Lettország a választások tükrében

A leadott szavazatok alapján a Harmónia Központ nyerte meg a Lettországban október 4-én megrendezett parlamenti választásokat. Ugyanakkor a jobbközép kormánykoalíció megtartotta abszolút többségét a Saeimában. Az új miniszterelnök megválasztása és az új kormány felállítása egyre sürgetőbb a január elsejétől, az Európai Unió Tanácsában elnöklő országban.

Október 4-én tartották Lettországban a 12. Saeima választásokat. A kétmilliós balti államban az arra jogosultak 58 százaléka (körülbelül 912.660 fő) élt szavazati jogával. A választáson 13 párt és pártszövetség vett részt, amelyből hat jutott be a parlamentbe. A választás győztese a Harmónia Központ lett, amely a szavazatok 23 százalékát tudta megszerezni. A választások abszolút győztese azonban a jobbközép kormánykoalíciót alkotó Egység, Nemzeti Szövetség, valamint a Zöldek és Gazdák Szövetsége, amely a leadott szavazatok 58 százalékát kapta.

A választások eredménye még nem befolyásolja közvetlenül a kormány összetételét, de a 2011-es rendkívüli parlamenti választásokhoz hasonlóan most is a jobboldali pártok alkotta kormánykoalíció jutott főszerephez. Három évvel ezelőtt a Harmónia Központ első helyen végzett, begyűjtve a szavazatok 28 százalékát, ami nagyjából megfelel az orosz nyelvű kisebbség részarányának. A történelmi sikerben főszerepet játszott a párt vezetője, Nils Usakovs rigai főpolgármester népszerűsége. Azonban hiába szerezte meg a legtöbb szavazatot, nem tudott kormányt alakítani és pozícióhoz sem jutott a kormányzatban, mert a többi lett párt nem volt hajlandó koalíciót alkotni politikai nézetei, de leginkább Oroszországhoz fűződő jó viszonya miatt.

A parlamenti választások eredménye

Az előző választásokhoz képest néhány tekintetben jelentős változásokat tapasztalhatunk. A választásokat megnyerő Harmónia Központ a szavazatok 23 százalékát szerezte meg, ami 5 százalékkal kevesebb az előző választásokon elért eredményhez képest. A második helyre a jobbközép Egység pártja került, nem sokkal (21,87 százalék) lemaradva a szociáldemokrata párttól. Kiemelkedően jól szerepelt a harmadik helyen végzett Zöldek és Gazdák Szövetsége, amely 19,53 százalékot ért el (2011: 12 százalék). Őket követi a Nemzeti Szövetség nacionalista pártszövetség, amelynek a szavazatok 16,61 százalékát sikerült begyűjtenie. Az 5 százalékos parlamenti küszöböt a Lett Régiók Szövetségének (6,66 százalék) és a demokrata Szívvel Lettországért mozgalomnak (6,85 százalék) sikerült még átlépnie.

A száztagú parlamentben a Harmónia Központ 24 széket tudhat magáénak. Az Egység párt eggyel kevesebb, 23 helyet kapott. A Zöldek és Gazdák Szövetsége 17 megszerzett hellyel képviselteti magát. A Saeimába bejutott két új párt a Lett Régiók Szövetsége 8, míg a Szívvel Lettországért 7 helyet szerzett magának a lett parlamentben.

Az elértnél jobb eredményekre számíthatott Nils Usakovs pártja, és bár felmérések szerint, továbbra is népszerűnek számít a 38 éves orosz származású politikus, úgy látszik támogatottsága mégiscsak csökkent. A párt vezetőjének az év elején egy orosz tévécsatornában tett kijelentése heves tiltakozásokat váltott ki, miszerint Putyin a lehető legjobb orosz vezető Lettország szempontjából – írja a Reuters. A Harmónia Központ célja, hogy a lett mellett második államnyelv legyen az orosz. A párt nem támogatja a lett kormány legutóbbi parlamenti állásfoglalását, amelyben elítéli Oroszország agresszióját Ukrajna ellen.

Andris Berzins lett elnök egy hetet adott a pártoknak, hogy koalícióra lépjenek, mielőtt megnevezi a miniszterelnök-jelöltet. „Az én kötelességem, hogy kormányfő-jelöltet nevezzek meg, a pártoknak pedig dönteniük kell a következő miniszterelnökről – mondta.

Nincs sok időnk, Lettország 2015. január 1-jén veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét, ezt követően az ország nemzetközi szinten fog dolgozni. Ezért a pártoknak meg kell állapodniuk arról, hogy mit akarnak és mit tudnak. Ebben a helyzetben, amiben most vagyunk felesleges lenne valami olyat szervezni, amit a parlament kevesebb mint fele támogatna – tette hozzá a lett elnök.

A szavazatok regionális megoszlása

A pártok szavazatainak regionális megoszlása érdekes különbségeket mutat, amit a választási kerületek nagyban meghatároznak. Lettország öt nagyobb szavazókörzetből áll, amely megegyezik az ország négy régiójával (Kurzeme, Latgale, Vidzeme, Zemgale) kiegészítve a fővárossal, Rigával.

A lettországi orosz nyelvű kisebbség regionálisan nem koncentrálódik, a városi lakosság relatív többségét alkotják a lettekkel szemben, 72 százalékuk az ország össznépességének csaknem felét tömörítő, hét legnagyobb településén él. Az oroszajkú lakosság aránya Rigában és az ország délkeleti régiójában, Latgalében a legmagasabb. Ennek megfelelően a Harmónia Központ ezekben a körzetekben a legjelentősebb politikai erő. A fővárosban, a Harmónia Központ a szavazatok 36 százalékával győzött. Lettország második legnagyobb városában, az orosz többségű Daugavpilsban, a helyi lakosságnak megfelelő eredmények születtek, elsöprő győzelmet aratott a szociáldemokrata párt (61 százalék).

A jelenlegi miniszterelnök asszony, Laimdota Straujuma vezette Egység pártja Rigában 21 százalékot szerzett, főként az ország középső területein, Vidzeme (25,85 százalék) és Zemgale (23,23 százalék) régiókban szerepelt jól. Előbbiben első helyen végzett, utóbbi régióban a második helyre szorult.

A vidéki Lettország többségében a Zöldek és Gazdák Szövetsége végzett első helyen. A párt vezetője az oligarcha Aivars Lembergs, aki több mint 20 éve Ventspils kikötővárosának polgármestere is. Az ország nyugati részén található Kurzeme régióban 36 százalékkal az országos átlag felett szerepelt. Emellett a Rigától délre fekvő Zemgaleban is sikerült a lakosság többségének támogatását megszereznie.

A nacionalista Nemzeti Szövetség Vidzemében szerepelt a legjobban (20.28 százalék). A fővárosban a harmadik legtöbb szavazatot szerezte meg (15,92 százalék). Ugyanakkor nem okozott meglepetést, hogy az Oroszországgal határos Latgale régióban alig 5 százalékot sikerült elérniük.

Az orosz nyelvű kisebbség

Az oroszajkú lakosság egy része nem rendelkezik lett állampolgársággal. Lettországban csak a lett állampolgárokat illeti meg a parlamenti választáson való részvétel és választhatóság joga, valamint köztisztviselői állást is csak ők tölthetnek be, így a nagyszámú állampolgársággal nem rendelkező lakosság a politikai életben történő mindenfajta részvételi jogosultság nélkül marad.

Az állampolgárság megszerzésének feltételrendszerét – lett nyelvvizsga, történelemi és alkotmányos ismeretek, hűségeskü – többször is enyhítették és az elmúlt két évtized alatt folyamatosan, egyre többen szerezték meg a lett állampolgárságot. A mai napig a teljes lakosság 14 százaléka, mintegy 300 ezer fő még mindig nem rendelkezik állampolgársággal.

Az állampolgársághoz jutás alapját nem etnikai elvek vezérlik, hanem a hivatalos nyelv ismerete. Ezért az állampolgársági törvényeket nem lehet kirekesztőnek tekinteni, mivel a teljes politikai részvételhez való hozzáférés elérhető, ha a hivatalos nyelvet alapszinten elsajátítják.

Az ukrán válság miatt a figyelem a gazdaságról a biztonsági és védelmi kérdésekre terelődött át egy olyan országban, ahol a lakosság még mindig nagy százalékát teszik ki az orosz nyelvű kisebbségek és ahol a legerősebb parlamenti párt Moszkva támogatását élvezi. A szovjet megszállás ténye máig érezteti hatását a társadalomban és emiatt továbbra is fennáll a bizalmatlanság az orosz nyelvű közösségekkel szemben.

Sokan attól tartanak, hogy a balti országokban élő oroszajkú közösségek destabilizálhatják a régió biztonságát. Moszkva több esetben is felhívta a figyelmet az orosz nyelvű kisebbségek jogainak korlátozására és megsértésére a balti államokban. A januárban megválasztott lett miniszterelnök növelte az ország védelmi kiadásait, emellett fokozottabb NATO-jelenlétért folyamodott a két másik balti országgal Észtországgal és Litvániával együtt.

A miniszterelnök asszony a múlt szombati választást követően arról beszélt, hogy a mostani választás az Ukrajnában zajló események miatt más volt. „A helyzet egyre fokozódik odaát, az emberek félnek, mi fog történni, ha Oroszország a szomszédunk” – mondta.

A választási kampány egyik meghatározó témája volt az ukrán válság. A kormánypárt támogatta az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciókat, amelyeket a Krím félsziget márciusi bekebelezése és a kelet-ukrajnai szeparatisták támogatása miatt léptetett életbe az Európai Unió.