Nem durrant akkorát a holland szélsőjobb

Az előzetes várakozásokkal ellentétben gyengén teljesített a hétvégi EP-választásokon az euroszkeptikus Geert Wilders és a Szabadságpárt (PVV). A bakit sokan a politikus marokkóiak elleni heves retorikájának tudják be, ugyanakkor vannak, akik szerint egyenesen Marine Le Pen a felelős a holland eurokritikusok gyengébb szerepléséért.

Nem volt könnyű a csütörtök este Geert Wilders számára: az euroszkeptikusok ikonikus politikusa hiába számított átütő sikerre az európai parlamenti választások alkalmával, az messze elmaradt. A hollandok a britekkel együtt már csütörtökön leadták voksaikat, s bár az eredmények közzétételére hivatalosan vasárnapig kellett volna várni, már csütörtök éjjelre világossá vált, hogy a Szabadságpárt által meghirdetett „politikai forradalom” elmarad. A csütörtöki exit pollok szerint a párt a negyedik helyen végzett, a végleges eredmények alapján azonban holtversenyben a második lett (13,2 százalékkal). A Wilders vezette PVV-nek persze így sem lehet oka panaszra, hiszen kemény euroszkeptikusként négy helyet is elcsíptek az EP-ben, ugyanakkor az utóbbi hetekben a párt által elszenvedett presztízsveszteség példa nélküli Hollandiában. 

Áprilisban még attól volt hangos az európai sajtó, hogy az uniós alapító államban a lakosság harmada nem látja értelmét az EU-tagságnak, és inkább kikeveredne a gazdasági és politikai integrációból. A Wilders vezette párt a hollandok unióból való kilépését (NEXIT-et) állította középpontba a kampányprogramjában, amely olyannyira népszerű volt a holland állampolgárok körében, hogy sokan tényként kezelték a PVV májusi választási sikerét.

A negatív fordulat március végén következett be, miután Wilders egyik beszédében a marokkóiak hollandiai jelenléte ellen uszította a megjelent tömeget. A politikus eddigi pályafutásának nem ez volt a leginkább meghökkentő kijelentése, hiszen emlékezetes, amikor a Koránt Hitler Mein Kampf-jához hasonlította, vagy többször odaszólt az Európai Tanács elnöki posztját betöltő Herman Van Rompuynak. A március végi beszédre azonban nemcsak a Szabadságpárton belül reagáltak hevesen, de a lakosság meghatározó része is bírálta Wilders kirohanását. A hirtelen rendkívül megosztottá váló párt és Wilders sokszor erőtlen magyarázkodása végzetesnek bizonyult, hiszen a PVV nemhogy növelte volna mandátumszámát, de egy széket el is vesztett az Európai Parlamentben.

Nemzetközi dimenzióban a kudarc magyarázatául sokan a Marine Le Pennel való stratégiai szövetséget említik, amely meglepő módon nem volt népszerű a holland lakosság körében. Nigel Farage már kora tavasszal óva intette a PVV-t a Nemzeti Fronttal való kooperációtól, azonban Wilders ragaszkodott „az ideológiai hasonlóságot” mutató Le Penhez. Lucas Hartong – egy azon politikusok közül, akik még a választások előtt kiléptek a Szabadságpártból – hasonlóan vélekedik: „Egyáltalán nem lep meg az eredmény. A PVV-szavazók körében Farage és a UKIP rendkívül népszerű, ennek ellenére Wilders Le Pent választotta. Kérdezem én, hogy miért?”

Wilders maga például az alacsony részvételben látta a vesztét. A politikus már csütörtök este a kamerák elé állt, és kijelentette, hogy a mindössze 43 százalékos részvétel mellett téves lenne azt hinni, hogy a hollandok Európára szavaztak igennel. Wilders szerint saját szavazóinak 65 százaléka otthon maradt, ami egyébként nem jelent mást, minthogy a PVV képtelen volt mobilizálni lehetséges szavazóit.

A holland választás nagy győztesének az öt helyet szerző Kereszténydemokrata Párt (CDU) mondható, míg a miniszterelnök Mart Rutte vezette VVD 3 mandátumot biztosított magának. Szintén figyelemre méltó a baloldali radikális D66 teljesítménye, hiszen a párt a szavazatok több mint 15 százalékát szerezte meg, amely négy parlamenti pozíciót jelent. Ennek fényében a Szabadságpárt négy mandátuma, és az összesített második hely nem rossz eredmény, hiszen Hollandiában a politikai rendszert sajátos koalíciókényszerrel és rendkívül töredezett pártrendszerrel jellemezhetjük. Wilderséknek még sincs okuk ünnepelni, hiszen míg Európa többi pontján előrenyomultak az euroszkeptikusok, a holland szélsőjobboldal a vártnál gyengébben teljesített.

Tamara Judi

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »