Klaus Johannis nyerte a romániai elnökválasztást

„Gratuláltam Klaus Johannisnak, a népnek mindig igaza van. Remélem, hogy azok is megértik ezt, akik az utcákon tüntetnek ellenem” – jelentette ki vasárnap este Victor Ponta. A miniszterelnök elismerte vereségét az államfőválasztáson.

Valamivel később Victor Ponta az Antena3 hírtelevízióban azt nyilatkozta: nem áll szándékában lemondani a kormányfői tisztségéről, továbbra is végzi a kötelességét miniszterelnökként. Arra a kérdésre, hogy miért olyan biztos a vereségében, a Szociáldemokrata Párt (PSD) párhuzamos szavazatszámlálási eredményére hivatkozott. „Kollégáim azt mondták, hogy minden eldőlt” – magyarázta.

A vasárnap este közzétett exit pollokból nem derült ki egyértelműen, hogy Ponta vagy Johannis győzött a választáson. A felmérések egyöntetűen szoros, de eltérő kimenetelű eredményeket jeleztek előre. Liviu Dragnea, a PSD főtitkára azonban elmondta: pártja párhuzamos, nem hivatalos szavazatszámlálása szerint 95 százalékos feldolgozottságnál Johannis a voksok mintegy 53 százalékát kapta, Ponta 47 százalékot gyűjtött.

Klaus Johannis, a Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltje Facebook-bejegyzésben adta hírül támogatóinak hétfőn éjszaka, hogy győzött aromániai elnökválasztáson. „Győztünk! Visszafoglaltuk az országunkat!” – írta a közösségi portálon az ellenzéki jelölt, röviddel azt követően, hogy ellenfele, Ponta nyilvánosan elismerte vereségét. Johannis este kilátogatott a győzelmét ünneplő bukaresti tüntetők közé is.

Közben a Mediafax hírügynökség közölte: csaknem félmillió román állampolgár voksolt külföldön a romániai urnazárás időpontjáig, de a voksolás a Romániától nyugatabbra fekvő területeken helyi idő szerint 21 óráig folytatódik. Az első fordulóban 160 ezer román állampolgár szavazott külföldön: több mint 80 százalékuk jobboldali jelöltekre adta voksát.

Részvétel számokban

Az első fordulónál lényegesen magasabb részvétellel zajlott a romániai elnökválasztás második fordulója: a külföldi szavazóköröknél és számos belföldi szavazóhelyiségnél sorok alakultak ki. Hargita és Kovászna megyében, bár magasabb volt a szavazási kedv, mint az első fordulóban, az országos átlaghoz képest jóval kevesebben keresték fel a szavazóköröket.

Délután 13 óráig a voksolásra jogosult 18,3 millió állampolgár 27,22 százaléka járult az urnákhoz a Központi Választási Iroda (BEC) 14.30-kor közölt adatai szerint. Öt évvel ezelőtt 13 órakor 24,01 százalékos volt a részvétel az államfőválasztás második fordulójában, a két héttel ezelőtti első fordulóban pedig 20,78.

A magyar többségű térségek továbbra is sereghajtók: a legalacsonyabb részvételt Hargita (18,43 százalék) és Kovászna (19,01 százalék) megyében jegyezték fel, míg a déli megyékben a jogosultak több mint 30 százaléka már leadta szavazatát.

Délután 16 óráig a voksolásra jogosult 18,3 millió állampolgár 44,5 százaléka járult az urnákhoz a Központi Választási Iroda (BEC) 17.30-kor közölt adatai szerint. A magyar többségű térségek  sereghajtók voltak: a legalacsonyabb részvételt Hargita (30,74 százalék) és Kovászna (32,37 százalék) megyében jegyezték fel. Maros megyében 38,35% ment el ekkor szavazni, ami a negyedik leggyengébb részvételi arány. A déli megyék jártak az élen a részvételben, Ilfovban 53,52%-os volt már az arány, Oltban, Vâlceában, Teleormanban, Argeșben is megközelítette az 50 százalékot.

Este 19 órakor országos szinten a választási részvétel 58,66 százalékra emelkedett. Hargita és Kovászna megye továbbra is a sor végén kullogott, 44,21 illetve 46,43 százalékkal, Maros megye viszont már kikerült a sereghajtó ötösből, 54,28 százalékra ugrott az itteni részvételi arány. Az élen is megváltozott a sorrend és az összetétel, a legjobban teljesítő, eddig déli megyék által kisajított ötösben megjelent Kolozs és Szeben megye 64,66 illetve 63,09 százalékkal a harmadik és a negyedik helyen, Ilfov megye 73,66 százaléka azonban magasan vezeti a mezőnyt, Olt megye 64,82 százaléka a második, Giurgiu 63,01 százaléka az ötödik helyre elég.

Urnazáráskor, este 21 órakor a részvételi arány országosan 62,04 százalékban állapodott meg, ez az adat még nem tartalmazza a külföldi választási körök adatait. Hargita és Kovászna megyében maradt a legalacsonyabb a részvétel, 47,82 illetve 49,87 százalékig emelkedett, Maros megyében a választópolgárok 58,06 százaléka kereste fel a szavazóköröket.

Arányaiban a legtöbben Ilfov megyében mentek el szavazni, 80,17 százalékos részvételt regisztráltak, a második helyre azonban már Kolozs megye kapaszkodott fel 69,56 százalékkal, Olt megyében 67,57, Gurgiuban 67,16, Szebenben 66,61 százaléknyian szavaztak.

Megosztott magyar politikusok

Míg az RMDSZ elöljárói bevallásuk szerint a folytonosság jegyében, a kormányban való részvétel érdekében szavaztak, a szövetség ellenzékének vezéregyéniségei az erdélyi érdekeket szem előtt tartva, a román politika megújulása érdekében voksoltak tegnap, az államfőválasztás második fordulójában.

Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke vasárnap Nagyváradon leszögezte, az erdélyi magyarságnak egységesen Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje mögé kell felsorakoznia, ennek érdekében pedig az erdélyi érdekeket támogatta voksával. Tőkés szerint „nem az RMDSZ kétkulacsossága és hintapolitikája a követendő példa, hanem a polgári pártok és az értelmiség egyértelmű kiállása Erdély mellett”. „E kiállás összhangban van a keresztény-liberális koalíció támogatásával, a demokratikus román erők választási győzelme ugyanis az 1989-ben megkezdett rendszerváltozás fontos állomása lenne. Nyilvánvaló, hogy a kereszténydemokrata értékrend mellett jórészt elkötelezett erdélyi magyarságnak és politikai képviseletének egy néppárti államfőjelöltet kell támogatnia, nem pedig a nacionálkommunista múlthoz ezer szállal kötődő Victor Pontát” – fogalmazott újságírói kérdésre Tőkés.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, a jólét és a tisztelet érdekében egy erős Romániára szavazott, ahol minden közösség megvalósíthatja álmait, célkitűzéseit. „Bízom abban, hogy az ország gazdasági növekedése nem torpan meg és az országnak olyan államfője lesz, aki a társadalom legfontosabb problémáit szem előtt tartja.

Tömegek a külképviseletekenél

Több kilométeres sorok alakultak ki, emiatt teljes káosz és nagyfokú elégedetlenség jellemezte a romániai államfőválasztás második fordulóját a külföldön kialakított szavazókörzetekben.

A diaszpórában élő honfitársai előtt tornyosuló nehézségek láttán Traian Băsescu államfő vasárnap este felszólította a kormányt, üljön össze sürgősségi eljárásban, és bocsásson ki rendeletet a szavazási folyamat éjfélig történő meghosszabbításáról.

Bár a két héttel ezelőtti első forduló idején a nyugat-európai, valamint tengeren túli nagyvárosokban tapasztalt tumultus intő jelként szolgált a bukaresti hatóságok számára, a külügyminisztérium mégsem növelte a többnyire nagykövetségeken és konzulátusokon működő 295 szavazókörzet számát.

Ezeknél már a reggel hét órás urnanyitás előtt hatalmas sorok alakultak ki, Londonban és Münchenben például néhány tucat állampolgár már szombaton este „letáborozott” a szavazóköröknél, hogy reggel időben sorra kerüljön.

Mivel a külföldön élő román állampolgárok száma több mint hárommillióra becsülhető, az elmúlt napokban Románia nagyvárosaiban rendezett kormányellenes tüntetések résztvevői követelték, hogy a külügyminisztérium növelje meg a külföldi szavazókörök számát. Ehhez képest Titus Corlăţean külügyminiszter inkább lemondott hivataláról, arra hivatkozva, hogy ez törvénytelen lenne.

Az országos választási iroda viszont cáfolta, hogy jogi akadálya lett volna újabb külföldi szavazókörök létesítésének, sőt számos olaszországi és spanyolországi önkormányzat felajánlotta, hogy szívesen helyet ad szavazóirodáknak. Emiatt sokan azzal vádolták a Ponta-kormányt, hogy szándékosan akadályozza a – többnyire a jobboldalt támogató – külföldön élő románok szavazását.

Kilométeres sorok Londonban, Párizsban

A vasárnapi nap folyamán a választási bizottságok képtelenek voltak tartani a frontot a külföldön élő románok rohamával, emiatt Párizsban, Rómában, Brüsszelben, de Chişinăuban is már dél körül több kilométer hosszúságú sorokban kígyóztak az egyre türelmetlenebb választópolgárok. Az EU mezőgazdasági biztosi tisztségéről nemrég leköszönt Dacian Cioloşnak például közel négyórás sorban állás után sikerült leadnia a szavazatát Románia brüsszeli nagykövetségén.

„Több száz méteres sor alakult ki. Sajnálatos, hogy az embereknek több mint fél napjukat kell áldozniuk arra, hogy éljenek alapvető jogukkal” – írta közösségi oldalán a román politikus. Honfitársai által a közösségi oldalakra feltöltött rögtönzött helyszíni beszámolók szerint Londonban egy bolgár nő elképedt a szavazni vágyó románok tömege láttán, és felkiáltott: „Létezik ilyesmi 2014-ben, Európában?”

Mint az várható volt, az emberpróbáló sorban állás alaposan kifárasztotta, de fel is bőszítette a lakóhelyükről a szavazókörig sok esetben több száz kilométert megtett embereket. Számos nyugati nagyvárosban Victor Ponta-ellenes jelszavakat skandáltak, követelve, hogy a választási bizottság hosszabbítsa meg a szavazókörzetek nyitva tartását, sőt adott pillanatban azt is, hogy ismételjék meg a megmérettetést, ha nem élhet mindenki a választójogával.

A felpaprikázott hangulat miatt Torinóban a román konzulátus munkatársainak hívására az olasz csendőrség nagy erőkkel vonult a helyszínre. A Hotnews hírportál beszámolója szerint ugyanakkor a római nagykövetség előtt egy olasz rendfenntartó azzal biztatott egy nyolcéves, a szüleire váró elcsigázott román fiút: „türelem, a hazádért teszed”.

Türelmetlenség Németországban

Rengetegen állnak sorban a müncheni román főkonzulátus előtt is, hogy szavazhassanak az államelnök-választás második fordulójában: az emberek délelőtt még jó hangulatban várakoztak, viccelődtek ismeretlen társaikkal, délutánra azonban érezhetően türelmetlenebb lett mindenki – mondta el a Krónikának Schultes Gabriella, aki Erdélyből költözött Németországba.

Mint rámutatott: csak a szervezés nevezhető balkáninak, a több órás sorban állás ellenére ugyanis az emberek civilizáltan viselkednek, nem lökdösődnek, fegyelmezetten várnak sorukra. Hangoskodás csak néha, hullámokban tör ki, a szavazópolgárok olyankor kivétel nélkül Victor Ponta miniszterelnők és államfőjelölt, illetve a kormánnyal szembeni ellenszenvüknek adnak hangot.

Gabriella már csaknem hat órája állt sorban, amikor – romániai idő szerint 17 óra előtt – telefonon kollégáink elérték, elmondása szerint pedig még akkor is több ezren várakoztak előtte; körülötte az emberek mintegy húszfős sorokban álltak, a főkonzulátus bejáratánál azonban már ötvenesével várakoztak.

„Az elején egészen gyorsan haladt a sor, de aztán kiderült, hogy nem a folyamatos szavazás miatt haladtunk előre, hanem sokan elmentek a tömeget látva. Egy idő után megakadt a sor, feltorlódtak az emberek, a járda mellett lévő hatsávos útból kettőt le kellett zárni, hogy elférjünk” – részletezte Gabriella. Hozzátette: hivatalos bejelentés nem érkezett arra vonatkozóan, hogy mi történik azokkal, akiknek urnazárásig nem sikerül voksolni. Ugyanakkor olyan híresztelések keltek szárnyra a sorban, hogy a főkonzulátuson mindössze hét pecséttel dolgoznak.

„A formanyomtatványokat ugyan előre kiosztották mindenkinek, de ez nem sokat javít a helyzeten, hiszen úgyis csak odabent lehet ezeket aláírni, és a személyes adatokat a főkonzulátus alkalmazottainak is le kell jegyezniük” – magyarázta.

Sokan egyébként a 381 kilométerre lévő Prágába, valamint a 442 kilométerre található Udinébe utaztak, ott állítólag néhány perc alatt lehetett voksolni. Gabriella azt is elmondta: arra számított, hogy a főkonzulátusra nagyrészt a helyiek fognak elmenni, de rengetegen érkeztek más városokból.

Sokan azt is elmondták, hogy az első fordulóban nem vettek részt, de látva az akkor kitört botrányt, „csak azért is” elgondolásból ezúttal kiállják a sort. „A Ponta iránti felháborodás motiválja leginkább az embereket, hogy órákig sorban álljanak – fogalmazott arra a kérdésünkre, hogy mi ösztönöz több ezer embert várakozásra.