Nikolic: Koszovó csak autonómiát kaphat, nem többet

Michael Davenporttal, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetőjével tárgyalt április 11-én Belgrádban Tomislav Nikolić szerb államfő. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a szerb kormány megalakulásának ideje alatt is elkezdik a csatlakozási tárgyalások következő fejezetét.

A politikus szerint a Pristinával való tárgyalásoknak új, intézményesített formát kellene kapnia, mivel megváltoztak a körülmények. Így utalt arra, hogy létrejött Koszovó katonasága és együttműködési szerződést írt alá Albániával. A szerb államfő szerint ez a lépés elfogadhatatlan a szerbek számára.

„Újdonságnak számít az úgynevezett koszovói hadsereg és a kataszterről szóló döntés meghozatala a térségnek. Amikor Szerbia elnöke,a saját alkotmányos hatáskörei keretében az új, Koszovót érintő határozatról beszélt, ezekre az új körülményekre célzott” – mondta Stanislava Pak Stanković az államfő tanácsadója, a Politika nevű szerb lapnak. Szerinte a változtatásra azért is szükség van Koszovó ügyét illetően, hogy a brüsszeli tárgyalások legitimitása és sikere biztosított legyen.

Stanković kitértt arra is, hogy  a parlamentben széleskörű konszenzusra lesz szükség abban, hogy meghatározzák, milyen irányban haladjanak tovább a Pristinával folytatott tárgyalások. A tanácsadó kijelentette, Szerbia álláspontja továbbra is változatlan marad Koszovó függetlenségét tekintve, hiszen nem kívánják azt továbbra sem elismerni.

Az EU és Szerbia

Tomislav Nikolić az osztrák Die Presse napilapnak kijelentette, hogy készek széleskörű autonómiát adni Koszovónak, de a függetlenségét továbbra sem fogadják el. Hangsúlyozta, amennyiben az Európai Unió úgy dönt, hogy Szerbiát Koszovó nélkül szeretné felvenni, ez azt jelentené számukra, hogy nem is akarják országukat a tagok közé sorolni.

„Minden az Európai Uniótól függ. Amennyiben az EU úgy dönt, hogy Szerbiát Koszovó nélkül veszi fel a tagok közé, az azt jelentené, hogy nem is akarják Szerbiát felvenni. Ezzel az EU azt üzenné, hogy felveszi Szerbiát, de nem abban a formájában, amelyben az ENSZ tagja” –magyarázta Nikolić. „Készen állunk széleskörű autonómiát biztosítani Koszovónak, de ennél semmi többet nem. A független Koszovót nem lehet elismerni függetlenül a következményektől” – nyilatkozta a szerb államfő.

Koszovó és a Krím

Nikolić az osztrák lap kérdésére kijelentette, nem tart attól, hogy Oroszország a koszovói precedenst használná fel a Krím annektálásához, és  végül ezért el is ismerné Koszovó függetlenségét. A párhuzammal kapcsolatban kifejtette, érdekesnek találja azt a tényt, hogy „az EU nem ismeri el a Krím elszakadását Ukrajnától, de a tagállamok többsége elismeri Koszovó függetlenségét.” A szerb politikus meglátása szerint ez a helyzet további szeparatista törekvéseket indíthat majd el Európa szerte.

A Die Presse megállapítására, miszerint a szerbek súlyos emberiség elleni cselekményeket követtek el Koszovó területén, Nikolić kitérő választ adott. Szerinte minden véleményhez lehet találni azt igazoló érveket. „A megtörtént szerb háborús bűnök összessége sem közelíti meg azt, ami 2004-ben egy nap alatt történt Koszovóban, és azt sem, amit az albánok akkor elkövettek a szerbek ellen” – a politikus szerint az elűzött albánokról szóló történeteket arra használják, hogy a szerbeket rossz színben tüntessék fel.

Továbbá hozzátette: „Nem kívánom igazolni a háborús bűnöket, így a szerbek által elkövetett bűncselekményeket sem. A szerb háborús bűnökért felelősök a hágai törvényszék elé kerültek és legtöbbjüket el is ítéték. A gyanúsított koszovói albánokat azonban felmentették csak azért, hogy a szerbek legyenek a bűnösök” ­­- jelentette ki az államelnök a Die Presse újság interjújában.

Az új szerbiai kormány megalakulását követően semmi sem fog változni a Pristinával folytatott párbeszéd tekintetében, állította a kormányfő. A két ország közötti következő tárgyalásra az új kormány létrejötte után lehet számítani.

A Večernje Novosti lap értesülései szerint az új összetételű parlamentnek az első jelentős stratégiai dokumentuma  várhatóan a koszovói határozat lesz. A politikusok úgy vélik, hogy a jelenleg érvényben lévő határozatot már meghaladták az eddigi megállapodások elfogadásával, tehát az újabb döntések meghozatalát egy újabb stratégiai határozattal kellene definiálni.