Már törlesztenek az ukránoknak a Krímben

Szevasztopolból láthatóan kivonul sok ukrán vállalat, és munkát jószerivel csak orosz állampolgárok találnak – mondta el a 340 ezres dél-krími városban élő magyar az MTI különtudósítójának.

A kárpátaljai, beregszászi születésű István már 22 éve él az orosz fekete-tengeri flottának otthont adó városban, az Ukrajna függetlenné válását követő évben költözött a Krímbe.

Jelenleg banki pénzbegyűjtőként dolgozik, és nemrégen közölték vele, hogy már csak néhány hétig lesz munkája. Elmondta, hogy az ukrán bankok sorra zárják be fiókjaikat a városban, és az ukrán vállalatok is távoznak az orosz fennhatóság alá került félszigetről. (Szerinte a cégek részben politikai utasításra zárnak be, illetve nem akarják kiváltani orosz működési engedélyüket.)

Az ukrán vállalatok kivonulása miatt sokan utcára kerülnek, új munkát kell keresniük.

A feleségével és két gyermekével a Krímben élő István nehéz helyzetbe került, azt tapasztalta ugyanis, hogy a cégek szóba sem állnak ukrán állampolgárokkal. „Ha rövid időn belül nem váltom ki az orosz állampolgárságot, akkor munkám egyáltalán nem lesz” – mondta, és hozzátette, „ahol csak megkérdeztem, mindenhol azt mondták, hogy amíg nincs orosz igazolványom, addig nem akarnak még társalogni se velem”.

Elfogadja, hogy az oroszpárti többség az Oroszországhoz való csatlakozást választotta, „de nagyon sok ukrán nemzetiségű meg akarja tartani ukrán állampolgárságát”. Úgy tűnik azonban, hogy „ukrán állampolgárként lassan már dolgozni sem lehet majd itt”. 

Oroszország azt állítja, hogy nem kényszerít senkit erre a lépésre. István azt mondta, „eddig én is úgy gondoltam, hogy nem veszem fel az orosz állampolgárságot”. De rákényszerülhet arra, hogy mégis érte folyamodjon, pedig nincs ínyére az orosz állampolgárság. „Nekem az első perctől fogva nem tetszett, ahogy Oroszország megszállta a Krímet” – tette hozzá. 

Felidézte, hogy annak idején saját szemével látta, hogy Szevasztopolban jelzés nélküli orosz fegyveres katonák körbezártak egy ukrán katonai egységet, az esti híradóban pedig azt hallotta, hogy ez a krími önvédelmi egységek akciója volt. „Kezdettől fogva mindenhol orosz katonák voltak, nem tetszett, hogy hazudtak” – mondta.

A Krím félsziget szombat éjjel 10 órakor átállt a moszkvai időre

Szimferopol központjában a fagypont közeli hőmérsékletben esztrádműsorral ünnepelték az eseményt, a többezres tömegben orosz zászlókat lengettek.

Az előző héten Oroszországhoz csatolt Krím félsziget mindennapjait gyors ütemben kezdi áthatni az orosz fennhatóság. 

Az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya mellett megjelent a forgalomban a rubel. Egyre több orosz zászló leng a középületeken, a könyvesboltokban sokat eladnak az orosz alkotmányból, és Vlagyimir Putyin orosz elnök portréja is szép számmal fogy. A szimferopoli polgármester ígéretet tett arra, hogy minél előbb eltüntetik az utcákról az ukrán nyelvű reklámokat. 

Az ukrán televíziók már eltűntek az éterből. Az igazságszolgáltatás fokozatosan áttér az orosz törvények alkalmazására, és a közúti közlekedés szabályai is több lényeges ponton megváltoznak, így például a jelzőlámpa nélküli gyalogosátkelőknél a járműveknek már nem kell előnyt adniuk a gyalogosoknak.

A hétvégén az órákat is Oroszországhoz igazították, a krímiek vasárnap reggel már a moszkvai idő szerint ébrednek. A KIA krími hírügynökség beszámolója szerint az óraátállítás miatt megnövekedhet a közlekedési balesetek gyakorisága, ugyanis a jelentős időkülönbség krónikus fáradtságot, lankadó figyelmet okozhat. A krími idő Moszkvához igazításáról a szimferepoli parlament március 17-én döntött, egy nappal azután, hogy a félsziget lakossága nagy többséggel megszavazta a csatlakozást Oroszországhoz.

Berkut-parancsnok: átálltunk, mert Kijev elárult bennünket

Az új ukrán kormány által feloszlatott egykori belügyi rohamegység, a Berkut krími szervezete teljes egészében átállt orosz oldalra – mondta el szombaton az MTI-nek a különleges biztonsági alakulat krími parancsnoka, aki úgy érzi, hogy Kijev elárulta őt és csapatát. Jurij Abiszov a félsziget fővárosában, Szimferopolban fogadta az MTI tudósítóját, irodájának falán már az orosz belügyminisztérium jelvénye függ. Azt mondta, hogy „a Krímben teljes a nyugalom, nincs semmiféle veszély, mindent ellenőrzés alatt tartunk.”

Elmondta, hogy előző nap kapta meg az orosz állampolgárságot, és leadta ukrán igazolványát, ahogy korábban egységének többi tagja is. Egyenruhájukon még ukrán jelzések vannak, de hamarosan megkapják az orosz változatokat. Az immár az orosz belügy irányítása alá tartozó gyosreagálású erő megtarthatja korábbi elnevezését (Berkut).

Az ezredes elmondta, hogy a kijevi kormány árulónak tartja őt, és ha Ukrajna területére lépne, nyilván letartóztatnák, mert eljárás indult ellene. (Arszen Avakov, az új Nyugat-barát ukrán kormány ügyvivő belügyminisztere március 1-jén feloszlatta a Berkutot azon az alapon, hogy az részt vett a Viktor Janukovics oroszbarát elnök hatalma elleni kijevi tüntetések elleni megtorló akciókban.)

Abiszov azonban Kijevet vádolja azzal, hogy elárulta őt és csapatát. „Engem elárultak, az egységemet elárulták” – mondta. Szerinte a Berkut tagjai hősök, akik a kijevi főtéren, a Majdanon parancsot hajtottak végre, a közrendet, az országot, a törvényesen megválasztott elnököt védték.

„Egységem egyik tagját lelőtték, harminc sebesültem volt. Fegyvertelenül szálltunk szembe a provokátorokkal, akiknek aknavetőik, gépfegyvereik és orvlövészeik voltak. Hogy honnan voltak fegyvereik? Ezt talán kérdezze meg az új ukrán miniszterelnöktől, Jacenyuktól és a szélsőjobboldali Szvoboda párt vezetőjétől, Tyahniboktól” – mondta a parancsnok, akinek alakulatából annak idején sokakat felvezényeltek Kijevbe. Szerinte az Egyesült Államok állt az ottani provokáció mögött. Párhuzamot vont a Majdan és a kairói, Tahrir téri mészárlás között: „ugyanaz a technika, csak a dekoráció más”.

„A mi embereinket lőtték meg, égették meg, sértegették és köpték arcul, és mi vagyunk a bűnösök?” – mondta indulattal, utalva arra, hogy csapatában senki nem győzködött senkit az átállásról, mindenki számára egyértelmű volt, hogy nem akarnak egy olyan ukrán hatalmat szolgálni, amely cserbenhagyta őket.

Elmondta, hogy több kelet-ukrajnai városból, például Harkivból, Luhanszkból és Cserkasziból volt berkutosok kérik, hogy fogadja be őket, mert nem akarják a mostani kijevi hatalmat szolgálni és fenyegetve, üldözve érzik magukat. Megmutatta több ilyen tiszt életrajzát, s hozzátette, „befogadjuk őket”.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország agressziót hajtott-e végre a Krím bekebelezésével, Jurij Abiszov azt mondta: nem volt ki ellen agressziót elkövetni, a Krímben tárt karokkal várták az oroszokat. Elmesélte, több ukrán laktanyában kérték, hirdessenek ellenük háborút, hogy legyen mire hivatkozva megadniuk magukat. Át akartak állni, de nem akartak árulóvá válni. Nem volt egyetlen komoly összeütközés sem, hiszen mindenki értette, hogy itt nem ellenségek álltak egymással szemben – mondta.

„Büszke vagyok a döntésemre, a csapatom döntésére, a nép határozott. Én a saját népem mellett voltam és maradok” – jelentette ki a krími Berkut parancsnoka, aki történetesen nem orosz, hanem ukrán, a dél-ukrajnai Herszon megyéből származik. „Én nem ukrán vagy orosz, hanem szláv vagyok, és kétségem sincs afelől, hogy helyesen döntöttünk” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az új krími Berkut még nem esküdött fel Oroszországra, de hamarosan ez is megtörténik.