Nem adnak elég pénzt a kormányok az EU kiadásaira

Egyre tarthatatlanabbá válik az uniós büdzsé helyzete, mert a tagállamok évek óta jóval alultervezik a kifizetéseket, aminek következtében évről-évre nőnek és már 26 milliárd euró felett járnak a kifizetési hátralékok – kongatta meg a vészharangokat a BruxInfónak és két másik európai lapnak nyilatkozva Jacek Dominik költségvetési biztos.

Az EU költségvetési biztosa intenzív kampányba kezdett annak érdekében, hogy a Tanács uniós büdzséhez és a kiadásaihoz való hozzáállásában alapvető változás következzen be. A lengyel Jacek Dominik a héten soron kívüli megbeszélést tartott a Tanács olasz elnökségével és az Európai Parlament költségvetési szakbizottságának tagjaival, arra figyelmeztetve mindenkit, hogy nem folytatódhat tovább a jelenlegi gyakorlat.

Az EP-be távozott Janusz Lewandowski helyére júniusban beugrott pénzügyi szakember szerint nem tartható fenn tovább a jelenlegi gyakorlat, amelyben a Tanács évről-évre tendenciózusan lefaragja a Bizottság által javasolt tényleges kifizetések szintjét, szándékosan mozgásteret hagyva magának a kiadások előre rögzített plafonja alatt. Dominik szerint ez a módszer azon a feltételezésen alapul, hogy a költségvetésben úgyis marad elég pénz, és ha nem, legfeljebb az év második felében egy pótköltségvetés benyújtásával orvosolják a problémákat.

Ez az eljárás azonban több okból sem tartható. Először is, a pénzfelhasználás az utóbbi években rendkívüli mértékben felgyorsult. A 2014-es évre jóváhagyott költségvetési források 80 százalékát például szeptemberre már elköltötték, amire eddig még nem volt példa. Ezzel összefüggő probléma és részben okozat is, hogy egyre nagyobb a különbség a tagállamok által jóváhagyott pénzügyi kötelezettségvállalások (vagyis gyakran több évre széthúzódó konkrét, támogatásban részesülő programok) és a tényleges kifizetések szintje között. Mivel a Tanács nem bocsát elegendő pénzt a Bizottság rendelkezésére, az nem képes eleget tenni a kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségeknek.

Mostanra odáig fajult a helyzet, hogy 2013 végén már 26 milliárd euróval tartozott az EU a kedvezményezetteknek. Vagyis ennyi volt a kifizetetlen számlák összege. A hátralék persze az uniós költségvetési folyamatok velejárója, ám a biztos szerint ez normális esetben nem szabadna, hogy több legyen 6-7, esetleg 10 milliárd eurónál. Az új költségvetési források egyre nagyobb hányadát kell az elmaradt kifizetésekre fordítani: már január 2-án akár a teljes éves keret 80 százaléka is elmehet erre.

A tagállamok a biztos szerint rendszeresen azzal érvelnek, hogy a Bizottság úgyis talál elég elköltetlen pénzt a büdzsében, amit átcsoportosíthat azokra a területekre, ahol a legnagyobb a szükség. Brüsszelnek ehhez képest jelenleg mindössze 175 millió eurója maradt erre a célra, a padlás kisöprése után.

„Ez így nem mehet tovább. Ami nem elég, az nem elég. Remélem, hogy a tagállamok is belátják” – közölte újságírók egy szűk csoportjának nyilatkozva a költségvetési biztos.

A változásnak azonban egyelőre szinte semmi jele. A nettó befizető országok még azt a plusz

105 millió eurót is sokallják és sajnálják, ami a Bizottság szerint ahhoz kellene idén, hogy szinten tudják tartani az említett 26 milliárd eurós hátralékot. Brüsszel eredetileg plusz 4,7 milliárd euróról nyújtott be még a tavasszal pótköltségvetést, ám közben kiderült, hogy főleg az év közben a cégekre kivetett versenyjogi pénzbírságoknak köszönhetően 105 millió euró kivételével egy az egyben le lehetne fedni a hiányzó összeget.

Összehasonlításképpen: az EU egy adott évben körülbelül 140 milliárd euróból gazdálkodik, ami az uniós GDP 1 százaléka.

A Tanács ráadásul a 2015-ös büdzsé tárgyalása során sem nagyvonalúbb: a tagállamok a Bizottság által javasolt pénzügyi kötelezettségvállalást 500 millió euróval, a tényleges kifizetéseket pedig 1,6 milliárd euróval megvágnák. Ha ez így lesz, a kifizetetlen számlák összegét nem sikerül stabilizálni, sőt az tovább növekszik majd.

De, amit a biztos és számos parlamenti képviselő is különösen nehezményez, az az, hogy a Tanács elsősorban a gazdasági növekedésre és kisebb mértékben a külkapcsolatokra szánt büdzsét nyirbálná meg, ami homlokegyenest ellentmond az uniós vezetők megállapodásának.

Jacek Dominik a héten megtartott informális találkozón arra hívta fel a két intézmény figyelmét, hogy a Tanács által javasolt lefaragás 10 százalékot elvenne a kutatási területtől, aminek 600 projekt és körülbelül 1400 kis- és középvállalkozás látná a kárát. De, az Erasmus+ diákcsere program résztvevőinek folyósított ösztöndíjak folyósításában is zavarok lesznek.

„A kifizetések következő évekre való kitolása nem megoldás. Ez nem egészséges pénzügyi gazdálkodás és nagyon súlyos következményei lesznek az uniós programok haszonélvezői, a régiók, az agrártermelők, a kutatók, a civil szféra és a kis- és középvállalkozások számára” – mutatott rá a Bizottság költségvetésért felelős tagja.