Mi okozza a „nagy román pártvándorlást”?

A román politikai élet egyik alapvető vonását 1990 óta a pártvándorlás jellemzi – amit a kormány egy sürgősségi kormányrendelettel most csak fölerősített, máris jócskán megváltoztatva egyes megyék, települések választások után kialakult politikai arculatát.

A párttagság előnyei

A romániai politikai rendszerben a pártok szerepe rendkívül nagy. A köztisztségeket, -méltóságokat, parlamenti képviselői, szenátori, megyei vagy helyi tanácsosi tisztségeket csakis a pártok segítségével, támogatásával lehet elfoglalni. A párttagság tehát megkönnyíti ezeknek a funkcióknak a megszerzését. Mindezt ráadásul Romániában egyetlen törvény sem tiltja – a pártvándorokat legfeljebb politikai, netán erkölcsi meggondolások kényszeríthetik megfontolásra – ezek viszont általában nem jellemzőek a mai román politikai élet szereplőire.

A választási törvény, a parlament két házának működési szabályzata, továbbá a politikai pártok működési elve, struktúrája a pártvándorlást nem csak lehetővé teszi, de egyenesen serkenti is. A parlamenti helyek fölött a pártok rendelkeznek. A pártját elhagyó honatyának voltaképpen le kellene mondania tisztségéről – ez azonban sohasem történik így. Mi több, ha egy párt úgy döntene, hogy megvonja politikai támogatását egy pártvándortól, az mégis a helyén maradhat, mivel rajta szerepelt pártja választási listáján.

A szenátus működési szabályzatának egyik paragrafusa értelmében a pártjukat elhagyó és függetlenként tevékenykedő politikusok esetében csak újabb parlamenti frakció létrehozását korlátozza. Így a függetlenné lett pártvándorok minden további nélkül átállhatnak egy másik parlamenti párthoz.

Rasdaq letartóztatása

Az „igyekvők” tehát könnyen válthatnak pártot, csatlakozhatnak hatalmi vagy olyan pártokhoz, amelyeket esélyesebbnek tartanak a hatalom megszerzésére.

A jelenség mindenekelőtt a választásokat követő időszakban illetve az újabb választások előtti periódusban erősödik fel. Ekkor a pártvándorlás iránya nagyjából teljesen egyoldalú: a választásokat követően a pártot változtatók többnyire az ellenzéki pártoktól a hatalmi pártokat választják, választások előtt pedig a nagyobb eséllyel induló politikai alakulatokba tartanak.

A pártvándorlást a szabadon értelmezhető törvénykezés mellett a politikai pártok belső káderpolitikája segíti elő a leginkább. A pártok igencsak furcsa módon választják ki jelöltjeiket a választásokra. Mivel doktrínájuk nincs, elsősorban nem elkötelezett politikusokat, vagy a gazdasághoz, a kormányzáshoz értő technokratákat, hanem közismert, híres embereket keresnek. Így juthatott korábban mandátumhoz gazdasághoz, politikához semmit sem konyító sportember, népdalénekes – utóbbi az elektronikus bukaresti ingatlantőzsdét, a Rasdaqot le akarta tartóztatni –, színész, kétes hírű üzletember, szélhámos, csempész, nagyhangú álpolitikus, rokon, jó ismerős…

Okok sokasága

A korábbi pártjukkal szakítók és új pártot választó politikusok több ok miatt válthatnak pártot. A leggyakrabban természetesen újraválasztásuk vágya fűti őket, ami hatalmat és pénzt biztosít számukra. Többen azért hagyják ott pártjukat, mert nézetkülönbségeik támadtak a párt vezetésével, pártbeli kollégáikkal.

Ellenzéki tisztségviselők – elsősorban helyi választottak, polgármesterek, megyei vagy helyi tanácsosok – nem egyszer a hatalom részéről rájuk nehezedő nyomást indokolják akkor, amikor átállnak a kormányoldalra. Közöttük vannak, akik úgy gondolják, sorsuk jóval egyszerűbb lesz, ha átállnak a hatalom mellé, mások – igaz, számuk igen csekély – emellett még a választók érdekeire is gondolnak; a kormánypárthoz átállva nyilvánvalóan több pénzt kaphatnak, amelyből megvalósíthatják a választóiknak tett ígéreteiket. A kormánypártok ugyanis a pénzek elosztásánál nem a helyi érdekeket tartják szem előtt, hanem a köztisztségviselő „párttagsági könyvét” veszik figyelembe.

Mások – számbelileg azonban szintén jóval kevesebben – ideológiai okok miatt hagyják el pártjukat, mivel – véleményük szerint – az megváltoztatta politikai irányvonalát, értékrendjét.

A pártvándorok azonban rendszerint nem ideológia szempontok szerint állnak át egyik pártból a másikba. Ez egyébként teljesen nyilvánvaló, hiszen – amint már szó volt róla – Romániában a politikai pártok ideológiája a legtöbbször hiányzik, és politikai programjuk is csupán ígéretekből áll – ezek alapján pedig nehéz lenne megkülönböztetni őket.

Bejárják a politikai palettát

Nem kevés az olyan köztisztségviselő, honatya, aki négy-öt pártot is váltott már. Azok száma, akik megmaradtak kezdeti pártjuk mellett igen csekély – ez egyébként az RMDSZ-re jellemző.

A „pártvándorlásra” a legkirívóbb példával Florentin Gust képviselő szolgál, aki bejárta a teljes romániai politikai skálát. Előbb a szociáldemokraták soraiba lépett be, onnan a Konzervatív Párthoz ment át, rövid ideig komája, Mircea Geoană oldalára állt, amikor a szociáldemokraták volt elnökét kizárták a pártból, aztán a Demokrata Liberális Pártba iratkozott be, hogy végül visszatérjen a szociáldemokratákhoz.

A pártvándorlások jelentős változásokhoz vezettek az ország politikai életében. Nem egyszer módosították a választások során létrejött politikai erőviszonyokat, sokfelé egyenesen megváltoztatták a hatalom és az ellenzék közötti arányt. Emellett a parlament struktúráját is átalakították, olyan pártok kaphattak benne helyet, amelyek nem érték el a bejutási küszöböt, vagy nem indultak, esetleg nem is léteztek a választások alkalmával.

Kitekintő / Maszol.ro

Felkapott hírek

Friss hírek

Országos járványügyi szabályozásra váltana Németország

A szövetségi kormány várhatóan kedden, egy rendkívüli ülésen fogadja el és terjeszti a törvényhozás elé az új rendszert leíró jogszabályt. A fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvényt módosító javaslat révén a széttartó, tartományonként változó szabályozás helyébe országosan egységes előírások kerülnek.

Read More »

Aggasztó az indiai járványgörbe

Indiát is elérték a koronavírus erősebb mutációi, ami a járványgörbe brutálisan meredek emelkedésével járt. Az 1,39 milliárd lakosú ázsiai országban az új azonosított esetek száma szinte napok alatt ugrott a napi 30-50 ezres tartományból 150 ezer fölé, egy hónapja pedig még csak napi 10-20 ezer közötti fertőzöttet regisztráltak.

Read More »