Hétfőre halasztották a döntést a magyar biztosjelöltről

Egyes állításokkal szemben nem hívja vissza pótmeghallgatásra az EP kulturális szakbizottsága a magyar biztosjelöltet, csupán pótkérdéseket tesznek fel neki írásban, amelyekre adandó válaszokat hétfőn vitatja meg a szakbizottság, mielőtt a jóváhagyásról szavazna.

A parlamenti pártcsoportok koordinátorai nem tudtak közös nevezőre jutni a magyar biztosjelölt meghallgatásának értékelésében, ezért úgy döntöttek, hogy frakciónként maximum két további kérdést intéznek írásban Navracsics Tiborhoz, mielőtt a kulturális és oktatási szakbizottság hétfői ülésén döntenének a jóváhagyásáról.

A BruxInfónak nyilatkozó parlamenti források hangsúlyozták, hogy nincs szó pótmeghallgatásról. Az viszont tény, hogy főleg a baloldali pártok körében komoly politikai és bizonyos szakmai fenntartásokkal fogadták a magyar biztosjelölt szerdai teljesítményét. Értesülések szerint a pártcsoportok közül csak az Európai Néppárt és az Európai Konzervatívok és Reformerek foglaltak állást a szakbizottsági koordinátorok ülésén a jóváhagyás mellett. A liberális és baloldali pártok viszont – legalábbis egyelőre – nem bólintottak rá Navracsics Tiborra, így a szabályok értelmében a jelölt támogatásáról szavazással hétfőn a kulturális szakbizottság dönthet a voksok egyszerű többségével.

A szakbizottság környékéről származó információink szerint a kritikusok alapvetően két fenntartást jeleztek a szerdai meghallgatás kapcsán. Az első politikai természetű, és Navracsics Tibor korábbi magyar kormánytagságával függ össze. A baloldalon úgy vélik, hogy a szemükben a demokratikus értékek aláásásáért felelős Orbán-kormányban való korábbi tagsága összeegyeztethetetlen az uniós biztosi megbízatással – közölték nevük mellőzését kérő források.

Mások, illetve részben ugyanazok a képviselők állítólag azt róják fel a magyar biztosjelöltnek, hogy több szakmai kérdésben, így az Erasmus plus, vagy az oktatás kapcsán nem adott eléggé konkrét válaszokat. Egyesek szerint konkrét lépés bejelentése helyett csak a szándékait ismertette, és a portfóliójához tartozó egyes témakörökben bizonytalanságot árult el arról, hogy hol húzódnak az európai és hol a tagállami hatáskörök.

A pótkérdések ezért várhatóan ezekre a szakmai kérdésekre (és nem a politikai természetű kifogásokra) irányulnak majd.

A frakciók csütörtök délután 3 óráig nyújthatták be írásban a pótkérdéseket, amelyeket aztán Martin Schulz EP-elnökön keresztül továbbítják Jean-Claude Juncker megválasztott bizottsági elnökhöz és a magyar biztosjelölthöz.