Assange: „hamarosan elhagyom a nagykövetséget”

Távozni készül Ecuador londoni nagykövetségéről Julian Assange: a bizalmas amerikai diplomáciai sürgönyöket százezrével kiszivárogtató WikiLeaks portál alapítója a diplomáciai képviseleten, Ricardo Patino ecuadori külügyminiszterrel közösen tartott hétfői sajtóértekezletén jelentette be, hogy „hamarosan” elhagyja a nagykövetség épületét.

A svéd hatóságok által körözött Assange, aki két éve él a dél-amerikai ország londoni nagykövetségén politikai menedékjog védelme alatt, nem árult el részleteket kilátásba helyezett távozásának körülményeiről, és azt sem, hova megy. Megerősítette, hogy egészsége „megszenvedte” a kétévi bezártságot, de hangsúlyozta: a brit sajtóban megjelent értesülésekkel ellentétben nem ezért döntött a távozás mellett. A brit lapok korábbi értesülései szerint Assange szív- és tüdőproblémáktól szenved.

Az ausztrál állampolgárságú, 43 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 400 ezer amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt néhány évben ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözik, Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján. Egyikük nemi erőszakkal, másikuk szexuális zaklatással vádolja a WikiLeaks alapítóját, aki korábban Svédországban élt.

Assange-t a svéd körözés alapján 2010 decemberében vették őrizetbe Nagy-Britanniában, és az első fokon eljáró londoni bíróság 2011 februárban jóváhagyta kiadatását. Ezt a döntést még abban az évben megerősítette a londoni felsőbíróság is, ám egyben lehetőséget adott Assange-nak arra, hogy a kiadatási végzés ügyében közvetlenül a legfőbb brit fellebbviteli testülethez forduljon.

Assange ügyvédei az eljárás során több fronton támadták a kiadatási kérést, amelyet a svéd ügyészség európai elfogatóparanccsal együtt nyújtott be a brit hatóságoknak. A védők egyik fő érve szerint fennáll annak kockázata, hogy Svédország kiadja Assange-t az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene. Az ügyvédi csapat még azzal is megpróbált érvelni a korábbi londoni felsőbírósági tárgyalásokon, hogy Assange akár a terrorizmussal gyanúsított foglyok guantánamói börtöntáborában is kiköthet, sőt halálbüntetést is kiszabhatnak rá, ha Svédország kiadja őt az Egyesült Államoknak.

Assange-t őrizetbe vétele után kilenc napig a dél-londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében tartották fogva, ügyvédei szerint „dickensi körülmények között”. A védők annak idején mindazonáltal elérték Assange szabadlábra helyezését, igaz, súlyos áron: a WikiLeaks-alapítónak 200 ezer font (csaknem 80 millió forint) készpénzóvadékot és további 40 ezer font biztosítékot kellett letétbe helyeznie annak fejében, hogy szabadlábon védekezhessen. Assange azonban a további jogi csatározások helyett Ecuador londoni nagykövetségén kért és kapott politikai menedékjogot, megsértve ezzel szabadlábra helyezésének feltételeit.

A BBC-nek nyilatkozó jogi szakértők Assange hétfői bejelentése után hangsúlyozták, hogy ebben az ügyben semmi sem változott, így a WikiLeaks alapítóját a brit hatóságok minden bizonnyal azonnal őrizetbe veszik, amint kilép az ecuadori nagykövetségről.

Ricardo Patino ecuadori külügyminiszter ugyanakkor a képviseleten tartott sajtóértekezleten – részletek nélkül – kijelentette: kormánya megpróbálja felvenni a kapcsolatot Philip Hammond brit külügyminiszterrel Assange ügyében. Patino hozzátette: a brit kiadatási törvényekben eszközölt változtatások „kedvezőbb légkört” teremtettek az esetleges egyezség eléréséhez. Az ecuadori külügyminiszter szerint „eljött az ideje” Julian Assange szabadon engedésének és emberi jogai tiszteletben tartásának.