Az IEA-jelentés lehűtötte a brüsszeli ambíciókat

A november 1-jén megalakult Juncker-bizottság egyik kiemelt prioritása az Európai Unió energiafüggőségének csökkentése. Brüsszel már az Európai Energia Unió mielőbbi létrehozását vizionálja, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) decemberi jelentése azonban lehűtötte az ambiciózus brüsszeli terveket.

A Juncker-bizottság egyik kiemelt prioritása az Európai Unió energiafüggőségének csökkentése, ezért Brūsszel közös uniós energiapolitika létrehozására törekszik. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) „Az IEA-országok energiapolitikája ‒ az Európai Unió“ című decemberi jelentésében elismerően nyilatkozott az Bizottság erőfeszítéseit illetően, amelyeket az elmúlt évek során a tagállamok energiafüggőségének csökkentése, az energiapiac liberalizálása, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem és az energiahatékonyság növelésének érdekében tett. A jelentés ugyanakkor egyértelműen Brüsszel tudomására adja: jelenleg korai “Európai Energia Unió”-ról beszélni.

Az Nemzetközi Energiaügynökség érvelése szerint az Európai Energia Unió létrehozása csak hosszú távon valósítható meg. A szervezet decemberi értékelésében kifejti: az észak- és nyugat-európai energiahálózatok sűrűsége jelentősen meghaladja a dél- és kelet-európai hálózatokét. Az Európai Bizottság energia uniós elképzelései ezért mindaddig megvalósulatlanok maradnak, amíg az európai energiahálózatok rendszere nem egységesül a keleti és nyugati térségben. Ez utóbbi ugyanis az Európai Energia Unió létrehozásának “alapfeltétele”.

A Juncker-bizottság számára további kijózanító kritikát tartalmazó IEA-jelentés hangsúlyozza: az Európai Unió energiaforrás diverzifikálásra vonatkozó tervei dicséretesek, azonban a közeljövőben biztosan nem lesz megoldható az atomenergia, a kőolaj és a palagáz használatának teljes kizárása az EU tagállamainak energiamixéből. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint jelenleg sokkal inkább a meglévő energiaforrások körének kibővítésére kell törekedni a tagállamokban. Az IEA emellett a jelenleg is működésben lévő atomenergia-erőművek korszerűsítését és biztonságosabbá tételét javasolja. Ezen felvetés egybecseng Maroš Šefčovič Európai Energia Unióért felelős bizottsági alelnök véleményével is, aki tavaly őszi meghallgatása során szintén kiemelte az atomenergia további használatának fontosságát.

A kritikákon túlmenően az IEA-jelentés ajánlásokat is megfogalmaz a tagállamok számára. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint versenyképesebb kiskereskedelmi piacokat kell létrehozni a uniós államok villamosáram és gázpiaci szektorában. Az ügynökség érvelése szerint ezeken a piacokon – ellentétben a nagykereskedelmi piacokkal – elmaradtak a reformok és a tagállamok több mint felében a kiskereskedelmi fogyasztók továbbra is hatósági áron jutnak villamosáramhoz, valamint gázhoz. Az IEA szerint a hatósági árak megszüntetésére kell törekedni, ezek ugyanis – a növekvő zöldenergia terhekkel kombinálva – egyre inkább a kiskereskedelmi piacok torzulását eredményezik. Emellett az ügynökség a termékek és tarifák kibővítését is javasolja, amely elősegítheti a verseny megélénkülését az energiapiacokon.

A jelentés egyik fontos, a korábbiakhoz képest azonban nem új megállapítása alapján az uniós tagállamoknak csökkenteniük kell egyetlen energiaforrástól (leginkább is az orosz Gazprom vállalattól vásárolt földgáztól) való függőségük. Magyarország e tekintetben az atomenergia mellett döntött. A Paksi Atomerőmű fejlesztésének keretében orosz közreműködéssel két új blokk építésére kerül sor, amelyből az első 2023-ra készül el. A két új blokkal hazánk energiatermelése egy időre megduplázódik (a régi blokkok leállítása után pedig a hazai termelés felét adja majd).  Magyarország tervei között szerepelt továbbá a Déli Áramlat projektbe való bekapcsolódás is, amely keretén belül az orosz földgáz alternatív módon, Ukrajnát megkerülve jutott volna Európába, illetve hazánkba. Korábbi megállapodások alapján Magyarország a Déli Áramlat egyik tranzitországa lehetett volna. Vlagyimir Putyin, orosz elnök  szerint brüsszeli nyomásgyakorlás hatására azonban a Gazprom elállt az eredeti koncepciótól és csak a török-görög határig építi meg a gázszállító csőrendszert.