Moszkva fokozza a nyilvános nyomásgyakorlást Kijevre

Miközben Moszkva fokozza a nyílt nyomásgyakorlást Kijevre az ukrán válság politikai rendezése érdekében, a gazdasági kérdésekben sokkal inkább hajlandó a megegyezésre – olvasható a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap hétfői számában. A Vedomosztyi cikke szerint Oroszország el akarja Ukrajnától szakítani a délkeleti régiókat, ezt tanúsítja Vlagyimir Putyin vasárnap sugárzott tévéinterjúja.

A Nyezaviszimaja Gazeta kommentárja szerint az orosz elnök azt javasolta a kijevi vezetésnek, hogy inkább a télre készítsék fel az országot, mint a háborúra. A független orosz lap cikkírója arra is felhívta a figyelmet, hogy Vlagyimir Putyin partnernek nevezte Petro Porosenko ukrán államfőt, akivel lehetségesnek tartotta a párbeszédet, valamint szembeállította Porosenko álláspontját az ukrán fegyveres erők harciasságával. Az újságíró úgy vélte, hogy Putyin vasárnapi nyilatkozata a múlt pénteki szeligeri ifjúsági táborban mondottak pontosítását és magyarázatát szolgálták.

Az orosz elnök a Kreml párti ifjúsági szervezetek északnyugat-oroszországi táborában Kijev és a szakadárok tárgyalásának sürgetése mellett kijelentette, hogy bár Oroszország nem akar nagyszabású konfliktusokba bocsátkozni, partnereinek nem szabad elfelejteniük, hogy „jobb ha nem húznak ujjat az Oroszországi Föderációval”. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország az egyik legerősebb atomhatalom a világon. 

Vlagyimir Putyin a vasárnap sugárzott televíziós interjúban ugyancsak a tárgyalásokat sürgette a szakadárok és a kijevi kormány között „a délkelet-ukrajnai társadalom politikai szerveződéséről és államiságáról”. Az utóbbi kifejezés élénk visszhangot keltett, de erre reagálva az orosz elnök szóvivője sietve leszögezte, hogy az államfő nem úgy értette, hogy az országrész kiválna Ukrajnából.

Alekszej Arbatov orosz akadémikus Vlagyimir Putyin legutóbbi nyilatkozatait kommentálva a Vedomosztyi című napilapnak azt mondta, hogy Moszkva áttért a föderalizáció követelésétől a délkelet-ukrajnai donyecki és luhanszki szakadár régiók tényleges függetlenségének követelésére: önrendelkezési joggal és az államiság minden jellemzőjével, de anélkül, hogy azt elszakítaná Ukrajnától. Szerinte az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki köztársaság úgy létezik majd Ukrajnán belül, mint Kurdisztán Irakban.

Alekszej Muhin, a Politikai Információs Intézet nevű orosz elemző cég igazgatója a Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozva úgy vélte, hogy Putyin a csalódottságát fejezte ki legutóbbi nyilatkozataiban, és azt akarta az orosz közvéleménnyel tudatni, mennyire nehezek a tárgyalások az ukrán hatalommal, ellentétben a múlt keddi minszki csúcstalálkozón zajlott megbeszélésekkel.

Nyikolaj Petrov orosz politológus, a moszkvai Carnegie Központ tudományos tanácsának tagja a Nyezaviszimaja Gazetának azt mondta, hogy „Oroszország részvétele az ukrajnai konfliktusban sokkal inkább összefügg a belpolitikával, mint a külpolitikával”. Hozzátette, hogy „az orosz részvétel további kibővülése nagyon kemény szankciókhoz vezethet, amit a Kreml természetesen el akar kerülni”. Másrészt „vinni kell a zászlót és sikereket kell mutatni” – mondta, és szerinte Vlagyimir Putyin ennek a politikának lett a foglya.

Porosenko: Oroszország „közvetlen és nyílt agressziót” indított Ukrajna ellen

Petro Porosenko ukrán államfő szerint az elmúlt napok eseményei arról tanúskodnak, hogy Oroszország „közvetlen és nyílt” agressziót indított Ukrajna ellen, ami jelentősen megváltoztatja az erőegyensúlyt az ukrán fegyveres erők kárára a harctéren, ahol utóbbiak a Moszkva-barát szakadárok ellen harcolnak.

„Az elmúlt napokban a helyzet még inkább súlyosbodott, Ukrajna ellen most közvetlen és nyílt agresszió kezdődött a szomszédos ország részéről” – mondta hétfőn Porosenko egy kijevi katonai akadémián tartott beszédében.

„Mélyrehatóan elemezzük az elmúlt hét eseményeit, komoly következtetéseket fogunk levonni, ez a személyi kérdésekre is vonatkozik” – mondta Porosenko, és arról beszélt a kadétok előtt, hogy a legutóbbi szociológiai felmérések szerint az ukrán hadsereg a legmegbecsültebb intézménnyé vált Ukrajnában.

Valerij Heletej védelmi miniszter azt mondta, hogy az orosz csapatok nemcsak Donyeckben jelentek meg, hanem a luhanszki repülőtérnél és más kelet-ukrajnai városokban is.

„Oroszországgal harcolunk, és Oroszország dönti el, hogy mi zajlik a Donyec-medencében. Nem terroristákkal tárgyalunk, hanem a Kreml képviselőivel” – mondta Heletej egy tévének adott nyilatkozatában, amelyet hétfőre virradóra idézett az UNIAN hírügynökség.

A tárcavezető tanácsadója, Olekszandr Daniljuk azt mondta, hogy az orosz hadsereg az elmúlt napokban 10-20 ezer katonát vezényelt Ukrajna területére, azokon felül, akiket már korábban is a térségbe küldött.

A „terrorellenes hadművelet” törzskara (ATO) hétfőn arról tájékoztatott, hogy folytatódnak a harcok az ukrán deszantosok és egy orosz harckocsi dandár között a luhanszki repülőtérnél, és a Moszkva-barát fegyveresek is folyamatosan lövik a katonai ejtőernyősök kezén lévő légikikötőt.

Később azonban Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője bejelentette, hogy az ukrán csapatok parancsot kaptak, hogy hagyják el a luhanszki repülőteret.

A harctéri helyzetről hasonlóképpen egymásnak szögesen ellentmondó információk érkeznek Kijevből és a szakadárok fellegvárából, Donyeckből. Az ATO azt közölte hétfőn reggel, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt egy napban 80 szakadárt öltek meg, és megsemmisítették négy katonai járművüket.

A „donyecki népköztársaság” fegyveres ellenállóinak törzskara azt közölte, hogy az ukrán tüzérség a luhanszki repülőtér elleni támadásokban a nemzetközi egyezményekben tiltott „kazettás lőszereket” vetett be. Az oroszbarát szakadárok már korábban is többször azt állították, hogy az ukrán hadsereg a harcokban kazettás (fürtös) bombákat is felhasznál.

A szakadárok azt is közölték, hogy a luhanszki repülőtérnél folyó harcok során 13 ukrán deszantost foglyul ejtettek, az ukrán hadsereg vesztesége halottakban és sebesültekben pedig mintegy 100 fő.

Ugyancsak a szakadárok arról tájékoztatták a RIA Novosztyi orosz hírügynökséget, hogy átadtak az ukrán hatóságoknak 330 hadifoglyot, 72 sebesültet, illetve 35 elesett ukrán katona holttestét.