Költségvetési kiigazítást ajánl Brüsszel

Magyarországnak idén a GDP majdnem 1 százalékának megfelelő pótlólagos strukturális hiánycsökkentést kellene végrehajtania, ha tiszteletben akarja tartani a stabilitási és növekedési paktum rendelkezéseit –áll többek között a Bizottság hétfőn közzétett országspecifikus ajánlásaiban, amelyek a rezsicsökkentés áram- és gázpiacra gyakorolt hatásainak figyelembe vételére is kérik Budapestet.

Veszélyben látja a középtávú fiskális cél elérését és 2014-ben az adósságszabálynak való megfelelést, ezért GDP-arányosan 0,9 százalékos költségvetési kiigazítást javasol a magyar kormánynak hétfőn közzétett országspecifikus ajánlásaiban az Európai Bizottság.

Az országspecifikus ajánlásokat – amelyek a tagállamok által benyújtott konvergencia-programok és nemzeti reformprogramok alapján készülnek – még jóvá kell hagyniuk a tagállamok pénzügyminisztereinek és vezetőinek is, mielőtt a pénzügyminiszteri tanács július elején elfogadná azokat.

Egy évvel a deficiteljárás megszüntetése után 2014-es országspecifikus ajánlásaiban (amelyek az európai szemeszter részét képezik) az Európai Bizottság két költségvetési természetű kockázatra is felhívta a magyar kormány figyelmét. Brüsszel először is attól tart, hogy ha csak nem tesz új erőfeszítéseket, Magyarország jelentős mértékben eltérhet a konvergencia-programban rögzített saját középtávú költségvetési céljától, ami a GDP 1,7 százalékának megfelelő strukturális államháztartási hiányt feltételez. A másik aggodalom tárgya, hogy a kormány 2014-ben nem felel majd meg az adósságszabálynak.

A két kockázat egy és ugyanarra a kérdésre vezet vissza. Ahhoz, hogy betartsa a szabályok által előírt államadósság-csökkentési pályát, Magyarországnak előre meghatározott mértékű strukturális egyenleget kell elérnie. Ha az előbbi nem sikerül, úgy az adósságszabály is teljesíthetetlenné válik, a második ugyanis az elsőből következik. Márpedig az Európai Bizottság 2014-ben GDP arányosan 2,2 százalékra, 2015-ben pedig 2,3 százalékra becsüli a ciklikus hatásoktól és egyszeri intézkedésektől megtisztított szerkezeti hiányt, amiből az következik, hogy a strukturális deficit jelentős mértékű eltérést mutathat 2014-től a középtávú költségvetési célhoz képest (a Bizottság úgy látja, hogy a középtávú időszak végéig, 2017-ig tovább romlik a strukturális egyenleg).

Ezért az Európai Bizottság szerint hazánknak a GDP közel 1 százalékával egyenértékű költségvetési kiigazítást kell tennie 2014-ben ahhoz, hogy megfeleljen a stabilitási és növekedési paktum előírásainak, így az adósságcsökkentési szabálynak.

Ismeretes, hogy a hatos gazdaságpolitikai koordinációs csomag elfogadása óta a Bizottság már nem csak a GDP arányosan 3 százalékot meghaladó államháztartási hiány, hanem a nem előírásszerű mértékben csökkenő államadósság miatt is deficiteljárást egy tagállammal szemben. Mivel Magyarország a jogszabály 2011-es hatályba lépésekor éppen a „szégyenpadon” ült még, ezért 2013 és 2015 között egy átmeneti időszakra mentesült attól az adósságszabálytól, melynek értelmében egy hároméves időszak átlagában évente 5 százalékkal kell csökkennie a tényleges államadósság és a GDP-arányosan 60 százalékos referencia szint közötti különbségnek. Ennek teljesülését a Bizottság először 2016-ban ellenőrzi majd.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy hazánknak az átmeneti időszakban egyáltalán nem kell ügyelnie az államadósság alakulására. Valójában a strukturális egyenleget (1,7%, aminek a frissített magyar konvergencia program még 0,1 százalékkal alá is megy) eleve úgy lövik be, hogy az a kívánatos mértékben faragjon az államadósságból. Ezért szakértők szerint az Európai Bizottság, ha úgy látja, hogy nagyon rossz irányba haladnak a magyar fiskális folyamatok, elvileg akár már 2015-ben is elindíthatja a deficiteljárást hazánkkal szemben. Ez azonban egyelőre csak elméleti lehetőség, bár Brüsszelnek láthatóan kételyei vannak aziránt, hogy a magyar deficit a konvergencia-programnak megfelelően csökken majd.

Megjegyzendő, hogy a nominális hiánnyal továbbra sincs gond, hiszen az a Bizottság tavaszi előrejelzései szerint is a 3 százalékos referenciaszint alatt marad 2014-ben és 2015-ben egyaránt. Így a mostani figyelmeztetés mögött nem kell a deficiteljárás azonnalim vagy közeljövőbeli elindításának szándékát vélelmezni.

A továbbiakban az Európai Bizottság megismétli azoknak az ajánlásoknak a nagy részét, amit tavaly is tett a magyar kormánynak, ami megfigyelők szerint arra utal, hogy több területen sem történt előrelépés, legalábbis Brüsszel meglátásai szerint.

Az országsepcifikus ajánlások ugyanakkor a költségvetést érintő intelmek kivételével jogilag semmire sem kötelezik a kormányokat.

Az egyik terület, ahol a Bizottság nem tágít, a rezsicsökkentés, egészen pontosan a háztartások gáz- és áramszámlájának hatósági árszabályozása. Brüsszel arra kéri a kormányt, hogy vizsgálja felül a hatósági árszabályozás hatását szem előtt tartva a villamos energia és a gázpiacokon való beruházások és verseny ösztönzését. „Az árcsökkentések az energia cégekre kirótt különadókkal megfejelve kedvezőtlenül befolyásolták az energia szolgáltatók képességét az energetikai beruházásokkal és a hálózatok karbantartásával összefüggő költségeinek a megtérülésére” – jegyzi meg a Bizottság, emlékeztetve rá, hogy a magyar háztartások fajlagos energiafelhasználása a legmagasabbak közé tartozik az EU-ban és különösen a lakóépületek esetében lenne lehetőség az energiahatékonyság javítására.

Brüsszel emellett további lépéseket tart szükségesnek a nemzeti szabályozóhatóság függetlenségének megerősítésére a hálózati tarifák (díjak) és a feltételek meghatározásában.

A testület az előző évekhez hasonlóan a hitelintézeteket sújtó adóterhek csökkentésére is felkéri Budapestet, továbbá az adók jobb kalibrálását is fontosnak nevezi annak érdekében, hogy javuljon a reálgazdaság hitelezése. Ugyancsak az ajánlások része a pénzügyi tranzakciós illeték kiigazítása a megtakarítások bankszektorból való elterelésének elkerülése végett. További kérés az elektronikus fizetések használatának ösztönzése.

A magyarázó szöveg megemlíti, hogy a magyar üzleti környezetet a szabályozói keret gyakori változása és egyre több szektorban a korlátozott verseny jellemzi. A Bizottság úgy látja, hogy a szolgáltatási szektorban nem csak nem szűntek meg az eddigi akadályok, hanem új korlátozásokat is bevezettek. Mindent egybevetve a beruházások főleg azokban az ágazatokban estek vissza erősen, ahol szektorspecifikus különadókat vezettek be az elmúlt években. Az energiaágazatban például 2010 és 2013 között 44 százalékkal, a bankszektorban 28 százalékkal, a hírközlésben 18 százalékkal csökkentek a névleges beruházások, míg mindent egybevetve 3,4 százalékkal nőttek.

Azt ugyanakkor elismerik Brüsszelben, hogy a közbeszerzési piacon bizonyos előrelépés történt a versenyfeltételek javításában, de további erőfeszítéseket tart szükségesnek. A korrupció visszaszorításához és a bürokratikus terhek csökkentéséhez is további erőfeszítéseket tart szükségesnek a Bizottság.

Országspecifikus ajánlásaiban egy stabil, kiegyensúlyozottabb és a jelenleginél áramvonalasabb társasági adórendszert szorgalmaz a Bizottság, többek között a versenyt „torzító szektorspecifikus adók kivezetésével. Az alacsony keresetűek adóterheinek csökkentése is kívánságként fogalmazódik meg.

Az ajánlások foglalkoztatáspolitikai részében szó van a jól célzott aktív munkaerőpiaci intézkedések megerősítéséről, a fiataloknak tervezett mentori hálózat létrehozásáról, a közmunkaprogram felülvizsgálatáról, valamint a munkanélküli segélyre való jogosultság idejének kiterjesztéséről, pontosabban ennek megfontolásáról.

A Bizottság azt is szükségesnek nevezi, hogy Magyarország a korai iskolaelhagyás megelőzését célzó stratégiát hajtson végre a szakképzésből és szakoktatásból kihulló fiatalokra fókuszálva. További kérés, hogy az oktatásban a szegregáció csökkentésére irányuló módszeres stratégia jöjjön létre. Brüsszel emellett olyan felsőoktatási reform végrehajtását tartja szükségesnek, ami biztosítja a diplomások nagyobb számát.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »