Iránytűvé kezd válni az alapjogi charta

Az állampolgárok jogaiért felelős uniós biztos arra számít, hogy az alapvető jogok chartája idővel az állampolgári jogok tényleges európai törvényévé jognyilatkozatává növi majd ki magát. Viviane Reding szerint már tagországi példa is van arra, hogy nem csupán létező EU-jogszabály, hanem általános céljai alapján is alkalmazni lehet nemzeti szinten az alapvető jogi chartát.

Az Alapvető Jogok Európai Chartája egyre nagyobb szerepet játszik az EU és tagállamainak életében, és egyre gyakrabban szolgál hivatkozási alapként az uniós és nemzeti szintű igazságszolgáltatásban – állapítja meg az alapvető jogi charta alkalmazásáról készült negyedik éves jelentés, amit hétfőn hoztak nyilvánosságra Brüsszelben.

„A Charta iránytűvé vált” – szögezte le Viviane Reding állampolgári jogokért felelős uniós biztos, emlékeztetve rá, hogy a biztosi kollégium tagjai négy évvel ezelőtt az Európai Bíróságon felesküdtek az alapjogi chartára, és az alapvető jogok azóta tájolónak számítanak, valahányszor egy uniós jogszabály tervezetét előterjeszti a Bizottság. A testület e célból egy szempontlistát állított össze, aminek figyelembe vételével kell elkészülniük a javaslatoknak.

„Sikerült megszilárdítanunk az alapvető jogokat, egy új kultúrát megteremtve az EU intézményeiben” – örvendezett a Bizottság alelnöke.

Az éves jelentés megállapítja, hogy évről-évre nő az alapvető jogi charta jelentősége az EU mindennapos gyakorlatában. Uniós állampolgárok tavaly 4 ezer alapvető jogokkal összefüggő ügyben kérték a Bizottság közbenjárását, az erre a célra létrehozott közvetlen európai megkeresési központhoz több mint 11 ezer megkeresés érkezett. Az állampolgárok leggyakrabban a személyek szabad mozgása és a szabad letelepedés tárgyában keresték meg az illetékes uniós szerveket (az esetek 48 százaléka), de fogyasztóvédelmi, állampolgársági és igazságszolgáltatások közötti együttműködést érintő kérdésekben is gyakran fordultak az EU-hoz.

A Bizottság szerint a különböző szintű EU-bíróságok ítélkezési gyakorlatában is egyre gyakrabban hivatkozási alap a charta és annak rendelkezései. Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában 2013-ban 114-szer hivatkozott egy-egy ítélet az alapjogi chartára, a 2011-es 43-as számmal szemben.

Viviane Reding egy francia bírósági döntést hozott fel annak illusztrálására, hogy az uniós alapértékeket tartalmazó, az EU-szerződés szerves részének számító dokumentum már kifeszítette a szerződésben kijelölt határait, miszerint rendelkezései csak két esetben tekinthetők jogilag kötelező erejűeknek. Egyfelől uniós intézmények vonatkozásában, másfelől amikor uniós tagállamok EU politikákat és uniós jogot hajtanak végre. Értelemszerűen az ezen kívüli tartományban jogilag már nem lehet felelősségre vonni mulasztásukért a tagállamokat.

Reding szerint azonban egy francia bíróság tavaly első ízben úgy rendelkezett, hogy indokolt esetben a dokumentum céljai is kiválthatják az alapjogi charta nemzeti szinten történő alkalmazását. A biztos szerint ez vízválasztónak, mérföldkőnek számít.

„Elképzelhetőnek tartom, hogy az európai állampolgárok egy szép napon közvetlenül is hivatkoznak a tagországokban a Chartára, anélkül, hogy egyértelmű kapcsolat lenne az uniós joggal. A Chartának Európa saját jognyilatkozatává (angol eredetije alapján Bill of Rights) kellene válnia” – közölte a Bizottság alelnöke.

Reding arra is felhívta a figyelmet, hogy Ausztriában ez már adottság is, hiszen a charta részévé vált az ország alkotmányának, így annak rendelkezései közvetlenül is alkalmazhatók. Egy kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy Nagy-Britannia és Dánia polgárai viszont ilyen szempontból joghátrányt szenvednek másokkal szemben, jóllehet kategorikusan csak a dánok hárították el az alapjogi charta alkalmazását.

Reding arra is emlékeztetett, hogy a Bizottság jogszabályi javaslatok előterjesztésével, illetve kötelezettségszegési eljárások indítása révén is érvényt szerzett az elmúlt évben a Charta rendelkezéseinek. Az egyik példaként éppen a magyar bírák korai nyugdíjazása miatt indult eljárást és az arról tavaly tavasszal született európai bírósági ítéletet hozta fel.

Ausztriában pedig a Bizottság fellépésének következtében az adatvédelmi hatóság került ki a kancellária ellenőrzése alól és vált függetlenné saját költségvetéssel. Reding szerint ez Németország számára is figyelmeztetés, ahol az adatvédelem még mindig a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik.