Az EP és Kijev is ratifikálta a társulási szerződést

Az Európai Parlament és az ukrán törvényhozás is ratifikálta kedden az EU és Ukrajna között aláírt társulási és szabadkereskedelmi megállapodást. Az egyezmény, ami ellen tiltakozva Oroszország dacpolitikába kezdett, politikai társulást és szoros gazdasági integrációt hoz létre az EU és Ukrajna között.

Az Európai Parlament tagjai kedden 535 igen, 127 ellenszavazat és 35 tartózkodás mellett áldásukat adták az EU-ukrán társulási és szabadkereskedelmi megállapodásra. Ezzel egyidőben Kijevben az ukrán törvényhozás is ratifikálta a szerződést, ami politikai társulást és gazdasági integrációt hoz létre az Európai Unió és Ukrajna között.

A keddi strasbourgi és kijevi szavazás eredményeképpen a megállapodás politikai része ideiglenesen alkalmazható lesz, amint a Tanács megerősíti azt.

A mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás (DCFTA) hatályba lépéséhez mind a 28 uniós tagállamnak is ratifikálnia kell azt, eddig mindössze hat országban fejeződött be az eljárás, tehát akár több évig is eltarthat a folyamat.

Az EU múlt pénteken Brüsszelben háromoldalú tárgyalásokon megállapodott Kijevvel és Moszkvával a szabadkereskedelmi egyezmény ideiglenes alkalmazásának 2015. december végéig történő elhalasztásáról. Ez nem érinti a megállapodásban az EU által Ukrajnának nyújtott kereskedelmi kedvezményeket, amelyeket az Unió a nyár eleje óta egyoldalúan alkalmaz és november 1. után is meg kíván hosszabbítani. Az Ukrajnába irányuló európai exportra vonatkozó vámkedvezmények végrehajtását ugyanakkor jövő év végéig kitolják, abban bízva, hogy ez idő alatt sikerül majd eloszlatni Oroszországnak a megállapodással kapcsolatos aggodalmait.

„A teljes mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás azonnali végrehajtása háborús körülmények közepette komoly nehézségeket okozott volna az ukrán gazdaságnak” – vélekedett a szavazást követő sajtótájékoztatón Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke. A német néppárti politikus szerint ugyanakkor a ratifikáció után nincs már lehetőség az egyezmény tartalmán akárcsak egy vesszőt is módosítani. Hozzátette, hogy Oroszországnak ezek után semmilyen érve nem maradt arra, hogy további kereskedelmi szankciókkal sújtsa Ukrajnát, feltéve persze, hogy jóhiszeműen jár el.

Brok arra is felhívta a figyelmet, hogy a Moszkvával pénteken kötött kereskedelmi kompromisszum, de még egy esetleges háromoldalú EU-orosz-ukrán gázellátási alku sem lehet ürügy a Moszkvával szemben bevezetett szankciók enyhítésére vagy visszavonására, hiszen a büntetőintézkedések az Ukrajna területe ellen végrehajtott orosz agressziónak szóltak.

A megállapodás „nem az Unió és Ukrajna kapcsolatainak végállomása”, és az EU és Ukrajna közös jövőjét most „egyre szigorúbb szankciók bevezetésével” kell védeni az orosz agressziótól „egészen addig a pontig, ahol Oroszország már túl nagy árat fizet politikája fenntartásáért” – szögezte le a lengyel Jacek Saryusz-Wolski, a ratifikációs jelentés parlamenti raportőre.

„A társulási és szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazásárnak elhalasztásáról szóló múlt pénteki döntést nem szabad Oroszország győzelmeként felfogni. Ez egy engedmény az ukrajnai béke elérése érdekében” – fogalmazott Knut Fleckenstein, a szociáldemokraták egyik alelnöke.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Ukrajnának az EU-hoz fűződő politikai társulása és gazdasági integrációja szempontjából lényeges lépésnek nevezte a parlamenti megerősítést. „A társulási megállapodás egy iránytűt kínál Ukrajna modern és virágzó európai demokráciává való átalakulásához” – közölte közös nyilatkozatában a két vezető.

„A társulási megállapodás elsöprő támogatásával az Európai Parlament kiállt az ukrán demokrácia mellett. Ezzel a szavazással támogatásunkat nyújtjuk az ukrán népnek ahhoz, hogy a Majdan álma beteljesüljön” – szögezte le nyilatkozatában Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke.

„Az ukránok megállították a keletre robogó expresszvonatot, és remélem, hogy a mai szavazás is alátámasztja ezt. A párhuzamos ratifikáció nem pusztán Ukrajna, hanem Európa számára is nagy tett, hiszen Ukrajna nélkül nincs egységes Európa” – mondta Petro Porosenko ukrán államfő még a ratifikálás előtt.

A társulási megállapodás a politikai párbeszéd új csatornáinak megnyitásával és a többek között ez energiaügy, közlekedés és oktatás terén történő együttműködés alapszabályainak lefektetésével egy lépéssel közelebb hozzák Ukrajnát az EU-hoz. A megállapodás reformok véghezvitelére és a demokratikus alapelvek, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartására kötelezi Ukrajnát.

A szerződés emellett többek között nagyobb mozgásszabadságot biztosít az ukrán munkavállalók számára, meghatározza a vízummentesség bevezetésének lépéseit, és elkezdi az uniós és az ukrán szabályzás összehangolását azáltal, hogy részletesen megszabja az uniós joganyag ukrajnai átültetésének és életbe léptetésének ütemtervét.

A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás alapvetően az uniós és az ukrán piac integrációját jelenti. Megszünteti az importvámokat és tiltja a további kereskedelmi korlátozásokat, bár egyes „érzékeny” területeken, például a mezőgazdasági termékek kereskedelmében fenntart bizonyos korlátozásokat és átmeneti időszakokat. A megállapodás a kormányzati közbeszerzési piacok kölcsönös megnyitására is kiterjed.