Milyen lesz az új Európai Bizottság?

Miután az Európai Tanács június 27-én jelölte az Európai Bizottság élére, Jean-Claude Juncker 422 szavazattal nyerte el ezt a tisztséget július 15-én az Európai Parlament plenáris ülésén. Persze voltak, akik nem támogatták Juncker jelölését, így David Cameron és Orbán Viktor sem.

Juncker pályafutása során már volt Luxemburg miniszterelnöke, az Eurócsoport elnöke, az Európai Tanács elnöke, most pedig a Bizottság élén folytatja karrierjét.

Honlapján megfogalmazott főbb prioritások között szerepelnek a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés serkentése, az európai energiaszektor megreformálása és újjászervezése, egy méltányos és kiegyensúlyozott kereskedelmi megállapodás elérése az Egyesült Államokkal, a pénzügyi unió reformjának, továbbá az európai szociális dimenzió folytatása, valamint a brit kérdés megválaszolása.

Juncker egy interjúban leszögezte, megoldást kell találni Európának a munkahelyteremtés tekintetében, különben a következő Bizottság rendkívül nehéz helyzetbe fog kerülni. Parlamenti beszédében is a gazdasági növekedés beindításáról, a munkanélküliségi válságról beszélt, ennek kapcsán 300 milliárd eurót kíván „találni” Európa újraiparosítására az elkövetkezendő öt év során.

A fő kérdés jelenleg azonban nem is a tennivalók sokasága körül forog. Juncker számára egyelőre a tagok kiválasztása okoz fejtörést. Elviekben minden országot arra kért, hogy legalább két jelöltet állítsanak, valamint határozzák meg, hogy mely posztokat tartanának elképzelhetőnek a jelöltek számára. A 27 tagú testületbe az egyes tagországok részéről az alábbi jelölések érkeztek:

Bár a tagországok egy részének már van elképzelése arról, hogy melyik posztra szeretné jelölni saját emberét, úgy tűnik, hogy az új elnök nem szeretné kiengedni a kezéből a döntés jogát. A jelölések mellett szempont az is, hogy Juncker legalább tíz női biztost szeretne maga körül látni, de a tagállami jelölések alapján a jelenlegi kilenc női biztoshoz képest is csökkenésre lehet számítani.  A közös kül-és biztonságpolitikai főképviselői posztért Federica Mogherini és Radoslaw Sikorski szállna síkra. Itt Sikorski esélyei tűnnek kedvezőbbnek.

A Bizottság összetételéről elviekben az augusztus 30-i EU-csúcs hoz majd döntést, de félő, hogy a jelöléseket blokkolja majd az Európai Parlament, ha nem sikerül megfelelő számú női jelöltet megneveznie Junckernek. Eddig csak két ország állított női jelöltet, Csehország és Svédország Vera Jourova és Cecilia Malmström személyében. Bár az új Bizottság várhatóan csak novemberben lép hivatalba, az új elnök már hétfőn megkezdte munkáját első hivatalos látogatásával Görögországban.

Juncker a látogatás alkalmával felvetette annak lehetőségét, hogy az európai országok leírják a görög államadósság egy részét. Valós egyeztetések az év második felében indulhatnak meg ebben a kérdésben, erősítette meg a Bizottság szóvivője, Simon O’Connor.

Ütemterv:

– Augusztus-szeptember: az új elnök leosztja a portfoliókat a tagjelöltek között

– Augusztus 30: az EU vezetők összeülnek, hogy az EU-csúcs alkalmával megvitassák a főképviselői posztot

– Október: az Európai Parlament szavaz a Bizottság egészének jóváhagyásáról vagy elvetéséről

– November 1: az új Bizottság megkezdheti munkáját