugdíjakat, leállítják a privatizációt, és visszaveszik a korábban elbocsátott állami alkalmazottakat. A Sziriza legfontosabb célkitűzése mindenesetre a görög adósság egy részének elengedése, amelyre elképzelései szerint egy nemzetközi konferenciának kellene áldását adnia. Emellett Ciprasz azt ígérte, szövetséget kovácsol a dél-európai országokból, hogy véget vethessenek az Európai Unió megszorító politikájának.

Eközben Szamarasz szerint Görögországnak egyáltalán nem válna hasznára, ha összerúgná a port Brüsszellel. A miniszterelnök emlékeztetett arra, Athén nem kérhet kölcsönt, hogy utána a hitelezőinek azt mondja: „nem fizetek semmit”. A konzervatív kormányfő szerint Európában nem lehet így bánni másokkal. Mindenesetre Szamarasz is azt ígérte, a görögöknek nem kell tovább szorítani a nadrágszíjon. Sőt úgy vélte, a következő években több mint 700 ezer új munkahelyet teremthetnek.

Kitekintő / MTI

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »