Bizalmi szavazást kértek az euroszkeptikusok Juncker ellen

Bizalmi szavazást tart, valószínűleg már a jövő heti strasbourgi ülésén az Európai Parlament plenárisa Jean-Claude Juncker bizottsági elnökről, miután Nigel Farage és Marine Le Pen közös kezdeményezésére összegyűlt az ehhez szükséges aláírások száma, (a 10 százalékot kitevő 76 képviselő kézjegyével). Az EP középpártjai közül egyik nem támogatta az akciót.

Lényegében valamennyi szélsőjobboldali, EU-ellenes pártból érkeztek aláírók – így akad köztük támogató az olasz 5 Csillag mozgalomból, a holland és az osztrák Szabadság Pártokból, az olasz Északi Ligából, a Flamand Érdek pártájból (Vlaams Belang), és a svéd Demokratáktól -, de a többséget elsősorban a Farage-vezette brit függetlenségi párt (a UKIP) és Le Pen Nemzeti Frontja adta. Megfigyelők ugyanakkor megjyezik, hogy az aláírók száma nem érte el e két nagy tábor összlétszámát (100 fő), de ez múlhatott azon is, hogy kiket sikerült elérniük.

A kezdeményezés indoka a luxembourgi adómegkerülési botrány, az akció alaphangját pedig a Farage-féle Szabadság és Közvetlen Demokrácia Pártja (EFDD) elnevezésű EP-frakcióhoz tartozó „5 Csillagos” olasz Marco Zanni azzal jellemezte, hogy „Juncker elnök egész politikai pályafutása során azon dolgozott, hogy európai társai háta mögött az országát gazdagítsa, éles ellentétben az unió és a közösség azon szellemével, amit most képviselni szeretne”.

Az ötlet nyilvánvalóan hangulatkeltést szolgál csupán, lévén, hogy a múlt heti brüsszeli „mini-plenárison”, amelyen a „Luxleaks”-ügyben maga Juncker is megszólalt, a képviselők elsöprő többségét adó nagy frakciók mindegyike támogatásáról biztosította a Bizottság elnökét. A Bizottság lemondatásához kétharmados többség kellene, a nagy frakciót támogatása nélkül azonban még az egyszerű többség megközelítésére sem lehet esélye a bizalmatlanság felvetésének.

Farage és Le Pen saját párthíveik mellett elsősorban szélsőbaloldalról remélhetnek még támogatást: az Európai Baloldal (52 képviselő) a napokban maga is megkísérelt hasonló céllal aláírást gyűjteni, nekik azonban nem jött össze a minimálisan elvárt 10 százalékos kvóta. Ők most ugyan Farage-ék aláírásgyűjtéséhez nem csatlakoztak, mivel úgymond nem akarnak politikai közösség demonstrálni az idegengyűlölő szélsőjobboldallal, de ez még nem zárja ki, hogy amikor majd a tényleges szavazásra kerül a sor, akkor eredeti szándékukat követve Juncker ellen nyomják majd meg a gombot.

Nem kizárt emellett, hogy esetleg a Zöldek közül is akadnak majd Juncker ellen szavazók, ám a Néppárt, a Szocialisták-Demokraták pártcsoportja, a Liberálisok és az Európai Konzervatívok (akiknek vezérszónoka a múlt heti vitában szintén úgy fogalmazott, hogy „nem akarnak boszorkányüldözést” kezdeni) együttesen kevés híján 550 képviselővel rendelkeznek a 751-ből.

Az mindenesetre jól látszik, hogy a „Luxleaks”-botrányt elsősorban azok igyekeznek kihasználni, akik kezdettől fogva ellenezték Juncker bizottsági elnökké választását, és akik számára többnyire most sem annyira a konkrét ügy, mint ikább az alkalom számít – mutatnak rá brüsszeli megfigyelők.

A Ukip azon döntését egyébként, hogy Juncker megtámadása érdekében összeálltak a francia Nemzeti Fronttal, szarkasztikus hangon kommentálta a brit liberálisok EP-képviselője. Catherine Bearder emlékeztetett arra, hogy Farage eredetileg nagy hangon tagadta, hogy a Ukip valaha is „egy ágyba feküdne” a francia Nemzeti Fronttal (különös tekintettel az utóbbiak sorában vélelmezett esetenkénti antiszemita tendenciákra). „Most mégis pontosan ezt csinálják” – mutatott rá nyilatkozatában a brit EP-képviselő.