Tetemre hívták a magyar kormányt a strasbourgi meghallgatáson

Az Európai Unió Orbán-kormánnyal szembeni erélyesebb fellépését szorgalmazták annak a nyilvános meghallgatásnak a felszólalói, amit az európai liberálisok parlamenti frakciója (ALDE) rendezett kedden Strasbourgban a civil szervezetekkel és a médiával kapcsolatos aktuális magyarországi fejleményekről.

Erélyesebb fellépést szorgalmaztak európai szinten a magyar kormány általuk tekintélyelvűnek nevezett politikájával szemben egy, az európai liberálisok által Strasbourgban rendezett nyilvános meghallgatáson felszólaló politikusok és jogvédők. Az ALDE pártcsoport meghallgatását a civil szervezetekkel és a médiával kapcsolatos aktuális kormányzati lépések értékelésének szentelték.

A konferencia első felében a Magyarországról meghívott vendégek – civil szervezetek képviselői, újságíró és jogvédők – ismertették a magyar kormány civil társadalommal és médiával kapcsolatos politikáját és az elmúlt időszak történéseit, különleges tekintettel a Norvég Civil Alapot kezelő 13 szervezettel szemben folyó magyarországi kormányzati akciókra.

Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója krónikai sorrendben ismertette az elmúlt hónapok intézkedéseit, amelyeket júliusban az Európa Tanács emberi jogi biztosa is bírált, az Európai Bizottság viszont – nem érezvén illetékesnek magát az ügyben – nem kommentált. „Hogyan járassuk le az NGO-kat Magyarországon? Számomra erről szól a történet” – vont konklúziót a Norvég Civil Alap forrásainak elosztásában központi szerepet játszó civil szervezet vezetője.

Kapronczai Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója – aki skype-on keresztül kapcsolódott be a beszélgetésbe – úgy vélekedett, hogy a független civil szervezeteket támadás érte Magyarországon. Emlékeztetett Orbán Viktor Tusnádfürdőn mondott, az illiberális államról szóló beszédére, és szavaira, melyek szerint a szóban forgó civil szervezetek külföldi érdekeket szolgálnak ki – ez kísértetiesen az oroszországi viszonyokra emlékeztette.

Mong Attila, az átlátszó.hu nevű hírportál főszerkesztője szerint a tusnádfürdői beszéd óta már nem is kell találgatni a magyar kormányfő valódi motívumairól. „Egy új korszak, egy új illiberális rendszer épül Magyarországon, ami számos jellemzőjében Oroszországra emlékeztet” – mondta. Mong felszólalásában levezette azt a folyamatot, amely véleménye szerint fokozatosan elvezet a független média politikai és gazdasági eszközökkel való ellehetetlenítéséhez.

Gáll Lídia, a Human Rights Watch szakértője az Európai Unió hallgatását bírálta, és arra sürgette az uniós intézményeket, mindenekelőtt a Parlamentet, hogy folytassa a 2013. júliusában elfogadott Tavares-jelentés által megkezdett munkát.

A vitához hozzászóló képviselők kivétel nélkül a liberális és a baloldali, vagy baloldalhoz közeli pártcsoportokból kerültek ki. Jávor Benedek, az Együtt-PM képviselője úgy vélekedett, hogy Magyarországon egyértelműen politikai boszorkányüldözés folyik a civil szervezetek ellen. Jávor közölte, hogy kezdeményezni kívánja, hogy az idei Szaharov-díjat (az EP által létrehozott emberi jogi díj – a szerk) a politikai nyomás alá került magyar civil szervezeteknek ítéljék oda.

Sophie in ’t Veld (holland liberális), a vita levezető elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a liberálisok mindent elkövetnek majd annak érdekében, hogy az októberi plenáris ülés napirendjére tűzzék a magyarországi helyzet megvitatását. Arra is emlékezetett, hogy Jean-Claude Juncker megígérte az EP-nek, hogy nem fogja eltűrni a demokratikus alapértékek aláásását, és a képviselő olvasata szerint „elődjénél erélyesebben fog fellépni ilyen esetekben”.

Louis Michel, belga liberális, az emberi jogi jelentés parlamenti raportőre hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság által javasolt jogállamisági mechanizmus nem alkalmas „a Magyarországhoz hasonló elhajlások kezelésére”. Michel szerint az Európai Néppártnak (vagyis a Fidesz politikai családjának) súlyos felelőssége van abban, hogy Magyarországon ilyen irányt vettek a dolgok. „Ahelyett, hogy védelmeznék, el kellene ítélniük Orbánt és a politikáját” – mondta.

Jean-Marie Cavada, francia szocialista politikus szerint „nem beszélhetünk alapelvekről, ha nem hozunk tényleges szankciókat Magyarország ellen”, utalt a képviselő a szerződés 7-ik cikke szerinti eljárásra.

Többen szóba hozták az oktatási, kulturális, ifjúsági és EU-állampolgársági biztosi posztra jelölt Navracsics Tibor meghallgatását, rámutatva annak fontosságára, hogy az ő személyes felelősségét is firtassák majd a három órás kérdezz-feleleken. Cecilia Wikström svéd, Renata Weber, román és Pavel Telicka cseh képviselő is egyetértettek azzal, hogy a mostani meghallgatáson felmerült témák mindegyikét is fel kell majd vetniük Navracsics meghallgatásán. A Ciprasz-listán bejutott, Egyesült Baloldalhoz tartozó Barbara Spinellitől pedig megtudtuk, hogy levelet írt képviselőtársainak, amelyben felszólította őket, hogy utasítsák el a magyar biztosjelöltet.

Anne Brasseur, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének francia liberális elnöke is keményen ostorozta a magyar kormány demokratikus teljesítményét. Aggasztónak nevezte Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének szavait, amelyek szerint túlságosan liberális értékeket akarnak rákényszeríteni a magyarokra. „Ezek a mi (az Európa Tanács tagjainak) közös értékeink, ez rendkívül nyugtalanító” – tette hozzá.

Brasseur arra is emlékeztetett, hogy idén monitoring eljárás alá kívánták vonni Magyarországot, ám ez a többség ellenállása miatt meghiúsult. Úgy vélte, hogy a jogállamiság nem bal vagy jobboldali terminológia, hanem közös érték. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ET emberi jogi biztosa október elején teszi közzé a civil szervezetek magyarországi problémáiról szóló jelentését.