Magyarország visszatért az Európai Parlamentbe

Régi vita zajlott régi és új szereplőkkel kedden este a foghíjas Európai Parlamentben, amikor a képviselők néhány éven belül már harmadszor, az új Ház pedig első ízben megvitatta az alapjogok és a demokrácia helyzetét Magyarországon.

Több mint egy éves szünet után október 21-én visszatért az Európai Parlamentbe Magyarország, amikor a strasbourgi plenáris a szocialisták és demokraták és a liberálisok frakciójának kezdeményezésére az esti órákban megvitatta a magyar demokrácia és az alapjogok helyzetét.

Az ezúttal „csupán” alig több mint egyórás plenáris vitáról feltűnően hiányoztak a különböző pártcsoportok tenorjai, köztük a liberálisok, a szocialisták, a zöldek, de a néppártiak frakcióvezetői, nagyjából teljes létszámban felvonultak viszont az EP magyar tagjai, hogy ki-ki saját meggyőződése és álláspontja alapján bírálja vagy védelmezze a magyar kormány elsősorban médiával és civil szervezetekkel kapcsolatos lépéseit.

A Tanácsot képviselő olasz elnökség államtitkár-helyettesének lényegében egyetlen bejelentése volt, mégpedig az, hogy az új Európai Bizottság megalakulása után az olasz elnökség vitát kezdeményez majd a Tanácsban Brüsszel idei márciusi közleményéről, amelyben az alapjogokat ért rendszerjellegű támadások esetén javasolt egy köztes, jogállamisági mechanizmust.

Martine Reicherts, Viviane Reding utódja az Európai Bizottságban részben ennek a javaslatnak az ismertetésére, részben az aktuális kérdések brüsszeli érintettségére szorítkozott. Elmondta, hogy a civil szervezetekről Norvégia és a magyar kormány között kirobbant vita nem tartozik az EU hatáskörébe, mert nem uniós pénzekről van szó. Arra pedig jelenleg nincs bizonyíték, hogy a civil szervezeteket bármi is akadályozna abban, hogy jogorvoslatért bíróságokhoz forduljanak. Az idén júliusban elfogadott reklámadót jelenleg vizsgálja a Bizottság, és ha az uniós szabályokkal ellentétes rendelkezéseket talál benne, akkor Magyarországnak módosítania kell a törvényi hátteret – közölte. Szólt arról is, hogy az adatvédelmi biztos mandátumának idő előtti megszüntetése ügyében, amiben az Európai Bíróság igazat adott a Bizottságnak, a testület lezárta a kötelezettségszegési eljárást.

Az ezt követő vitában a Fidesz-KDNP képviselőit is magába foglaló Európai Néppárt részéről kevés kivétellel elhárították vagy visszautasították az Orbán-kormány politikáját érintő bírálatokat, míg a baloldali és a liberális képviselők a már ismert vádakat olvasták a magyar kormány fejére, és a kifutó Bizottságnál határozottabb fellépésre szólították fel az utódot.

A vita a képviselői „kékkártyák” gyakori használata miatt lényegében egy pingpong meccsre emlékeztetett, amelyen állítást tagadás követett. A korábbi magyar témájú plenáris vitákhoz hasonlóan különösen a majdnem teljes létszámban jelenlévő magyar néppárti képviselők mutattak nagy aktivitást a vita során, ami a korábbitól eltérően feltételezhetően ezúttal nem eredményez majd külön parlamenti állásfoglalást.

A magyar kormány bírálói közül az elmúlt években magyar specialistává vált Sophie in’t Veld, holland liberális képviselő hangsúlyozta, hogy a vita igazából nem Magyarországról, hanem az Európai Unióról szól. Úgy vélte, hogy az alapjogok helyzete Magyarországon aggodalomra ad okot, mert nem csupán egy-egy törvénnyel van probléma, hanem törvények sorával, amelyek valóságos hálót alkotnak. Reményének adott hangot, hogy a következő Bizottság bátrabban és kevésbé jogászkodó módon áll majd hozzá a kérdéshez. Megismételte azt az egy nappal korábbi meghallgatáson már kifejtett véleményét, hogy nem az amerikai kormánynak kellene ráncba szednie Budapestet azzal, hogy belépési tilalmat rendel el egyes kormányközeli tisztviselőkkel szemben.

Judith Sargentini, egy másik holland képviselő, a zöldek vezérszónoka szerint az Európai Bizottságnak el kellene ismernie, hogy Magyarországon a korábbi beavatkozások ellenére tovább romlott a helyzet. Példaként említette, hogy a felszólítások ellenére „szabályok nem változtak”, a média pedig még mindig erős nyomás alatt van.

Többen, köztük az Egyesült Baloldal vezérszónoka is szóvá tette Orbán Viktor kijelentését az illiberális demokráciáról. Ennek kapcsán aztán vita bontakozott ki a liberális demokrácia és a kereszténydemokrácia közötti különbségekről. Szájer József, a néppárti frakció magyar elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök egy másfajta politikát védelmez. „Azt állítja, hogy a kereszténydemokrácia nem vállalható?” – fordult Sargentinihez Hölvényi György, a néppárti frakció tagja. Balczó Zoltán a Jobbiktól pedig azt kérte, mutassák meg neki, hogy az EU alapszerződésében hol van az leírva, hogy egyedül a liberális demokrácia a járható út.

Frank Engel, az Európai Néppárt korábbi magyar árnyékjelentéstevője azonban arra intette a magyarokat, hogy nem képzelhetik annyira különlegesnek magukat, hogy egy olyan demokráciát találjanak fel, am illiberális. Leszögezte, hogy csak egy ilyen liberális demokrácia áll összhangban az európai demokráciával. Fontosnak nevezte, hogy erről tényleges vita folyjon.

Válaszul a néppárti képviselők állítására, miszerint az ellenzék nem tud belenyugodni sorozatos választási vereségeibe, az Egyesült Baloldal képviselője, de a szocialista Szanyi Tibor is felhívta a figyelmet arra, hogy az EBESZ a tavaszi parlamenti választásokat ugyan szabadnak minősítette, de nem tisztességesnek. Gál Kinga, fideszes képviselő ugyanakkor arra szólította fel a kétkedőket, hogy ne akarják a saját akarata ellenében védelmükbe venni a magyar népet.

„Egyetlen esetet sem voltak képesek felidézni. A gyakorlatban egyetlen szabályszegés sem történt” – reagált a sorozatos bírálatokra a magyar képviselőnő.

A civil szervezetek elleni kormányzati akció megítéléséről is vita alakult ki. A fideszes Kósa Ádám szerint olyan civil szervezetek ellen lépnek fel a hatóságok, amelyeknél pénzügyi törvényszegések gyanúja merült fel. Jávor Benedek (Együtt-PM, zöldpárti) ugyanakkor arra mutatott rá, hogy „a civil szervezetek ellen folyó vizsgálatban elhangzott vádak napról-napra változnak, és a kormányzati szerveknek egyébként sincs törvényes joguk arra, hogy vizsgálják őket. „Ami jelenleg Magyarországon zajlik, az más országok és mozgalmak számára is követendő példa lehet” – tette hozzá a politikus.

A svéd Cecilia Wikström, a liberálisoktól egyenesen úgy vélekedett, hogy „a rend helyreállítása céljából Magyarországgal szemben el kellene indítani a 7-ik cikk szerinti eljárást”. Timothy Kirkhope, brit konzervatív képviselő ezzel szemben azt mondta, hogy nem az EU feladata, hogy ítéletet mondjon ilyen kérdésekben.

A svéd képviselő szerint ugyanakkor a magyar kormány újra és újra megsértette az alapvető jogokat, legyen szó a Médiatanácsról, a bírák korai nyugdíjazásáról, vagy a hajléktalanok büntethetőségéről. A liberális képviselőnő úgy látja, hogy Orbán egy új szintre jutott, amikor Putyint és Erdogant nevezte követendő példának. Kifogásoltam, hogy a Tanács mindmáig nem reagált érdemben az EP magyar ügyben született állásfoglalásaira. „Az egyének jogait kell megvédeni, nem a kormányokét” – közölte.

A vita során szópárbaj bontakozott még ki a fideszes Schöpflin György és a szocialista Ujhelyi István, de különösen a jobbikos Morvai Krisztina és a holland liberális Sophie in’t Veld között.

Gyürk András, a magyar néppárti képviselőcsoport vezetője pedig úgy vélte, hogy ezeknek a vitáknak semmi értelme, hiszen „ebben a házban még soha semmilyen probléma nem oldódott meg, bezzeg a magyar kormány kész volt a változtatásokra”. Véleménye szerint a magyar baloldalnak is többet ártottak ezek a viták, mint használtak és ennek is hatása volt gyenge választási szereplésükre. „Magyarország egy jól működő demokrácia” – tette még hozzá. „Ez nem fog örökké tartani, 2018-ban változás lesz” – jósolta mintegy válaszképpen a szocialista párti Ujhelyi István.