Újabb fegyvert készítettek Orbán kormánya ellen?

Az EU olasz elnökségnek kedden sikerült elfogadtatnia a tagállamokkal a jogállamiságnak szentelt politikai párbeszéd elindítását, amit Sandro Gozi olasz államtitkár hiánypótlónak nevezett. Szíjjártó Péter, a magyar diplomácia vezetője öt elv figyelembe vételét tartja szükségesnek: az objektivitást, a diszkrimináció-mentességet, a tagországok egyenlő elbánását, a politikai elfogulatlanságot és a bizonyítékok alapján történő vitát.

Az általános ügyek tanácsának keddi ülésén utat tört magának az az új politikai kezdeményezés, ami a jogállamisággal kapcsolatos problémák többé-kevésbé rendszeres megvitatására teremt keretet, első ízben a tagországok alkotta tanácson belül.

„Nincs racionális oka annak, hogy ne foglalkozzon mind a három EU-intézmény a jogállamiság témájával. Itt egy hiányt kell pótolni” – válaszolta Sandro Gozi, olasz EU-ügyi államtitkár az ülést követően a BruxInfónak arra a kérdésére, hogy milyen hozzáadott értéket képvisel majd a várhatóan decemberben tanácsi következtetések formájában zöld jelzést kapó új keret. „Nem látjuk okát annak, hogy miért ne tarthatnánk időről-időre politikai vitát erről a témáról” – tette hozzá az orientációs vitán elnöklő államtitkár.

Szíjjártó Péter külügyminiszter szerint mindenki üdvözölte az olasz javaslatot, ám arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenleg még hiányzó eljárásjogi kérdések meghatározása során bizonyos elveket be kell tartani. A magyar diplomácia irányítója öt ilyen fontos alapelvet nevezett meg. Ezek: az objektivitás, a diszkrimináció-mentesség, az egyenlő bánásmód, a politikai elfogulatlanság és a bizonyítékok (és nem híresztelések) alapján történő vitát. Hozzátette, hogy a politikai párbeszéd során az információkat az erre hivatott szervezetektől és a tagállamoktól, nem pedig sajtóhírekből kell beszerezni.

Számos konkrétum még kidolgozásra vár, ezek egyike, hogy milyen rendszerességgel tűzzenek napirendre (és milyen formában) a jogállamiságról szóló politikai párbeszédet a Tanácsban. Az sem egészen világos még – ismerte el Szíjjártó Péter is -, hogy a konstruktívnak nevezett párbeszéd tárgya mi legyen: rendszerszintű vagy ad hoc problémák?

EU-források mindenesetre hangsúlyozzák, hogy a Tanács jogi eljárás helyett politikai keretet kíván létrehozni, amelynek fő célja nem egyes tagállamok sarokba állítása, de nem is feltétlenül egyedi problémák megvitatása lenne, hanem a jogállamiság kultúrájának a tagállami legjobb gyakorlatok cseréjén keresztül történő erősítése.

Az új fórum ilyenformán inkább csak kiegészíteni fogja a már meglévő és az EU-szerződéssel összhangban lévő jogi eszközöket: egyedi eseteknél a kötelezettségszegési eljárások Bizottság által történő elindítását, illetve az alapvető jogok súlyos és folytatólagos megsértése esetén a szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás kezdeményezését, ami akár egy tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat.

A magyar diplomácia egyébként úgy véli, hogy éppen Magyarország a jó példa arra, hogy ez az eszköztár működőképes.