„SREM-2014” kódnév alatt pénteken hivatalosan is kezdetét vette az összesen 404 főt felölelő, orosz deszantosok és a szerb szárazföldi erők részvételével megvalósuló művelet a szerémségi Ruma mellett – jelentette a BalkanInsight.com hírportál a Tanjug hírügynökség információira hivatkozva. Ugyan a gyakorlat tető alá hozatalában már egy éve megállapodás született Belgrád és Moszkva között, talán most mégsem a legszerencsésebb időpontot választották ki.
A következő napok során a résztvevő erők elsősorban a terrorizmus elleni harc legfőbb elemeit sajátíthatják el (bázisok felszámolása; túszok kiszabadítása), külön hangsúlyt fektetve az egyes haderőnemek közötti együttműködésre. Ennek érdekében IL-76-os és MiG-29-es gépek mellett „Gazela” helikopterek, páncélozott csapatszállító-, és rendőrségi járművek, valamint aknavetők is bevetésre kerülnek, az éles lőszer használata pedig végig megengedett.
Sajtóértesülések szerint a szerb védelmi minisztérium érthető okokból először megpróbálta eltitkolni a műveletet az ukrán válság, valamint az EU és Oroszország szembenállása jegyében, azonban erőfeszítéseiket nem koronázta siker. Bratislav Gašić miniszter éppen ezért visszautasított minden, a közös gyakorlatnak tulajdonított különleges jelentőséget, mivel Szerbiának mintegy 60 országgal létezik együttműködési megállapodása katonai téren, az idei év vége előtt pedig még NATO-tagállamokkal is kívánnak közös terepmunkát folytatni az operatív képességek fejlesztésének területén.
Ljubodrag Stojadinović katonai szakértő, volt jugoszláv ezredes meglátása szerint fölösleges túl nagy jelentőséget tulajdonítani az eseményeknek, ugyanakkor a történtek fontosak Moszkva számára, mivel sikeres erődemonstrációt tarthat az EU déli határainál. A hadgyakorlat hatékonyságának fontosságát pedig annál a csaknem egy hetes próbaműveletnél mi sem támasztja jobban alá, amelyet a főváros melletti Batanjica légitámaszponton hajtottak végre november 7. és 13. között.
Habár Szerbia már részese a NATO Partnerség a Békéért (PfP) programjának, az ország politikai vezetősége az elmúlt években többször is világossá tette, hogy déli szomszédunk nem kíván a katonai szövetség tagja lenni a jövőben. Ráadásul Belgrád viszonya továbbra is harmonikus és szoros Oroszországgal, amelynek egyik legékesebb bizonyítéka a két ország között a tavalyi év során megszületett katonai együttműködési egyezmény.
Kaszás Gábor