Litvánia januártól bevezeti az eurót

Litvánia megkezdte a visszaszámlálást: január elsején 19. tagállamként csatlakozik az eurózónához. A litván litas és az azt felváltó euró az év első 15 napjában együtt lesz forgalomban.

A 2004-es EU-bővítés óta Litvánia a hetedik „új” tagállamként és összességében 19. tagállamként csatlakozik az egységes valutát használó uniós országok klubjához. Szlovénia volt az első, még 2007-ben, egy évvel később a két szigetország, Ciprus és Málta következett, 2009-ben pedig Szlovákia vezette be az új valutát. A balti országok közül elsőként Észtország lépett be a klubba 2011-ben. A következő új tagra, Lettországra három évet kellett várni. 2015 után, Litvánia csatlakozását követően valószínűleg több éves szünet is beállhat az eurózóna bővítésében, mert a többi tagállam egyelőre nem tervezi az euró bevezetését.

Litvánia már 2007-ben jelezte, hogy szeretné bevezetni a közös európai valutát, azonban a túl magas infláció miatt az Európai Bizottság akkor elutasította kérelmét. Mára az ország teljesítette az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti konvergencia-kritériumokat, így az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank 2014. júliusában zöld utat adott a balti államnak a csatlakozáshoz. A 2006 óta zajló kitartó munka és komoly gazdasági reformok eredményeképpen stabil az árfolyam, alacsony a költségvetés hiánya és az infláció, valamint elfogadható az államadósság szintje.

A litvánok 1922-ben kezdték használni nemzeti valutaként a litast, miután függetlenné váltak az első világháború után. A Szovjetuniótól való 1990-es függetlenedést követően 1993-ban vezették be újra, a rubel helyett. 1994-től a litast az amerikai dollárhoz rögzítették, 2002-től pedig az euróhoz. Az Európai Unió Tanácsa 2014. július 23-án jóváhagyta Litvánia 2015. január 1-jére tervezett euróövezeti csatlakozását. A bevezetés során alkalmazott árfolyam 1 euró = 3,45280 litas. A litas törvényes fizetőeszköz státusza 2015. január 16-án szűnik meg, addig két héten keresztül párhuzamosan lesz forgalomban a két fizetőeszköz.

Befektetés a jövőbe

Litvánia az utolsó balti állam, amely csatlakozik az eurozónához. A régió az orosz politika radikalizálódása miatt is szorosabbra akarja fűzni a kapcsolatokat a Nyugattal. Európa egyik legszegényebb, de leggyorsabban fejlődő gazdasága komoly gazdasági előnyöket remél a csatlakozástól. Az euró csatlakozás előnyének számít, hogy megszűnik a fizetőeszköz leértékelődésének veszélye, növeli a külföldi beruházásokat, fokozza a gazdasági stabilitást, és könnyíti a technológiák átvételét. Az euró használatával megszűnik a hitelkockázat, csökkennek a kamatlábak és jobb esélyei vannak az országnak a fejlődésre.

A 3,5 millió lakosú Litvánia komoly áldozatot hozott az eurózóna-tagságért. A feltételek teljesítése érdekében a kormány a 2009-2012-es gazdasági válság után komoly intézkedéseket vezetett be a pénzügyi piacok ellenőrzésére és a költségvetési hiány csökkentésére. Átalakították az energiaszektort, azzal a céllal, hogy csökkentsék az energiaforrások árát. A gazdasági kiigazítás a GDP 15 százalékának elvesztésében (2009) és a lakosság több mint 10 százalékának kivándorlásában nyilvánult meg.

A komoly gondok után Litvánia gazdasága 2011-ben ismét növekedésnek indult. Az inflációt kordában tartják, javul a foglalkoztatás, alacsony az államadósság szintje és az előrejelzések szerint GDP-je tovább bővül majd. A foglalkoztatás és a jóléti rendszer középtávon várhatóan javul az átmenetnek köszönhetően, hosszútávon viszont csak szerkezeti reformok bevezetése révén valósítható meg.