A Norvég Alapról tárgyaltak Brüsszelben

További szakértői és államtitkári szintű tárgyalások követhetik a csütörtöki brüsszeli egyeztetést az Európai Gazdasági Térség és a magyar hatóságok között a Norvég Alap végrehajtásáról. A donor országok a Magyarországgal aláírt megállapodás megsértése miatt függesztették fel a kifizetéseket, összesen 120,5 millió eurót.

„Bizonyos előrelépésről” számoltak be az Európai Gazdasági Térség illetékesei a Miniszterelnökség államtitkárával csütörtökön Brüsszelben folytatott megbeszéléseket követően, amelyek a Norvég Alap körül támadt nézeteltéréseket voltak hivatottak tisztázni.

„Bizonyos előrelépés történt, de még mindkét félnek vannak teendői, mielőtt létrejöhet a megállapodás” – közölte magyar újságírókkal Oystein Solvang szóvivő a brüsszeli megbeszélést követően. Azt azonban nem árulta el, hogy miben is történt előrelépés.

Vitalyos Eszter, a Miniszterelnökség államtitkára a találkozót követően nem nyilatkozott a magyar sajtónak.

A magas szintű egyeztetésre azt követően került sor, hogy a három donor ország, Norvégia, Izland és Liechtenstein május 9-én felfüggesztette az alap kifizetéseit, mert a hivatalos indoklás szerint Magyarország megsértette a donorokkal kötött megállapodást, amikor kiszervezte a központi kormányzaton kívülre az Alap végrehajtásával és annak nyomon követésével kapcsolatos teendőket.

A felfüggesztés összesen 120,5 millió eurót érint. Hazánk a Norvég Alapok egyik fő kedvezményezettje, a folyó időszakra több mint 153,3 millió euró pénzügyi támogatást tartalmaz a boríték, amiből eddig valamivel több mint 11 millió eurót folyósítottak.

A felfüggesztés a civil társadalmat és a klímavédelmi erőfeszítéseket támogató program kivételével valamennyi programra vonatkozik, amit a magyar hatóságok menedzselnek – erősítette meg csütörtökön az EGT illetékese, aki anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, elismerte, hogy a civil társadalmi programmal kapcsolatos nézeteltéréseket is megvitatták. Ismeretes, hogy Norvégia keményen bírálta a magyar kormányt azután, hogy a KEHI ellenőrzést végzett az Ökotárs nevű civil szervezetnél, amely a norvég civil alap támogatásainak elosztásáért felelős négytagú konzorcium vezetője. A kormány korábban azzal vádolta meg a négy civil szervezetet, hogy pártos alapon osztják a pénzt.

A csütörtöki egyeztetés azonban alapvetően az alap azon részéről szólt, amely a kormányzat ellenőrzése alá tartozik. Itt a donoroknak éppen az a problémájuk, hogy – szerintük – kikerült a programok végrehajtása és nyomon követése a központi ellenőrzés alól. „A donor országok mélyen aggódnak a negatív következmény miatt, amit a nemzeti irányító hatóság hiánya okozott a magyarországi programok végrehajtásában. A végrehajtási struktúrával és a civil társadalommal kapcsolatos kérdéseket tisztázni kell” – áll az EGT-partnerek közleményében.

Solvang elmondta, hogy a donor országok most egy emlékeztetőben foglalják össze a csütörtöki tárgyalások eredményét, amelyet követően előbb szakértői szintű, majd újabb államtitkári szintű megbeszéléseket tartanak. „Magyarországgal szemben elvárásunk, hogy akkurátusan tartsa tiszteletben a donor országokkal a mechanizmus végrehajtásáról kötött megállapodásokat” – tette hozzá a szóvivő.