A szélsőjobb térnyerése várható Németországban?

Az elmúlt években nagymértékben emelkedett a radikális iszlám nézeteket valló emberek száma Németországban, ennek következtében pedig egyre erőteljesebb politikai erővé válik az anti-szalafista mozgalom is. Legutóbb vasárnap, Kölnben került sor a „Huligánok a szalafisták ellen” elnevezésű csoportosulás tüntetésére. A demonstráció nem várt méreteket öltött: kis híján ötezer, erőszakra hajlamos, szélsőjobboldali érzületű emberrel kellett szembenéznie a helyi rendőrségnek. A történtek fényében felmerül a kérdés, mennyire veszélyes politikai faktor Németországban a szélsőjobb és milyen módon akadályozható meg a további megerősödésük.

Utcai harcokba torkollott a szalafista-ellenes tüntetés

Vasárnap délután erőszakos összecsapásokra került sor Kölnben a rendőrség és közel ötezer anti-szalafista tüntető között. A demonstrációt az észak-rajna-vesztfáliai szélsőjobboldali erők szervezték, és a résztvevők között nagy számban megtalálhatóak voltak a német futballhuliganizmus aktív szereplői is. A felvonulók jellegzetes neonáci rigmusokat skandáltak, az eseményen elhangzó beszédekben pedig a szélsőjobboldal összefogására és társadalmi mozgalommá való szervezésére buzdították a hallgatóságot. Késő délután a helyi rendőrség a tüntetés feloszlatása mellett döntött, azonban az intézkedés későinek bizonyult, és így az állomás környékén durva utcai harcokra került sor a kölni rendőrök és a felvonulók között.

Az összetűzésben könnygázt, gumibotokat és vízágyút is kénytelen volt bevetni a rendőrség, reagálva ezzel az őket és a helyszínen tartózkodó újságírókat érő atrocitásokra. A Der Spiegel információi alapján az incidens során közel 50 rendőr sérült meg és 17 feltételezhető elkövető került előzetes letartóztatásba. A történteknek azóta is rendkívül erős a sajtóvisszhangja Németország-szerte: a nem megfelelő rendőri felkészültség, illetve a szélsőjobboldali erők és a futball-huligánok között létrejövő, fenyegető szövetség komoly aggodalomra ad okot.

A Német Labdarúgóliga (DFL) hivatalos közleményben távolodott el az eseményektől, hangsúlyozva, hogy nem minden szurkolói sálat viselő ember számít valódi futballrajongónak. A DFL elnökének, Andreas Rettignek azért is került sor e nyilatkozatára, mert a demonstráló tömegben sok olyan ember volt látható, akinek öltözetén egy-egy német klubcsapat emblémáját lehetett felfedezni. Az ügyvivő megerősítette: a profi német labdarúgás teljes mértékben támogatja a hasonló, erőszakos társadalmi megmozdulások leküzdését.

„Huligánok a szalafisták ellen”

A szalafista-ellenes megmozdulást feltételezhetően már hónapok óta szervezték szélsőjobboldali, elsősorban internetes fórumokon. Ahogy az a Kitekintő korábbi cikkeiben is olvasható, a radikális iszlám németországi térnyerésének következtében az elmúlt években egyre nagyobb erőre kapott a nacionalista Pro Deutschland polgári mozgalom, melynek székhelye történetesen Kölnben található. 2014 elején egy addig titkosan működtetett internetes huligán-hálózat fóruma került nyilvánosságra, így világossá vált, hogy a szélső-jobboldali erők mellett huligánok is szalafista-ellenes fellépésekre készülnek. A közelmúltban számos német városban, Essenben, Mannheimben és Frankfurtban is cselekvésre szólította föl a lakosokat a „Huligánok a szalafisták ellen” elnevezésű kezdeményezés. Végül szeptember végén Dortmundban került sor az első tényleges utcai demonstrációra, akkor csupán 350 tüntető vonult föl, a tüntetés pedig rendőri beavatkozás nélkül zajlott le.

A kölni erődemonstráció sikerén felbuzdulva a szélsőjobboldali erők már országos terveket szőnek, és arról beszélnek, hogy akár 200 000 fő mozgósítására is képesek lehetnek a jövőben. Hosszú távú céljaik között említenek egy, egész Európára kiterjedő, a radikális iszlám képviselőivel szembeni fellépést, a közeli terveikben pedig egy november 15-re, Berlinben meghirdetett „Huligánok a szalafisták ellen” tüntetés szerepel. A szélsőséges erők számára tehát felcsillant a remény arra, hogy az elkövetkezendőkben számottevő politikai szereplővé nőhessék ki magukat.

A radikális megmozdulásokkal szembeni intézkedések szigorítása várható

A szélsőjobboldal esetleges megerősödése azonban jelentős aggodalmat kelt mind a közvéleményben, mind pedig a német politikai színtéren. Thomas de Maiziére német belügyminiszter (CDU) a kölni összecsapásokat követően az igazságszolgáltatás lendületes és hatékony fellépésének szükségességét hangsúlyozta. A belügyminiszter nyilatkozatában elmondta: a vasárnap őrizetbe vett tüntetők ügyében folytatott gyors és szigorú eljárás segítségével egyértelművé kell tenni, hogy Németország nem tűr meg semmiféle hasonló, erőszakos és szélsőséges megmozdulást. Továbbá jó esélyt lát arra is a CDU politikusa, hogy a jövőben az előreláthatóan erőszakos eseményekbe torkolló, politikai lepelbe bújtatott demonstrációkat nem engedélyezik majd a közigazgatási hatóságok, olvasható a Die Zeit tudósításában.

Thomas Kutschaty, Észak-Rajna-Vesztfália igazságügy minisztere a vasárnapihoz hasonló események megelőzésének fontossága mellett azt is megemlítette, hogy a jövőben sokkal szigorúbban kell eljárni az ilyen jellegű utcai bűncselekmények ügyében. Az SPD politikusa minél gyorsabb, a büntetőjogot szigorító intézkedéseket szorgalmaz nem csak a tartományi, hanem a szövetségi döntéshozás szintjén is. Ezt a javaslatot a Német Nyomozók Szövetsége (BDK) is üdvözölte: André Schulz, a szövetség elnöke hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a jövőben az erőszakot elkövető személyek mellett a tömegben tartózkodó, az agressziót ezáltal támogató embereket is erélyesebben kell büntetni.

Berlinben újabb összetűzésre kerülhet sor?

A „Huligánok a szalafisták ellen” mozgalom tehát legközelebbi fellépését november 15-én, Berlinben tervezi megvalósítani. Rendőrségi források alapján a tüntetést a szervezők a brandenburgi kapunál kívánják megtartani. Az illetékes hatóságok azonban már most vizsgálják a demonstráció betiltásának lehetőségét. Frank Henkel, berlini belügyi szenátor úgy gondolja, hogy a jogállamnak kötelessége minden rendelkezésére álló eszközt felhasználnia ahhoz, hogy a hétvégi, kölni események ne ismétlődhessenek meg.

Habár a német rendőri szakszervezet lehetségesnek tartja, hogy a jövőben megakadályozhassák az erőszakos tüntetéseket, a jogi szakvélemények nem teljesen erősítik meg ezeket az elképzeléseket, mivel a demonstráció betiltása a gyülekezési szabadság korlátozását is jelenthetné. Egyelőre tehát kérdéses még, hogy a következő hetekben sor kerülhet-e egy újabb anti-szalafista tüntetésre Németországban. Amennyiben igen, a rendőrségnek mindenképp felkészültebben kell várnia az eseményt, hiszen a Kölnben történtek után már semmiképpen sem lebecsülendő a „Huligánok a szalafisták ellen” szerveződés mozgósító potenciálja.