Belpolitikai sikerek, külpolitikai kudarcok jellemezték az évet Szerbiában

Szerbia januári optimizmusa az év végére szinte teljesen szertefoszlott:  biztossá vált, hogy az Európai Unió idén már egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyit meg Szerbiával, és az ország számára sokat ígérő Déli Áramlat gázvezeték megépítését is leállították. Az ország belpolitikája szempontjából azonban sikeres volt a 2014-es év.

Január 21-én hivatalosan is megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Brüsszel és Belgrád között, a 35 témafejezetből azonban egyet sem nyitottak meg 2014-ben. A fejezetek közül kiemelt súlyú a 23. és a 24. fejezet, amely a jogállamisági kritériumokkal, a szabadságjogi, bel- és igazságügyi, igazságszolgáltatási, közbiztonsági kérdésekkel foglalkozik, illetve a 35. fejezet, amely a Koszovóval való viszony normalizálásáról szól. A felek úgy döntöttek, hogy Szerbia esetében előre veszik ezeket a nehéz témákat. Ez az unió részéről tárgyalási stratégiaváltást jelent: korábban zömmel úgy időzítették az egyes fejezetek áttekintését, hogy előbb a könnyebb témákban tudjanak eredményeket felmutatni.

Azonban egyelőre nincsenek eredményei annak a lépésnek, amelyet Ivica Dacic akkori kormányfő januárban úgy nevezett, hogy „a legfontosabb esemény Szerbia számára a második világháború óta”. Azt pedig csak találgatni lehet, hogy Belgrád mikor nyeri el a teljes jogú tagságot, hiszen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság újonnan megválasztott elnöke azt mondta: a következő öt évben biztosan nem lehet EU-bővítésre számítani.

A Koszovóval folyó tárgyalások elsősorban azért álltak le, mert Pristinának fél éven át nem volt kormánya, másodsorban viszont Szerbia sem kezdett hozzá azoknak az ügyeknek a rendezéséhez, amelyekhez nem lett volna szükség a koszovói félre.

Az európai integrációt hivatalosan nem, de a háttérben bizonyára lassította Szerbia Oroszországgal ápolt „különleges kapcsolata” is. Az EU azt várja Belgrádtól, hogy hangolja össze külpolitikáját Brüsszelével, amire a nyugat-balkáni ország vezetése egyelőre csak részben hajlandó. 

Szerbia – uniós tagjelöltként – nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, sőt kibővítették a kedvezményes vámokra vonatkozó megállapodásokat a két ország között. Emellett az uniós rosszallás ellenére Aleksandar Vucic szerb kormányfő többször is megismételte: Szerbia – egyedüli EU-n kívüli, érintett országként – kitart a Déli Áramlat gázvezeték megépítése mellett. Éppen ezért a szerb vezetés hatalmas pofonként élte meg az orosz elnök december 1-jei bejelentését, amely szerint Moszkva a jelenlegi körülmények között, az Európai Unió ellenkezése miatt nem tudja megkezdeni a Déli Áramlat építését.

A külpolitika szempontjából nem mellékes az sem, hogy az Európai Parlament és Horvátország is bírálta Szerbiát azért, mert „nem reagált megfelelő módon a háborús bűnökkel vádolt Vojislav Seselj szabadon engedésére”.

Belpolitikai szempontból sem volt eseménytelen a 2014-es év. Márciusban előre hozott parlamenti választásokat tartottak, amelyeken elsöprő győzelmet aratott a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS), de ami még ennél is lényegesebb, hogy kizárólag Európa-párti politikai erők kerültek be a törvényhozásba, illetve a kormánykoalíció részévé vált a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). A miniszterelnök Aleksandar Vucic, az SNS elnöke lett.

A vajdasági magyarság még kétszer járult az urnák elé az év folyamán. Most először vehettek részt magyarországi országgyűlési választáson azok, akik felvették a magyar állampolgárságot. A vajdasági magyar politikusok szimbolikus jelentőségűnek nevezték, hogy a magyar állampolgársággal rendelkező vajdaságiak több mint 95 százaléka a Fidesz-KDNP-re szavazott. Hasonlóan szimbolikus lépés volt a Fidesz-KDNP részéről, hogy az EP-listájukra felkerült a VMSZ jelöltje, Deli Andor.

Októberben pedig az új Magyar Nemzeti Tanács összetételéről dönthetett a vajdasági magyarság. A szerbiai magyar kisebbség 35 tagú önkormányzati szervének élére Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet korábbi igazgatója került, miután a VMSZ által támogatott Magyar Összefogás lista 31 mandátumot szerzett a voksoláson.

2014-ben a magyar-szerb megbékélési folyamat újabb kérdésének a végére került pont: hét évtized után megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a vajdasági Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó második világháborús jogszabályt. Ezzel a kormányhatározattal végérvényesen és maradéktalanul kikerült a kollektív bűnösség elve a szerbiai jogrendből, illetve a rehabilitációs folyamat is felgyorsult.

A szerb gazdasági óriási károkat szenvedett májusban, amikor az országot elárasztotta „az évszázad árvize”. Emiatt az év elején még 1 százalékos gazdasági növekedést jósló becsléseket 2 százalékos csökkenésre módosították, illetve a 2015-re tervezett stagnálását is fél százalékos csökkenésre. A legújabb becslések szerint javulás csak 2016-ra várható. Megszületett viszont egy egymilliárd euró értékű hároméves készenléti hitelről szóló megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), aminek jövőre lesznek látható következményei. Elsősorban azért, mert az IMF elvárja, hogy a szerb kormány csökkentse a közszférában dolgozók számát, illetve megvonja a támogatásokat a veszteséges állami vállalatoktól.