Nagy taktikázás a biztosjelöltek meghallgatása előtt

A még nem végleges menetrend szerint október 1-jén este hallgatnák meg az EP tagjai Navracsics Tibort, akit brüsszeli körökben általában a támadásnak leginkább kitett négy biztosjelölt egyikeként tartanak számon.

Jó eséllyel október 1-jén délután 6 órától tarthatják az Európai Parlamentben az oktatási, kulturális, ifjúsági és EU-állampolgársági tárcára jelölt magyar biztosjelöltet. A beosztás még nem végleges, de ha az elnökök értekezletének eheti ülése után sem változik, akkor Navracsics Tibort egyidőben hallgatnák meg a spanyol Miguel Arias Canetével, a leendő klíma- és energiaügyi biztossal, aki körül Juncker valamennyi jelöltje közül a legnagyobb felhajtás alakult az elmúlt napokban.

A meghatározó parlamenti frakciók eddigi jelzéseiből és a részben ezen üzenetek alapján íródott sajtójelentésekből az látszik kirajzolódni, hogy a képviselők elsősorban négy biztosjelöltre fenik a fogukat. Ők: a magyar Navracsics Tibor, a klíma- és energiapolitikai biztosnak nevezett spanyol Miguel Arias Canete, a pénzügyi szolgáltatásokért és a bankunióért felelős brit Lord Jonathan Hill és az ír Phil Hogan, akit az agrárterületre irányítana a leendő bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker.

A brüsszeli Europolitics egyenesen „négy gyenge láncszem” néven emlegeti a fent említett politikusokat, akik különböző okok miatt kerülhetnek a képviselők célkeresztjébe. Négyük közül hárman a legnépesebb pártcsoporthoz, az Európai Néppárthoz tartoznak, míg a brit jelölt az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) színeiben áll majd rajthoz a meghallgatáson.

Rajtuk kívül még a szlovén liberális Alenka Bratuseknek (energia unió) és a francia szocialista Pierre Moscovicinak (gazdasági és pénzügyi biztos) jósolnak nehéz pillanatokat a három órásra tervezett kérdezz-felelek során. Bratusek esetében igazából a jelölés módja váltott ki nagy felháborodást Szlovéniában. A júliusi választásokon vereséget szenvedett leköszönő miniszterelnök asszony ugyanis a pozícióját kihasználva tulajdonképpen saját magát jelölte biztosnak. Igaz, leendő főnöke, Jean-Claude Juncker állítólag kifejezetten forszírozta ezt a döntést és nyilvánvalóvá tette, hogy az egyik alelnöki pozíciót személy szerint neki szánja a testületben.

A szocialista Pierre Moscovici elsősorban az Európai Néppárt képviselőinek szemében lehet vörös posztó, de nem csak a jobboldalon, ugyanis az európai zöldeknek is komoly fenntartásaik vannak vele szemben. Philippe Lambert, a zöldek társelnöke keddi sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy Moscovici talán nem a megfelelő személy a posztra. A volt francia pénzügyminiszterrel szemben az a fő kifogás, hogy általános félelmek szerint nem várható el tőle az, hogy gazdasági és pénzügyi biztosként éppen a fiskális szabályok ellen folytatólagosan vétő Franciaországgal szemben fog erélyesen fellépni.

A „kecskére a káposztát” effektus lehet a fő probléma a brit Jonathan Hillel is, akinek esetében főleg a szocialisták és a zöldek tartják különösen szerencsétlennek a tárcaválasztást. Lord Hill ugyanis a pénzügyi szolgáltatási és a bankunióért felelős portfóliót kapta Junckertől, amit a már említett zöld társelnök jobbik esetben viccnek, rosszabb esetben provokációnak nevezett, és megjegyezte, hogy a brit jelölt szakmai múltja inkább a lobbisták közé helyezi (Lord Hill a londoni Cityvel is együtt dolgozott eddigi pályafutása során).

Rebecca Harms, a zöldek társelnöke ugyancsak provokációról beszélt Navracsics Tibor tárcaelosztása kapcsán, és úgy vélekedett, hogy tanácsos lenne a magyar biztosjelöltnek új helyet keresni (erről bővebben lásd korábbi cikkünket). De, a szocialisták és a liberálisok sem rejtették véka alá azt a véleményüket, hogy nem tartják szerencsésnek az oktatási, kulturális, ifjúsági és EU-állampolgársági poszt rábízását Navracsics Tiborra.

Gianni Pittella, a szociáldemokraták (S&D) frakcióvezetője egyenesen az ő jelölését nevezte a leginkább aggályosnak. A frakció francia szocialista alelnöke Sylvie Guillaume pedig azt kifogásolta, hogy „Navracsics mindig jóváhagyta Orbán Viktor politikáját”.

Elsősorban ugyancsak a magyar kormánytagsága miatt kívánják össztűz alá venni a jelenlegi külügyminisztert az európai liberálisok, akik kedden több mint kétórás nyilvános meghallgatást szenteltek a magyarországi civil szférával és a médiával kapcsolatos legutóbbi kormányzati intézkedéseknek, elítélve azokat. A liberálisok vezére, Guy Verhofstadt ugyanakkor keddi sajtótájékoztatóján elhárította azt, hogy előre céltáblákat jelöljön ki. „Megvárom a meghallgatásokat, ahelyett, hogy előre ujjal kezdenék mutatni valakire” – közölte.

Manfred Weber, a vitatott jelöltek többségét adó Európai Néppárt frakcióvezetője meglepőnek nevezte azt, hogy a zöldek már előre tudják, hol lesznek problémák a meghallgatáson. Úgy vélte, hogy mindenkit megillet az esély arra, hogy helytálljon a parlamenti kérdezz-feleleken.

Navracsics Tibort formailag az EP kulturális szakbizottsága hallgatja majd meg, de portfólióban kijelölt hatáskörei okán az állampolgársági jogi (LIBE) és a belső piaci (ITRE) szakbizottság tagjai is faggatni fogják a saját területüket érintő kérdésekben a biztost. A legújabb hírek szerint azonban a LIBE mégsem biztos, hogy szerepet kap a magyar jelölt meghallgatásában, ami kétségkívül könnyítene a helyzetén.

Juncker csapatának tagjai egytől-egyig egy terjedelmes kérdőívet kapnak kézhez a hírek szerint már csütörtökön, amelyet még a meghallgatás előtt írásban meg kell válaszolniuk.

Az eddig legtöbbet bírált biztosjelölt azonban nem Navracsics Tibor, hanem a spanyol Miguel Arias Canete, akit a klíma- és energiapolitikai tárca vezetésére szemelt ki Juncker. A korábbi spanyol agrárminiszter a kemény kritikák hatására már meg is tette az első gesztust a képviselők felé, amikor a hét első felében eladta két olajtársaságban lévő részvényeit. A részvénytulajdonlást a képviselők többsége összeférhetetlennek tartotta Canete megbízatásával. Ezzel azonban vélhetően nem szereli le még a bírálókat, ugyanis egy eléggé meggondolatlan közelmúltbeli szexista nyilatkozatával magára vonta számos EP-tag haragját, akik elhatárolódást várnak majd a szerencsétlen megjegyzéstől. A zöldek egyébként is ki vannak akadva a klíma- és az energiapolitikai portfólió összeolvasztása miatt, társelnökük Rebecca Harms szerint a spanyol jelölt leginkább „olajkomisszárként hat”.

Negyedikként az ír Phil Hoganra is alaposan rájárhat a rúd. A leendő agrárpolitikai biztosnak elsősorban egy korrupciógyanús ügy miatt kell majd magyarázkodnia a képviselőknek. Arról kell majd számot adnia, hogy egy rá bízott ír vízmű cég létrehozása során mi indokolta azt, hogy a keretnek majdnem a felét, 50 millió eurót költsenek külsős tanácsadó cégek megbízásaira. Hogan pechére helyi választókörzetében egy nomád családdal is összetűzésbe került, amelynek során bírálói szerint nem jól vizsgázott emberiességből. Ír képviselők állítólag ezt az affért is el kívánják majd melegíteni a meghallgatáson.

Megfigyelők szerint az a kulcskérdés, hogy a két legnagyobb pártcsoport, a néppárti és a szociáldemokrata mennyire lesz képes betartani a köztük létrejött megnemtámadási szerződést. Egyes hírek szerint az EPP kész lenne nekimenni a kül- és biztonságpolitikai posztra jelölt olasz szocialista Federica Mogherininek, ha a szocialisták nagyon fenekednének a magyar biztosjelöltre.

A meghallgatások menetrendjét úgy állítanák össze, hogy Juncker hét alelnöke az utolsó két napra (október 6-7-re) marad. A sorozatot követően a szakbizottságok értékelik a biztosjelöltek szereplését és eldöntik, hogy zöld jelzést adnak-e neki. Az EP plenárisa a tervek szerint október 22-én kezdődő plenáris ülésén tartaná végszavazását a Bizottság egészéről.