Erősebben védenék az alapjogokat az EU-n belül

Az uniós tagállamok egy olyan politikai folyamat létrehozását mérlegelik, amelynek keretében „konstruktív párbeszéd” kezdődne egy vagy több alapvető jog megsértésének alapos gyanújába került partnerükkel. Az olasz elnökség reméli, hogy a kormányközi folyamat egyes elemeiről már az általános ügyek tanácsának decemberi ülésén megállapodhatnak.

„Ha olyan dolgokat látunk, amelyek komolyan veszélybe sodorhatják a demokratikus alapértékeket, párbeszéd kezdődhet ezeknek a problémáknak a tisztázása érdekében” – közölte Stefano Sannino, az EU soros elnökségét adó Olaszország nagykövete a BruxInfóval.

A diplomata szerint „a civilizált, nyugodt és konstruktív dialógus” lefolytatását követően a kormányok mérlegelnék, hogy szükség lehet-e további lépésekre. Sannino ugyanakkor hangsúlyozta, szó sincs arról, hogy a kezdeményezés egyetlen ország ellen irányuljon. „Nem az a cél, hogy bármelyik tagállamot is feketelistára tegyük” – szögezte le a nagykövet.

A vitát a Tanácsban irányító olasz diplomata aláhúzta, hogy nem jogi mechanizmusról, hanem politikai folyamatról van szó. „Nem áll szándékunkban egy jogállamiságról szóló szemeszter létrehozása” – tette hozzá.

Stefano Sannino fontosnak nevezte, hogy az EU olyan módszertannal vértezze fel magát, ami lehetőséget ad az alapjogi helyzet nyomon követésére az Európai Unión belül. Egyúttal abbéli reményének adott hangot, hogy az általános ügyek tanácsának decemberi ülésén „legalább bizonyos modalitásokban meg tudunk majd állapodni”.

Az olasz nagykövet külön is felhívta a figyelmet rá, hogy a tagállamok nem az Európai Bizottság által idén márciusban javasolt jogállamisági – „az EU-szerződés 7-ik cikkének alkalmazását megelőző” – mechanizmusról tárgyalnak, ami Brüsszel értelmezése szerint a jelenlegi szerződéses keretek között lehetőséget adna számára a jogi lépésekre olyan tagállamokkal szemben, ahol módszeresen és rendszerszinten sértik meg az alapvető jogokat.

Megfigyelők szerint a Tanács jogi szolgálata azonban nem látott lehetőséget az EU-szerződés keretei között a Bizottság közleményében javasolt mechanizmus alkalmazására. Arra viszont igen, hogy a szerződés keretein kívül, kormányközi szinten foglalkozzanak az ilyen esetekkel. Ami nem zárja ki az Európai Bizottság egyfajta „titkárságként” való bevonását a folyamatba.

A Tanács által jelenleg tárgyalt „politikai folyamat” körül ugyanakkor rengeteg a kérdőjel. Nem világos például az, hogy mi történne akkor, ha az elővett tagállammal nem vezetne eredményre a politikai párbeszéd. Másrészt a Tanács, ahogy az Európai Bizottság is az érvényes szabályok értelmében kezdeményezheti az EU-szerződés 7-ik cikk szerinti eljárásának elindítását, ami végső soron akár egy tagállam szavazati jogának felfüggesztését is maga után vonhatja. A „nukleáris opciónak” is nevezett eszköz tényleges alkalmazását azonban a beépített szavazati szabályok erősen megnehezítik, ha nem egyenesen lehetetlenné teszik.

Az Európai Parlamenttől kezdve négy uniós tagállam (Németország, Dánia, Hollandia és Finnország) külügyminisztereiig ezért korábban többen is kezdeményezték, hogy legyen egy köztes eszköz a kötelezettségszegési eljárások és a 7-ik cikk beélesítése között, amivel hatékonyan kezelni lehetne a felmerülő problémákat.

Úgy tudni, hogy a magyar kormány nem látja se szükségét, se jogi alapját egy ilyen köztes mechanizmusnak. Budapest érvelése szerint az Európai Bizottság által különböző ügyekben (például a bírák korai nyugdíjazása, vagy az adatvédelmi biztos hivatalának megszűnése) indult kötelezettségszegési eljárások hatékony eszköznek bizonyultak az ilyen problémák kezelésére. Mások azonban úgy vélik, hogy a Bizottság kezében lévő jogi eszközök nem alkalmasak az olyan rendszerszintű alapjogi problémák orvoslására, amelyek a bírálók szerint Magyarországra is jellemzőek.

Nagy várakozás előzi meg az új Európai Bizottság hozzáállását, amely első alelnökének külön is reszortja lesz a jogállamiság védelme és elveinek betartatása. A holland Frans Timmermansról tudni kell, hogy holland külügyminiszterként ő volt az egyik aláírója a négyek levelének (lásd feljebb). Timmermans parlamenti meghallgatásán egyrészt világossá tette, hogy nem ismer majd megalkuvást az alapvető jogok kérdésében. Másfelől viszont konkrétan Magyarországgal kapcsolatos kérdésre válaszolva azt is kijelentette, hogy kizárólag a meglévő szerződéses jogi keretek között járna el, és a párbeszédre helyezné a hangsúlyt.

Nem világos ugyanakkor az, hogy ő miként viszonyul a Barroso-Reding páros márciusi jogállamisági közleményéhez, amely tehát hidat akart verni a kötelezettségszegési eljárások és a 7-ik cikk szerinti eljárás között.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »