Utolsó napjához érkezett Ferenc pápa szentföldi látogatása

Ferenc pápa szentföldi zarándoklatának harmadik, befejező napján, hétfő reggel meglátogatta Jeruzsálem óvárosában a muzulmánok harmadik legszentebb helyét, a Szikladómot, majd onnan néhány méterre a zsidók legszentebb helyét, a Siratófalat. Ezután a város másik végében fekső Herzl-hegyre utazott, ahol Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel és Simon Peresz államelnökkel közösen virágot helyezett el a Budapesten született Herzl Tivadar sírján.

Az egyházfőt Mohamed Ahmed Huszein jeruzsálemi főmufti kísérte a Szikladómban, ahová a helyi szokásokat tisztelve cipőit levéve lépett be a Szentatya. A Szikladóm a zsidó hagyomány szerint azon a helyen épült, ahol a Föld alapköve fekszik, és ahol az első és a második zsidó szentély állt az ókorban. A muzulmán hagyomány szerint Mohamed próféta álmában erről a helyről indulva tett látogatást a mennyben, éppen ezen a napon. Az Iszlám Dzsihád bejelentette tiltakozását a pápai vizit ellen.

A látogatáson Mohamed Ahmed Huszein jeruzsálemi főmufti a pápának azt mondta, hogy szerinte veszélyben a Mecsetek tere és rajta a Szikladóm, mert az izraeliek judaizálni akarják, „az izraeli megszállás a tönkretételére törekszik”. „Béke csak akkor lesz a térségben, ha a felek kölcsönösen tisztelni fogják egymást” – mondta a főmufti.

A pápa megköszönte a meleg fogadtatást és azt mondta, hogy a Szikladóm a muzulmánokat, a keresztényeket és a zsidókat arra emlékezteti, ami közös bennünk, a monoteizmusra, a sok követőre és a gazdag történelemre. „Bárcsak együtt dolgozhatnánk az igazságért és a békéért” – mondta a pápa a muzulmánok körében. „Bárcsak tisztelnénk és szeretnénk egymást” (…), „megtanulhatnánk megérteni a mások szenvedését, bárcsak senki se élhetne vissza Isten nevével erőszakosan” – tette hozzá.

A hegy tetején tett látogatása idejére kiürítették a Siratófal előtti teret, hogy Ferenc pápa egyedül imádkozhasson az ősi kövek árnyékában. A zsidók legszentebb helyén Smúél Rabinovics, a Siratófal rabbija fogadta a vendéget. Egy modellen megmutatták az ókorban épült első és második Szentélyt és benne a Siratófal elhelyezkedését. 

A pápa írt az emlékkönyvbe, majd a zsidó hagyomány szerint elhelyezte borítékba rejtett céduláját a két évezredes kövek között. Fejét meghajtva, kezével a köveket érintve rövid imát mondott, hasonlóképpen vasárnapi betlehemi imájához, amelyet – az eredeti napirendtől eltérve – a Ciszjordániát Izraeltől elválasztó biztonsági falnál mondott.

A Vatikán nem közölte, hogy Ferenc pápa cédulájának tartalma nyilvános lesz-e. II. János Pál pápa a zarándoklatán, 2000-ben bocsánatot kért céduláján a keresztények által zsidóknak a történelem során okozott szenvedéséért. XVI. Benedek pedig békét kért a siratófalnál a keresztények, a muzulmánok és a zsidók számára. 

Jeruzsálem utcáinak jelentős részét lezárták hétfőn, mert a pápa a város másik részére, a Herzl-hegyre utazott, kérésére nem lövésálló autóban, ezért védelme érdekében a biztonsági szolgálatok kiürítették az utcákat. Kíséretében jelen volt Abraham Skorka, Buenos Aires-i rabbi, valamint Omar Abboud, Argentina muzulmán közösségének vezetője. 

A Herzl-hegyen Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel és Simon Peresz államelnökkel közösen virágot helyezett el a Budapesten született Herzl Tivadar sírján. Herzl sírjának megkoszorúzását Izraelben az ország elismerését jelző gesztusként értékelik, kiemelve, hogy zarándoklaton járt pápai elődei nem keresték fel a zsidó állam megálmodójának és az azt életre hívó cionista mozgalom megszervezőjének, Herzl Tivadarnak a sírját.

Később Netanjahu kérésére az előzetes napirenden kívül a pápa néhány perces tiszteletadással adózott a terrormerényletek áldozatainak emléke előtt egy 1998-ban emelt emlékműnél. A helyi média szerint Netanjahu a vasárnapi betlehemi biztonsági elválasztó falnál tartott váratlan ima miatt kérte az egyházfőt a terroráldozatok emlékművének megtekintésére. Az izraeli miniszterelnök felhívta a pápa figyelmét arra, hogy a terrormerényletek megelőzésére határozták el mintegy tíz évvel ezelőtt a helyenként nyolc méter magas elválasztó fal megépítését. 

A Jad Vasem holokauszt-emlékmúzeumba is elkísérték vendégüket Izrael legfőbb állami vezetői. Az intézmény „Emlékezés sátra” nevű épületében a pápa magasabbra lobbantotta az örökmécses lángját, majd két, Izraelben tanuló keresztény diákkal megkoszorúzta a haláltáborokból elhozott hamvak fölé emelt jelképes sírt. Olaszul felolvasták Ida Goldis olasz zsidó nő egykori levelét, majd a pápa kezet fogott hat túlélővel. Köztük volt az újvidéki vérengzésekből megmenekült, majd egy pécsi kolostorban elbújtatott Eva Sík is. 

Ferenc pápa beszédében teológiai kérdéseket tett fel. „Ezen a helyen újra halljuk Isten hangját. Hol vagy Ádám? Nagy gonosz hatolt közénk, amilyen soha korábban. Add meg nekünk a kegyelmet, hogy szégyellhessük az emberek tettét, hogy szégyellhessük ezt a hatalmas bálványimádást” – mondta az egyházfő. „Soha többé, Uram, soha többé” – tette hozzá.

A Jad Vasemben a vendég egy 13 évesen a holokausztban megölt gyermek által festett, „Ima” című kép másolatát kapta ajándékba, majd a lezárt, kihalt utcákon a város szívébe utazott találkozóra Izrael askenázi és szefárd főrabbijával.