Latin-Amerika ismét felszólalt az ENSZ reformjáért

Szerdán megkezdődött az ENSZ Közgyűlésének általános vitája New Yorkban. A Közgyűlés 69. ülésszakának első vitanapján felszólaltak a latin-amerikai országok vezetői, akik véleményt mondtak a szervezet működéséről, a nemzetközi közösség aktuális problémáiról, valamint beszámoltak országaik globális kihívásokkal kapcsolatos eredményeiről.

Brazília

A latin-amerikai nagyhatalmak közül elsőként az elnökválasztás előtt álló Brazília államfője, Dilma Rousseff szólalt fel. Az elnök beszámolt országa gazdaságpolitikai sikereiről, melyeknek köszönhetően Brazíliában megnőtt a foglalkoztatottak száma, emelkedett a minimálbér, és csökkentek a társadalmi egyenlőtlenségek. Az országban még a Millenniumi Fejlesztési Célok teljesítésének határideje előtt csökkent a gyermekhalandóság, valamint megvalósult az általános hozzáférés az alapvető oktatáshoz.

Rousseff felhívta továbbá a figyelmet a békével, a kollektív biztonsággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos globális kihívásokra, amelyek közül az utóbbi kiemelten fontos Brazília számára, ugyanis a dél-amerikai állam elkötelezte magát az erdőirtás, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése mellett.

Chile

Michelle Bachelet véleménye szerint az ENSZ BT békefenntartó műveleteinek nagy szerepe volt a válságok megelőzésében és kezelésében, viszont hozzátette, sajnálatos módon a tagállamok számos alkalommal nem jutottak megállapodásra a megvalósítandó intézkedésekkel kapcsolatban. Bachelet szerint nemzetközi jogsértések esetén korlátozni kellene a tagállamok vétójogát, valamint javasolta a Biztonsági Tanács bővítését: Németország, Brazília, Japán és India felvételét az állandó tagok közé. Az államfő ezen kívül kifejezte Chile csatlakozási szándékát az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsához.

Ami a nemzetközi biztonságot érinti, Bacheletet nyugtalanítja a szíriai menekültek helyzete, az Iszlám Állam és a Gázában tomboló erőszak. Országa készen áll a humanitárius kötelezettség-vállalásra, valamint fontolóra veszi, hogy befogadja a konfliktus által sújtott zónák menekültjeit. Ukrajnával kapcsolatban Bachelet fontosnak tartja a területi integritás elvét, ugyanakkor a kisebbségek jogainak védelmét is.

Mexikó

Enrique Peña Nieto elismerően nyilatkozott arról, ahogy az Egyesült Nemzetek Szervezete az emberiséget érintő kihívásokat, többek között az éhínséget, a világjárványokat és a klímaváltozást kezeli, azonban támogatja a szervezetet érintő reformokat, melyekkel az hatékonyabbá és átláthatóbbá válna. A legfontosabb változtatások a BT-t érintenék: a mexikói elnök szerint a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének eseteiben az állandó tagoknak tartózkodniuk kellene vétójoguk használatától, valamint a Tanácsot további választott tagokkal kellene bővíteni. Peña bejelentette továbbá, hogy országa részt fog venni azokban a nemzetközi missziókban, amelyek humanitárius segítségnyújtást biztosítanak a civil lakosság számára.

Az államfő Mexikóval kapcsolatban elmondta, a politikai pártok megállapodásra jutottak az országot érintő reformok szükségességéről, melyek hozzájárultak az oktatás fejlődéséhez, a telekommunikációs szektor modernizációjához, valamint a bírói és az elszámoltatási rendszer megújításához. Az elnök úgy véli, az ENSZ-nek Mexikóhoz hasonlóan nem kellene tartania a megújulástól, melyre kiváló alkalom lenne a szervezet megalakulásának jövő évi 70. évfordulója.

Argentína

Cristina Fernández de Kirchner, argentin államfő szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem válhat hatékonyabbá addig, amíg a szervezet öt állandó tagjának szavazata többet ér, mint a többi tagországé.

Az elnöknő köszönetét fejezte ki azoknak, akik támogatták az ENSZ 68/304. számú, a világ országainak államadósság átütemezéséről szóló állásfoglalását, melynek köszönhetően országa sikeresen kezelheti adósságproblémáit.

Kirchner felhívta a figyelmet a növekvő erőszak problémájára, az Iszlám Állam veszélyére, valamint felszólította az ENSZ-t, hogy ismerje el az önálló palesztin államiságot, és járuljon hozzá, hogy az így létrejövő állam a szervezet legitim tagjává válhasson. Az elnöknő szerint „a gazdasági keselyűk és a háborús héják időszakában több békegalambra lenne szükség”.

Venezuela

A többi latin-amerikai elnökhöz hasonlóan Nicolás Maduro, venezuelai államfő szerint is komoly reformokra lenn szüksége az ENSZ-ben, valamint úgy véli, fontos lenne felismerni, hogy a világ már nem egy-, hanem „többpólusú”, melyet regionális szövetségek határoznak meg.

A jelenlegi elnök az Egyesült Államokhoz intézett kritikájával óvatosabb volt, mint elődje, Hugo Chávez, aki 2006-ban George Bush amerikai elnököt „ördögnek” nevezte, viszont Maduro is élesen támadta az USA-t. Állította, hogy az Egyesült Államok imperializmusa számos alkalommal megpróbálta aláásni a demokráciát, többek között Venezuelában is, továbbá felszólította Obama elnököt a kubai embargó megszüntetésére.

Az elnök szerint a nemzetközi béke elérése érdekében tiszteletben kell tartani a világ összes államának szuverenitását, valamint össze kell fogni a terrorizmus elleni harcban.

Bolívia

Evo Morales bolíviai elnök szerint „az anyaföldet megsebezte az embertelen és ragadozó kapitalizmus, mely az emberi életet és a természetet áruvá silányította”. A globális problémák, például a szegénység és az éhínség megszüntetése érdekében a nemzetközi közösségnek a könyörtelen piac ellen kell harcolnia, valamint meg kell változtatnia a nemzetközi pénzügyi intézmények felépítését. A szocialista elnök úgy véli, az emberiség könnyen megbirkózhatna számos globális egészségügyi problémával, mint például az ebolával vagy az AIDS-szel, ha a háborúk helyett inkább ezekre fordítaná anyagi forrásait.

Ami a nemzetközi politikai helyzetet érinti, Cristina de Kirchnerhez hasonlóan Evo Morales is támogatja Palesztina elismerését és ENSZ-be való felvételét. Ahogyan Nicolás Maduro, úgy Morales is kritizálta az Egyesült Államokat és az Obama-adminisztrációt, valamint felszólalt a Kuba elleni blokád feloldása érdekében.