_

Népirtási per: pro és kontra

Március 3-án kezdődött meg a népirtási per Szerbia és Horvátország között a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ). A pert Peter Tomka szlovák bíró, az ICJ jelenlegi elnöke nyitotta meg. A horvát jogászcsoportot Vesna Crnić Grotić, nemzetközi jogász, a rijekai jogi egyetem egyik professzora vezeti, aki az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Szakértői Bizottságának alelnöke is, míg a szerb jogászcsoportot Saša Obradović a belgrádi külügyminisztérium vezető jogásza képviseli.

Vesna Crnić Grotić bevezető beszédében kitért arra, hogy Horvátország azért nem állt el a pertől, mert a szerbiai politikusok túl sokáig tagadták a népirtásokat, ami szerintük nem elfogadható. A horvát jogász kiemelte, hogy Tomislav Nikolić szerb elnök maga is többször tagadta a srebrenicai népirtást.Továbbá felrótták a szerbeknek azt is, hogy nem határolódtak el Vojislav Šešeljtől sem, aki ellen a hágai törvényszék egyebek mellett a Horvátországban elkövetett bűncselekmények miatt folytat eljárást.

A horvát vádpontok alapján Szerbia Slobodan Milošević vezetése alatt népirtást követett el Horvátország területén. Véleményük szerint a Jugoszláv Néphadsereg, illetve utódszervezetei 1991 és 1995 között Horvátország megszállt területein a nem szerb nemzetiségű lakosságot elűzték, valamint számos háborús bűnt követtek el ellenük. A horvát jogászcsoport Vukovár lerombolásáról készített megrázó képeket használt illusztrációként a meghallgatáson, illetve 12 tanút idéztek be vádjaik megerősítésére.

A szerbek saját áldozataikról beszéltek

“A Szerb Köztársaság kormányának és népének nevében ismételten mély sajnálatomat fejezem ki a horvátországi fegyveres konfliktus valamennyi áldozatáért és az ott elkövetett bűnökért, a bűncselekmények jogi minősítésétől és az áldozatok nemzeti vagy etnikai hovatartozásától függetlenül. Minden áldozat tiszteletet és emlékezést érdemel” – fejtette ki a szerb jogászcsoport vezetője az első felszólalásában. Szerbia véleménye szerint ezt a pert nem a horvát nép és állam ellen folytatja, hanem a horvát szélsőséges nacionalizmus ellen, jelentette ki. Ugyanakkor a jogász egyoldalúnak minősítette a horvát fél álláspontját és kijelentette, hogy a háborúban “a horvát vezetés szeparatista ideáival szemben álló” szerbeket is számos sérelem érte a kilencvenes években. Véleménye szerint a háborúban nem lehet csak elkövetőkről és áldozatokról beszélni. Továbbá a jogász kijelentette, annak ellenére, hogy sok horvát áldozata volt a kilencvenes évek délszláv háborúinak, ez meg sem közelíti a népirtás tényét.

A szerb álláspont szerint Horvátországban a szerbek voltak népirtás áldozatai, mivel a Vihar hadművelet ideje alatt több mint 1700 szerb nemzetiségű személyt öltek meg és több mint 200 ezer krajnai szerb kényszerült otthona elhagyására. A jogász szerint 1995 nyarán Horvátország genocídium szándékával indította a Vihar hadműveletet, azzal a céllal, hogy a horvátországi szerb kisebbséget megsemmisítse. Ebben az offenzívában a szerb  levéltári központ adatai szerint több mint 1700 szerbet öltek meg, és több mint 300 ezret pedig otthona elhagyására kényszerítettek. A szerb fél szerint Horvátország a Vihar hadműveletet úgy állítja be, mintha az egy jogos lépés lett volna azért, hogy felszabadítsanak bizonyos területeket a szerb szakadárok megszállása alól.

Obradović szerint Szerbia nem lehet vétkes azokért a  bűncselekményekért, amelyek megalakulása, azaz 1992. április 27-e előtt történtek. Ez azért fontos tény, mert a horvát fél által felsorolt  vádak legtöbbje 1991-ben történt, de a szóban forgó időszakban ez az állam még nem létezett. Szerbia szerinte nem felelhet azokért a tettekért és mulasztásokért, amelyet a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság követett el – érvelt a szerb jogász.

Végkövetkeztetés

Rodoljub Etinski, az újvidéki egyetem professzora a Danas című szerb napilapnak nyilatkozva kifejtette, hogy a népirtási vádak bizonyítása nagyon nehéz és bonyolult eset. Véleménye szerint a legnehezebb azt bizonyítani, hogy valóban népirtási szándékkal hajtották végre a gyilkosságokat. Hiszen ha nem létezett ez a szándék, akkor nem létezik maga a genocídium bűnténye sem.

A 17 bíró által hozott ítélet ellen fellebbezni nem lehet majd és az mindkét félre nézve kötelező érvényű lesz. Horvátország 1999-ben adta be keresetét Szerbia ellen a hágai Nemzetközi Bíróságon, erre reagálva Szerbia viszontkeresetet nyújtott be. Az április 1-jén befejeződő perben nemzetközi szakértők szerint valószínűleg egyik felet sem marasztalja majd el a bíróság.

Nagy Orsolya

Felkapott hírek

Friss hírek

Ma választanak a britek

Csütörtök reggel megkezdődött az előrehozott parlamenti választás az Egyesült Királyságban. A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra - közép-európai idő szerint 8 és 23 óra - között voksolhat egyéni jelöltekre.

Read More »

A francia szakszervezetek nem elégedettek a nyugdíjreformmal

A legnagyobb francia szakszervezet, a CFDT bár reformpárti, és elviekben támogatja a nyugdíjrendszerek egységesítését, de a miniszterelnök beszéde után a főtitkár Laurent Berger úgy vélte, hogy a kormány "átlépte a határvonalat" azzal, hogy 64 évre emelte a teljes jogosultság idejét. A radikálisabb CGT a sztrájk megerősítésére szólította fel a franciákat.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás