Élőnek látja Rui Tavares a jelentését

Az EP által tavaly júliusban megszavazott jelentésének jóváhagyásaként értékeli Rui Tavares az Európai Bizottság közelmúltban megjelent közleményét a jogállamisági keretről. A portugál zöldpárti képviselő úgy látja, hogy kritikus jelentésének Magyarországon is volt foganatja, például a bírósági ügyek áthelyezésének megszüntetésével.

Magyarországról készült, tavaly július elején elfogadott parlamenti jelentésének fő elemeit látja viszont Rui Tavares abban a közleményben, amit néhány hete tett közzé a jogállamisági mechanizmusról (keretről) az Európai Bizottság. A portugál zöldpárti képviselő úgy látja, hogy a jelentésében tett ajánlások némelyikét a magyar kormány is megszívlelte és végrehajtotta. Konkrét példaként ugyanakkor csak a bírósági ügyek áthelyezését, illetve ennek a gyakorlatnak a megszüntetését említette, jóllehet ebben a témában az Európa Tanács is aktív volt.

Emlékezetes, hogy a júliusi plenáris szavazás után a magyar miniszterelnök közölte, hogy nem kíván együttműködni az Európai Parlamenttel, amelynek Magyarországhoz intézett ajánlásait illetéktelennek tekintette, és kizárólag az Európai Bizottságtól fogadta el, hogy szerződéses szerepével összhangban járjon el magyar ügyekben.

A magyar jelentés szerzője a fasizmus előli menekülésének történetét megörökítő zsidó származású egykori osztrák-magyar állampolgár, Karl Pfeifer könyvének bemutatója alkalmával rendezett pódiumbeszélgetés résztvevője volt Ulrike Lunacek zöldpárti képviselővel és Magyar Bálint, korábbi oktatásügyi miniszterrel együtt.

Tavares nagyon fontos dokumentumnak nevezte a Bizottság jogállamisági keretről szóló közleményét, ami a tagállami jogsértések miatt indult kötelezettségszegési eljárások és az atombomba opciónak is nevezett EU-szerződés 7-ik cikk szerinti eljárás közötti űrt töltené ki. A portugál EP-képviselő, aki júliusi jelentését egy Petőfi-idézettel indította, emlékeztetett arra, hogy a bizottsági közlemény nem a jogalkotás része, ezért az Európai Parlament sem módosíthatja azt. Viszont éppen ezért a Tanács sem blokkolhatja – tette hozzá, abbéli reményének hangot adva, hogy a következő, késő ősszel hivatalba lépő Európai Bizottság elkezdi majd az alkalmazását, amennyiben ezt indokoltnak tartja.

Bizottsági források is azt állították a BruxInfónak, hogy akár már holnap is alkalmazhatnák az új mechanizmust, amit hiánypótló módon akkor aktiválnának, ha egy tagállamban rendszerszintű problémákat azonosítanak be a jogállamiság működésében. Ennek konstatálása nyomán intenzív párbeszéd kezdődne az érintett tagországgal a beazonosított problémák orvoslása felé terelve a tagállamot. Ha a meggyőzési folyamat nem vezetne eredményre, a Bizottság vagy a többi intézmény kezdeményezhetné a 7-ik cikk szerinti eljárás megindítását, amely végső esetben akár egy tagország szavazati jogának felfüggesztését is eredményezhetné.

Ha Brüsszel saját hatáskörében is járt el, a Tanács politikai jóváhagyását kéri a természeténél fogva rendkívül kényes ügyben. Az első, márciusi miniszteri vitán két egymástól független forrás szerint Nagy-Britannia és Magyarország viszonyult a legnagyobb ellenszenvvel a Bizottság kezdeményezéséhez, miközben további két-három ország (például Spanyolország) is aggályokat jelzett.

Az általános ügyek tanácsa várhatóan júniusban tűzi újra napirendjére a témát, de a BruxInfónak nyilatkozó források nem számítanak arra, hogy a görög elnökség idején sikerül lezárni a vitát, ami egy tanácsi konklúzió elfogadásában öltene testet. Miként arra Győri Enikő, európai ügyekért felelős magyar államtitkár is rámutatott legutóbb, rengeteg nyitott kérdés vár még tisztázásra. Egyes hírek szerint a Tanács jogi szolgálata is vizsgálja, hogy a Bizottság vajon a szerződés nyújtotta keretekkel összhangban terjesztette elő a mechanizmust.

Nevük elhallgatását kérő források arra számítanak, hogy az újonnan megalakuló Európai Parlament vissza fog térni a 2013 júliusában elfogadott Magyarországról szóló jelentésre, amit egyébként a nyilatkozó szerint a belső szabályok elő is írnak. Akkor azonban várhatóan már egy más kontextusban tér vissza a magyar téma abban az értelemben, hogy rendelkezésre áll majd a jogállamisági mechanizmus – mutatott rá egy nevének mellőzését kérő forrás.

Rui Tavares Barroso bizottsági elnök egy korábbi beszédét idézte, miszerint „a jogállam megvédése a legnagyobb kihívás, ami az EU előtt áll a következő években”. A képviselő a BruxInfo kérdésére válaszolva úgy vélekedett, hogy két téren is erősíteni lehetne az Európai Bizottság javaslatán. Az egyik az, hogy az alkotmánybíróságok is kapjanak szerepet a keretben. A másik pedig az, hogy ne csak a rossz útra tévedő tagállamokkal foglalkozzanak, hanem valamennyi uniós tagország teljesítményét módszeresen és folyamatosan figyelemmel kísérjék a jogállamiság területén.

Tavares szerint a Bizottság máskülönben közleményével azt demonstrálja, hogy nagy visszafogottságot mutat a 7-ik cikk alkalmazásában.

A zöldpárti képviselő Magyarországról szóló jelentésére visszatérve megállapította, hogy a dokumentum helyzetértékelő részét nem tudta igazából senki sem megingatni, bár voltak erre szerinte kudarcba fulladt kísérletek. Tavares úgy látja, hogy bár fellelhetők voltak egyes elemek más tagállamok esetében is, az „általános trend”, a hatalom koncentrációja az, ami a magyar helyzetet megkülönböztette a többitől.