Lassan kapja össze magát az európai gazdaság

Mind az EU egésze, mind pedig a 19 tagú valutaövezet növekedési kilátásait lefelé korrigálta legutóbbi tavaszi makrogazdasági előrejelzéséhez képest kedden az Európai Bizottság. A friss becslések szerint az EU-ban 2014-ben csak 1,3, az eurózónában pedig 0,8 százalékos gazdasági növekedés várható.

A májusi prognózishoz képest több tized százalékponttal lefelé módosította az Európai Bizottság kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzésében az EU egészére és a valutaunióra vonatkozó növekedési adatait. A tavasz óta megtorpant kibontakozás visszaigazolásaként Brüsszel 2014-ben az EU egészére már csak 1,3 százalékos, míg az eurózóna esetében a májusi 1,2 százalék helyett mindössze 0,8 százalékos növekedést jelez előre.

A jelenlegi kilátások mellett legfeljebb 2016-ban lendülhet fel jobban a gazdaság, 2, illetve 1,7 százalékra gyorsulhat fel ekkorra a növekedés. Mégpedig annak köszönhetően, hogy Brüsszel várakozásai szerint addigra a bankok újratőkésítésének befejeztével megerősödik majd a pénzügyi szektor és a nagy kínok közepette végrehajtott szerkezeti reformok is meghozzák majd az első gyümölcsöt.

2014-ben négy uniós tagállam, Ciprus, Olaszország, Horvátország és Finnország könyvelhet majd el várhatóan negatív növekedést. A Bizottság ugyanakkor a tavaszhoz képest a 2014-re vonatkozó francia és a német növekedési előrejelzéseit is lefelé módosította. Franciaország esetében 1-ről százalékról 0,3 százalékra, míg Németországnál 1,8 százalékról 1,3 százalékra.

A nemrég még programországnak számító Írországban ugyanakkor már idén egészen kimagasló, 4,6 százalékos növekedést prognosztizál Brüsszel. Az idei kilátásokat illetően elsősorban a rendkívül magas 12,7 százalékos beruházási rátájának köszönhetően Magyarország az „ezüstérmes” 3,2 százalékkal. Jövőre már nálunk is csak 2,5 százalékkal bővülhet a gazdaság, ellenben Lengyelországé az idei 2,8 százalékról előbb 3, majd 2016-ban 3,3 százalékra mehet fel a Bizottság szerint. Nagy-Britanniában is dübörögni fog a gazdaság idén, várhatóan 3,1 százalékkal a korábban előre jelzett 2,7 százalék helyett.

2015-ben és 2016-ban azonban előreláthatóan már valamennyi tagállamban pozitív növekedést regisztrálnak majd.

„A gazdasági és foglalkoztatási helyzet nem javul elég gyors ütemben. A Bizottság elkötelezett minden rendelkezésre álló eszközt és forrást igénybe venni a nagyobb növekedés és több munkahelyteremtés érdekében. Javaslatot fogunk tenni egy 300 milliárd eurós beruházási tervre a gazdaság fellendítésére és ennek fenntarthatóvá tétele érdekében” – jelentette ki Jirky Katainen, a Juncker-bizottság egyik alelnöke.

Kollégája, Pierre Moscovici, aki a gazdasági és pénzügyi biztos az új testületben pedig úgy vélte, hogy az európai gazdaság előtt álló kihívásokra nincs egyetlen, egyszerű válasz. „Mind a három fronton cselekednünk kell: a hiteles költségvetési politikákkal, az ambiciózus szerkezeti reformokkal és az olyannyira hiányzó köz- és magánberuházásokkal” – tette hozzá a francia biztos.

A Bizottság makrogazdasági előrejelzése aláhúzza, hogy a gazdaság 2013 második negyedévében kezdődött kibontakozása nagyon törékeny és számos tagállamban még gyenge a gazdasági aktivitás. A bizalom egyértelműen esett tavasz óta, ami a fokozódó geopolitikai kockázatokat (például az ukrán válság) és a kedvezőtlenebb világgazdasági kilátásokat tükrözi.

Miután a növekedés beindulására is csak fokozatosan lehet számítani, a munkaerő piacon is legfeljebb a 2016-ig tartó időszak vége felé lehet majd érezhető javulást tapasztalni. Az előrejelzés szerint a munkanélküliség 2016-ban az EU egészében 9,5 százalék, míg az eurózónában még mindig 10,8 százalékos szinten lesz.

Az alacsony infláció felé mutató trend az alacsonyabb élelmiszer és nyersanyag árak és a lassú gazdasági kilábalás miatt 2014-ben is megmaradt. A gazdasági tevékenység fokozatos növekedésével és a bérek emelkedésével az inflációnak is el kell indulnia felfelé, amit az euró közelmúltbeli leértékelődése is támogat. A Bizottság 2014-re 0,6 százalékos, 2015-ben 1, míg 2016-ban 1,6 százalékos inflációt jósol.

Az államháztartás hiánya az EU-ban és az euróövezetben is tovább csökken idén, még ha lassabb ütemben is, mint tavaly. Az idei előrejelzés 3 százalékos átlagra számít az EU-ban, és 2,6 százalékos átlagos deficitre a 19 tagú valutaunióban. A következő két évben a gazdasági tevékenység megerősödésével párhuzamosan tovább csökken majd a költségvetési hiány.

Brüsszel friss prognózisában Franciaországban idén 4,4, 2015-ben 4,5, 2016-ban pedig 4,7 százalékos deficitet becsül. Spanyolországban sem menne le 2016 vége előtt az előírt 3 százalékos szint alá a deficit (3,9 százalék). Olaszországban és Belgiumban 2014-ben éppen 3 százalékos hiányt jósolnak, míg a következő két évben tovább közelít majd az egyensúly felé a költségvetés.

A fiskális politika alapállása 2014-ben és 2015-ben is semleges marad. Az államadósság GDP viszonyított aránya2015-ben tetőzik az előrejelzés szerint az EU-ban 88,3 százalékos szinten, míg az eurózónában 94,8 százalékon.