A Charlie Hebdo Európa szeptember 11-e

Sokkolta az EU-intézmények vezetőit a párizsi terrorista-támadás a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen. Egyöntetűen a szólászabadság elleni brutális támadásnak minősítették tagállami és EU-intézményi vezetők, valamint EP-frakciók a történteket.

Egyperces néma megemlékezésre invitálta az EP képviselőit a Parlament előtti térre az európai képviselőtestület házelnöke csütörtök délelőttre, hogy tisztelegjenek a szerdai mészárlás áldozatai előtt. Martin Schulz – miként Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök is – úgy fogalmazott, hogy „mélységesen sokkolta” őket a terrorista akció híre.

A támadásról sorban egymás után tették közzé közleményüket az EP frakciói, minden esetben kiemelve, hogy az a szólás és véleményalkotás elleni véres akció volt, s mint ilyen, az európai demokrácia alapértékeit sújtotta. „Ez a támadás ellenünk, az értékeink ellen irányult” – hangsúlyozta egy sor képviselő, a liberálisokat vezető Guy Verhofstadtól a zöldek nevében nyilatkozó Philippe Lambertsen és Rebecca Harmson át, a néppárti Joseph Daulig.

Szergej Sztanisev, az európai szocialista pártok csoportjának elnöke – csakúgy, mint a zöld Philippe Lambert, vagy a liberális Cecilia Wikström – egyúttal arra is nyomatékkal utaltak, hogy mindezek után különösen fontos, hogy Európa és az európai országok és intézmények most még következetesebben tartsák magukat a demokrácia elveihez és értékeihez.

E véleményük amúgy szinte azonnal konkrét tettekben is kifejeződött, midőn a merénylet hírére perceken belül a témával foglalkozó rajzok, karikatúrák lepték el számos európai újság és internetes szolgáltatás portáljait, miközben a sajtó munkatársai a tagországok mindegyikében kisebb-nagyobb létszámban „Én (is) Charlie vagyok” feliratú táblákkal demonstráltak, illetve ilyen honlap-feliratok jelentek meg az internetes felületeken.

Ezzel egy időben tagállami vezetők sora – köztük Angela Merkel német kancellár, Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök, Alexander Stub finn kormányfő – fejezte ki szolidaritását az áldozatok családjaival és magával Franciaországgal is. „Mindannyiunknak ki kell állnunk a szólásszabadság és véleménynyilvánítás szabadsága mellett” – szögezte le nyilatkozatában az utóbbi.

Megfigyelők megjegyzik, hogy a történtek minden bizonnyal olajat jelent majd arra a közelmúltban harapózó tűzre, amelyben Németországban és nyomában több más EU-országban is az iszlámellenes mozgalmak, utcai demonstrációk kezdenek teret nyerni és mind több embert magukkal ragadni. Közben a tagállami politikai vezetők az idegengyűlölettől és diszkriminációtól óvó nyilatkozatokkal igyekeznek csillapítóan hatni a közvéleményre.